HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47919

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: GunodaFeltöltés dátuma: 2008-04-26

Fortyogó föld (profán példabeszéd)




...És kiméne a magvető az ő felszántott földjére. Zsíros fekete föld vala az, mégsem terme eddig néki. Elszórván a magokat és megöntözvén a rögöket, a magvető megpihene.
Imádkozék az ő Isteneihez, és vár vala. Várakozék és várakozék, ám hiába: nem arathatá le munkája gyümölcsét. Újra vetett és öntözött vala, és várakozék. Szemének keserű vizei kiáradának, s folyvást kérdé az Isteneit, miért történe ez ővele.
S az Istenek hallgatának.

*****************************

"Lesz belőled valami, ne félj, még ha el is szakadsz tőlem..." - suttogta a szár, ami eddig védett, táplált, ringatott.
Próbáltál megkapaszkodni, mégis letéptek róla. Belezuhantál a sok egyforma magocska közé, s elnyelt a szürke lenkendő. Öblében elaludtál csendesen. Ölelt a lebegő semmi.
Kemény héjadat kicsi, zöld hajtás bökte át. Megzsendültél. Kibontottak szürke bölcsődből.
Forró lángkarján ringatott a Nap. Ember-kezem melengetett, földre, földbe vetett. Csúsztál. A rögök befogadó feketeségébe. Ez a halál? Talán.
Sokáig tart az álmod. Imát mormolnak, esőt szólítanak feletted.
Vártál. Vársz. Benned a szárba szökkenés vágya feszül, körülötted magok nedveitől fortyog a sötét föld.

"Lesz belőlük valami... Érzem! Már egyetlen eggyel is beérném, Istenem..." - kezemből hosszan peregtek rögsírjukba a magvak. Sok apró élet-ígéret.
Aztán csak ültem. Várakoztam. Öntöztem. Könyörögtem lángkarú Istenekhez.
Már egy éve. Vagy több talán?
Szememből földre csordulnak az eső cseppjei. Szomjas feketeség issza fel őket.
A föld hallgat. Belülről fortyogó, mozdulatlan kavargás.
Rajta a leheletnyi zöld fátylat talán csak az elmém látja?

2008 áprilisa

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2008-06-26 16:15:16

válasz Rozán Eszter (2008-06-23 11:35:20) üzenetére
A fortyogó föld apró, zsenge hajtásokat nevelt azóta. A Koldust a Nagyherceg elé vezetik. Talán minden jóra fordul, mint a népmesékben... :))
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-06-23 11:35:20

Szia!
Átérzem a fortyogást írásodból. A meddő, hasztalan munkát, a hittel teli, mégis eredménytelen várakozást, könyörgést üzeni számomra. Fájdalom hatja át az egészet, de a mélyben ott bújik a reménység.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2008-04-28 18:32:50

Kedves Arany!
Köszönöm a kritikádat. Sok minden fortyog bennem és körülöttem, de annak örülök, hogy talán valami általános érvényűt sikerült összehoznom.
A helyzet bizony éppen olyan, hogy itt tényleg Isteni segítségre van szükség; más nem segíthet. Egy csöppet megvigasztaltál.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2008-04-28 18:28:58

válasz eszesg (2008-04-27 19:50:12) üzenetére
Kedves eszesg!
Örülök, hogy nem sikerült lezárni magadban a történetet. Éppen az volt a célom, hogy nyitva maradjon, gondolkodásra késztessen és nyugtalanítson.
Köszönöm a hozzászólásodat.

Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2008-04-27 19:50:12

Valami szépet és mélyet akartál írni. Sikerült!
Az eleje igazi "Gunodásra" sikerült. A vége több magyarázatra szorul. Többször elolvastam, de az utolsó mondatok nem rendelkeznek elegendő információval, hogy lezárjam magamban a történetet.
Amúgy gratulálok! A "forró lángkarján" és az "ember-kezem" kifejezések nagyon tetszenek!

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Csillagszerenád címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság VI. rész címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 17. Csend legyen! című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A tehénszekér című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A tavasz hírnöke című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Gólya viszi a fiát című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Finta Kata bejegyzést írt a(z) BÚÉK című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az álmok élnek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Miért írok megtörtént eseményeket? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)