HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49218

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BorostyánFeltöltés dátuma: 2008-04-23

Ráérünk arra még!

A péntek esténként megtartott ifjúsági bibliaórán ezen a héten tizenkét fiatal ülte körül a terem közepén összetolt asztalokat. Többségük évek óta járt az ifibe, ahogy ők nevezték a konfirmált fiúkból és lányokból szerveződött kis csoportot, amelynek létszáma folyamatosan változott. A régiek jó része már átadta az életét Jézusnak, ám akadtak olyanok, főként az újak között, akik úgy vélekedtek, hogy nem kell azt a megtérés-dolgot annyira elkapkodni.
A közös éneklés után a maga huszonhat évével az idősebbek közé tartozó Mara vette át a szót. Ezúttal ő tartotta a foglalkozást. Először egy körkérdést intézett a társaihoz.
- Tegye fel a kezét, aki már döntött Jézus Krisztus mellett!
Nyolc kéz lendült a magasba, zömében lányok jelentkeztek.
- Köszönöm - mondta nekik Mara, majd szelíden a három, vállát vonogató kamaszhoz fordult. - Hát ti miért tétováztok?
- Szerintem ráérünk még dönteni! - felelte elszántan Viktor.
- Szerintem is - csatlakozott hozzá Laci. - Még csak tizenhat évesek vagyunk.
Ádám, a harmadik fiú érezte, hogy tőle is várnak valamiféle véleményt, ezért buzgón bólogatott.
- Így van. Még élni akarunk egy kicsit! Diszkóba járni, meg ilyenek...
A lányok tiltakozni akartak, de Mara leintette őket.
- Szóval úgy gondoljátok, Jézus gyermekei nem élnek igazán? Azt hiszitek, ráértek még dönteni? Nos, hadd meséljek el nektek egy történetet, amit évekkel korábban hallottam.

"Egy hideg téli reggelen a sas éhesen körözött a sebes sodrású folyó fölött. Napok óta nem evett, és fogytán volt az ereje. Egyszer csak az úszó jégtáblák között felfedezett egy nagyobb tárgyat. Ahogy lejjebb ereszkedett, egy mozdulatlanná dermedt birkát pillantott meg egy tutajon. Nyomban lecsapott a finom eledelre, éles csőrével hatalmas darabokat hasított ki a fagyos húsból, és mohón falni kezdett. Időnként felnézett, mert az egyre gyorsuló száguldásból és az erősödő dübörgésből tudta, hogy hamarosan elérik az irdatlan mélységbe lezúduló vízesés tetejét.
- Ej, ráérek még! - gondolta, és folytatta a lakmározást.
Jól meg akarta tömni a bendőjét, mert hosszú volt még a tél, és nem tudhatta, mikor jut legközelebb ételhez. Amikor legközelebb feltekintett a zsákmányáról, már vészesen közel kerültek a halálos mélység széléhez.
- Van még időm! - győzködte magát a sas. - Hiszen én vagyok a madarak királya! Egy pillanat alatt felröppenek.
Azzal tovább marcangolta a birkatetemet. Ekkor a tutaj a vízesés pereméhez ért. A sas néhány erőteljes szárnycsapással fel akart emelkedni, ám nem járt sikerrel. Mire ráeszmélt, hogy falatozás közben karmai belefagytak a nyers húsba, a tutajjal és a megcsonkított állat maradványaival együtt belezuhant az alant tátongó szakadékba, és a jeges vízben lelte halálát."

A három fiú - és persze az összes jelenlévő - izgalommal vegyes kíváncsisággal hallgatta a történetet. Amikor Mara befejezte, a döbbenettől egyikük sem tudott megszólalni, a lány pedig elég bölcs volt ahhoz, hogy ne magyarázza meg azt, ami mindenki számára nyilvánvalóvá vált.

2008. április

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-05 10:55:22

válasz Jessie T Laurence (2008-05-05 09:23:38) üzenetére
Kedves Jessie!
Vannak döntések, amiknél nem kell sietni, sőt, jobb, ha az ember alaposan fontolóra veszi az előnyeit-hátrányait, és mérlegel. EBBEN a kérdésben viszont nem szabad húzni az időt, mert nem tudhatjuk, lesz-e még lehetőségünk meghozni azt a bizonyos döntést... Ráadásul itt nincs veszítenivalónk, csak nyerhetünk, akkor meg mit kockáztatunk?:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-10
Összes értékelés:
62
Időpont: 2008-05-05 09:23:38


Kedves Borostyán!

