HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1898

Írás összesen: 49599

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2020-02-11 09:39:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Leticia AllemandFeltöltés dátuma: 2008-04-22

Lili és a tündérek - 14. A rózsa beporzása

A kert tele volt tetemekkel. Szomorú képet nyújtott. A tündérek között is sok volt a szárnyaszegett, sebesült, de ők ittak a vízből és meggyógyultak. A Nagymama is szomorúan nézte agy darabig az apró halottakat, aztán Tommal és Hannával egy dobozba szedték őket, és e dobozt elásták a hátsókertbe. Apró fejfát raktak a sírra, és ráírták: EGY ESZTELEN HÁBORÚ HŐSEI.

A tündérek rabsága véget ért. Lili a királyi párral megérkezett a Tündérkertbe. A herceg sírva ölelte át a szüleit. Mikor már mindenki megnyugodott, a király így szólt:
- Alattvalóim, még egy nagyon fontos dolgunk van. Rendbe kell hozni a nagyházbeliek anyagi helyzetét. Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy beporozzuk a holnapi kiállításra szánt virágjukat.
A tündérnép pedig egyetértően bólintott. Felkerekedtek hát, és a házhoz repültek. Nagymama már nagyon várta vissza Lilit. Tom és Hanna is aggódva ültek az ebédlőben, Dairy pedig az ablaküveghez nyomta rózsaszínű kis orrocskáját, és leste az egyre jobban sötétedő kertet.
Egyszer csak meglátta a közeledő tündéreket. Izgatottan ugrott le a padlóra, aztán a Nagymama lábához dörgölődött, majd a kertre nyíló ajtóhoz futott.
A Nagymama felállt, és kinyitotta az ajtót, mert azt hitte, hogy Dairy ki akar menni a kertbe. Ekkor meglátta a tündéreket. A szürkületben olyanok voltak. Mint megannyi levegőben szálló lámpás.
Vidám kacagással suhantak be a szobába, leültek a bútorok szélére, és a lábacskáikkal kalimpáltak.
Kettő az ebédlőasztalra szállt, egy pedig a padlóra. Nagymama széles mosollyal ismerte fel benne a kis unokáját. Lili megpördült, és ismét kislány lett belőle.
- Nagymama, Nagymama! Kivertük a darazsakat, és kiszabadítottuk a tündéri királyi párt - borult a síró, nevető öregasszony nyakába. A tündérek pedig meghatódva tapsoltak kicsiny kezükkel a jelenetet látván.
- Köhh...köhh - hallatszott az asztal felől. A Király akart szólni.
- Kedves Nagymama - kezdte - szeretnénk tudni, hogy melyik virágot viszik holnap a kiállításra?
- Lili rózsáját - válaszolt a Nagymama - Csak nem be akarják porozni, Fenség? - kérdezte az öreg hölgy mosolyogva.
- De igen. Valamint azt is szeretnénk, ha minden visszatérne a régi kerékvágásba.
- Megtisztel az ajánlattal, Uram.
- Ha volnának kedvesek megmutatni a rózsát! - kérte a király, így a kis társaság felkerekedett, és az esti szürkületben végigsétáltak a kerten a hátsó kapuig, aztán kimentek az üvegházakhoz. Tom egy kisasztalra emelte a már cserépbe ültetett rózsatövet, majd a Nagymama él Lili mellé lépett. A tündérek elismerően bólogattak a gyönyörű virág láttán, majd benyúltak a zsebükbe, és elővették a tündérporos tasakjukat. Az üvegházban nappali világosság támadt, és az összes tündér a rózsához járult. Mindenki a szirmokhoz érintette a tasakját, és a virág színei a legszebb pompájukban kezdtek virítani. A vékony fehér sáv, szinte ragyogott a szirmok szélén, a bordó pedig hívogatta Lilit, hogy feküdjön rá, és élvezze a légies puhaságát.
Mikor végzett az összes tündér, a Király Lili elé libbent, és ezt mondta:
- Kedves Lili, országunk megmentője. Ezennel neked adom ezt a tündérporos táskát, és felkérlek, hogy mint új tündér, te porozd be a rózsádat utoljára.
Lili megilletődve vette át az aprócska táskát, megpördült, és tündérré vált. Aztán a rózsához repült és egy marék port a rózsára szórt.
A rózsa pedig megrázkódott, majd kibontotta szirmait. Lili csak ámult, ilyen gyönyörűséget még életében nem látott.
A virágot, mint valami üvegbúra, fény vonta körül. Levelei hetykén álltak, és a szárból lassan új hajtások törtek elő. A hajtások végén pedig újabb bimbók jelentek meg. Egyesek kinyíltak, mások zártan ültek az ágak végén, némelyek pedig félig nyitották ki kelyhüket.
A herceg pedig kézen fogta Lilit, és vitte nevetve. A többi tündér is összekapaszkodott, és nevetve ünnepelték a gonosz feletti győzelmüket.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel Csak egy gondolat címmel a várólistára

Cipike bejegyzést írt a(z) Elhajóznék veled című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Gallovich István: Attól / Davon címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vallomás (Szolnok nekem) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A nyolc boldogság 6. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A nyolc boldogság 5. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Nincs segítség, van netán? IV. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tavaszi szösszenet című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Téli depresszió című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Elmélkedem című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Pásztoróra a szertárban címmel a várólistára

oroszlán alkotást töltött fel Tavaszi szösszenet címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) egy tavaszi nap című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Nincs segítség III. rész. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Téli depresszió című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)