Még csak most látom, hogy végigolvastam az összes novellád :)
Amúgy ezzel az írással kapcsolatban, csak annyit, hogy én és a döntések... nem igazán jövünk ki jól. Amit lehet, folyton halogatok, hogy majd megoldom később, aztán meg alig marad időm intézkedni. Na, erről tényleg jó lenne leszokni :) Elég intő példát tártál elém :D

Üdv.:
Jessie
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-27 20:03:53

válasz Rozán Eszter (2008-04-27 11:12:36) üzenetére
Kedves Rozália!
Örülök, hogy egyezik a véleményünk ebben a kérdésben. Köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-04-27 11:12:36

Semmikor sem mondhatjuk, hogy ráérünk arra még, mert a jövő kiszámíthatatlan, a tragédia a legváratlanabb pillanatban bukkanhat elő. Ezt saját tapasztalatból tudom. Nagyon jó novella, tetszik.
Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-24 18:45:48

Kedves Dzson!
Köszönöm tartalmas hozzászólásodat:) Meglepődnél, milyen sok fiatalnak van igénye időnként kilépni a világi környezetből (ha már örökr nincs rá mód); ők is látják a sok mocskot maguk körül, és nem tetszik nekik...
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-24 12:21:14

Kedves Colhicum!
Igazad van, engem is egy tragédia vezetett el Istenhez: édesanyám halála. Szinte napra pontosan a halálának első évfordulóján fogadtam be Jézust a szívembe, és csak akkor nyugodott meg a lelkem:) Köszönöm, hogy olvastál!
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-24 11:35:34

Kedves Barackvirág!
Igen, jól érzed a lényeget:) Magam is csak pár évvel ezelőtt tértem meg, és akkor megtaláltam a lelki békémet is. Személyes tapasztalatból tudom, milyen légkör van egy keresztyén ifiben, vagy éppen konferencián, amelyen 100-150 fiatal vesz részt egyszerre. Érdekes, hogy sokan vannak, akik ugyan még nem akarnak (vagy nem tudnak) dönteni, valami mégis évről évre visszahúzza őket. A szerető és befogadó közösség mindenkire jó hatással van, és úgy vélem, ha nem is lesznek Jézus gyermekeivé, a személyiségük akkor is pozitív változáson megy át: türelmesebbek, megértőbbek és szeretetteljesebbek lesznek, fogékonyabbak mások gondjaira-bajaira, érzékenyebbek a világ felé, és ez már önmagában is remek dolog!
Köszönöm megtisztelő véleményedet:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-24 11:29:30

Kedves Arany!
Köszönöm, hogy máris megválaszoltad Bellamaria kérdését! Jól látod ezt a kérdést, valóban egy ilyen ifi megfelelő talaj lehet a Jézus melletti döntéshez, és sokan éppen ott tettek bizonyságot a megtérésükről a többi fiatal előtt. Mindig megindító látni, hallani, ha egy fiatal emberke meghozza ezt az életére nézve oly fontos és meghatározó döntést:)
Üdv: Borotyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-24 11:26:49

válasz bellamaria (2008-04-24 08:51:16) üzenetére
Kedves Bellamaria!
Kérdésedre a választ tulajdonképpen megírta Arany a tiédután írt hsz-ében:) Én pl. marxizmus-leninizmuson nőttem fel, ezért fiatal koromban igen messze voltam Istentől. Persze akkor is tudtam, vagy inkább éreztem, hogy létezik, ha p. intőt kaptam (ami előfordult, mert csintalan kislány voltam), Hozzá fohászkodtam, hogy ne kapjak ki otthon. Azzal, hogy egy fiatal úgy dönt, eljár keresztyén közösségbe, csak az első lépést teszi meg a megtéréshez. S ha már többet hall Istenről, van mi alapján válasszon, akar-e Jézus gyermekei közé tartozni. Én évek óta járok református konferenciákra, Bibliatáborokba, és látom, hogy sok fiatalnak akár évek is kellenek a döntéshez, mert nagyon erős a világi élet vonzása, és mihelyt hazamennek, elfelejtik, milyen jó volt abban a közösségben...
Köszönöm, hogy olvastál, és ha írásom elindított benned valamit, annak külön örülök:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
bellamaria
Regisztrált:
2008-03-17
Összes értékelés:
21
Időpont: 2008-04-24 08:51:16

Valamit nem értek: ha már odajárnak azok a fiatalok, akkor ezzel a tettükkel már döntöttek Jézus mellett, nem?
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-23 21:33:02

válasz András (2008-04-23 21:20:30) üzenetére
Kedves András!
Nem egészen értem, mire célzol a vezérfonallal (hacsak nem Jézusra). Mindenesetre a történet lényege, hogy az életben soha nem mondhatjuk egy-egy döntésünk előtt, hogy ráérünk arra még, mert nem tudhatjuk előre, mi szól közbe, és még az is lehet, hogy később már nem lesz módunk dönteni... Köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
András
Regisztrált:
2007-12-01
Összes értékelés:
3204
Időpont: 2008-04-23 21:20:30

Hogy kinek mi jelenti az életben a vezérfonal megtalálását az más kérdés...
de a történet remek
gratulálok

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Megfogantam címmel

Pecás alkotást töltött fel Mikulás járt ... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Ű című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gesztenye vers című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)