HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 40

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49245

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BorostyánFeltöltés dátuma: 2008-04-30

A lottónyeremény

Alex leült a folyó partján magányosan ásítozó stégre, felgyűrte a nadrágja szárát, és belógatta a lábát a vízbe. Nem akart most töprengeni, fejében mégis egymást kergették a gondolatok. Minden a lottónyereménnyel kezdődött...

Soha nem voltak gazdagok, még csak módosak sem. Amikor összeházasodtak Verával, nem volt semmijük, csak egy-egy bőröndnyi ruhájuk. Albérletben kezdték, szerencsére tudták fizetni, mivel mind a ketten dolgoztak. Aztán jöttek a gyerekek, és ahogy bővült a család, egyre szűkösebben éltek. Igaz, az albérletből idővel saját otthonukba költöztek, de azóta is nyögték a hitelt, amit a kétszobás lakótelepi lakás megvásárlásához vettek fel. Vera az anyagi gondjaik ellenére rendszeresen vett egy lottószelvényt, abban reménykedett, hátha egyszer kihúzzák a szerencseszámait, amiket még lány korában álmodott meg.
- Meglásd, jobbra fordul a sorsunk, ha megütjük a főnyereményt! - mondogatta, valahányszor a férje a szemére vetette, hogy csak szórja a pénzt, pedig így is kevés van.
- Ugyan, nem vagyunk mi olyan szerencsések! - legyintett Alex lemondóan.
Vera ilyenkor csak titokzatosan mosolygott, és minden héten azzal a meggyőződéssel telepedett le a tévé elé, hogy most biztosan nyernek. Alexet bosszantotta az a nyugalom és derűlátás, amellyel az asszony minden sorsolás után megállapította:
- Most sem jött össze, na de majd a jövő héten!
És aztán egyszer csak megtörtént! Kihúzták mind az öt számot, amivel Vera évek óta játszott! Alex meg sem bírt szólalni a döbbenettől, bezzeg Vera felugrott a rekamiéra, és úgy ugrált, ahogy a fiaik, amikor még kicsik voltak.
- Nyertünk, nyertünk! Én megmondtam előre!
A srácok nyomban berontottak a szomszéd szobából, hiszen a panellakás falai olyan vékonyak voltak, hogy minden szót hallottak. Norbi, a kisebbik, felpattant az anyja mellé, és egymásba csimpaszkodva folytatták az ugrálást, míg Laci, az idősebbik az apja vállát veregette. Ekkor az asszony hirtelen a melléhez kapott, és szó nélkül eldőlt, mint egy krumplis zsák, magával rántva a fiát.
- Vera! Mi bajod? - Alex az ágyhoz lépett, és leemelte a megrémült gyereket a mozdulatlan testről, de már nem tehetett semmit a feleségéért.
A kiérkező mentők csupán a halál beálltát tudták megállapítani.
Két héttel később Alex felvette a több milliós nyereményt, és elsőként az asszony temetését fizette ki belőle. Gyönyörű sírkövet is rendelt Verának, igazi márványból, hogy legalább a halála után részesüljön abból a pénzből, ami a vesztét okozta.
Ezzel azonban nem ért véget a kis család kálváriája. Laci, aki már betöltötte a tizennyolcadik évét, szélsebesen letette a jogosítványt - bár az iskolában jeleskedett volna inkább -, és szinte kikövetelte az apjától, hogy vegyenek neki egy új autót. Amint kezdetét vette a nyári szünet, leutazott a haverjaival a Balatonra, persze a nyereményből. Ott aztán éjjel-nappal lumpoltak, és esténként merő vagánykodásból száguldoztak a kihalt országúton. Míg egyik este részegen nekirohantak egy útszéli fának. Egyikük sem úszta meg élve...
Norbi még az anyja halálakor súlyos depresszióba esett, és azóta folyamatosan orvosi kezelés alatt állt. A bátyja halálhírére a kiskamasz teljesen összeomlott, és be kellett szállítani egy elmegyógyintézetbe. A kezelőorvosa nem sok jóval biztatta a kétségbeesett apát, mivel a gyerek már őt sem ismerte meg.

Alex most ott ült a stégen, és miközben gondolatban elvesztett szeretteinél időzött, ujjaival szórakozottan morzsolgatta a nyakából lelógó vastag kötelet, amelynek másik végére jókora követ kötött, még mielőtt letelepedett a folyópartra. Hiába a több milliós nyeremény, ha nincs már senki, akivel élvezhetné! És egyáltalán, nincs már senki, akiért érdemes élnie! Sóhajtott egy nagyot, majd lassan belecsúszott a hideg vízbe, amely még sokáig fodrozódott utána. Egészen addig, amíg az utolsó légbuborékot nem követte több...

2008. április

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Myrthil Tiller
Regisztrált:
2007-12-06
Összes értékelés:
225
Időpont: 2008-06-26 19:11:42

válasz Borostyán (2008-06-26 18:44:24) üzenetére
Igen, csak épp az a gond, hogy sok embernek még ez sincs meg... :-(
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-06-26 18:44:24

válasz Myrthil Tiller (2008-06-26 18:33:22) üzenetére
Kedves Myrthil!
Igazad van, ennél többre nem is lenne szükség, de jó lenne, ha ennyi mindenkinek megadatna:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Myrthil Tiller
Regisztrált:
2007-12-06
Összes értékelés:
225
Időpont: 2008-06-26 18:33:22

Kedves Borostyán!

Egyet értek veled: ha valaki hirtelen kap nagy összeget, akár tönkre is teheti az életét. Ha megnyugtat, én sem vágyom hatalmas vagyonra, csupán annyira, amiből minden hónapban gond nélkül ki tudom fizetni a számláimat.

Myrthil
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-05 09:07:53

válasz Jessie T Laurence (2008-05-05 08:50:56) üzenetére
Kedves Jessie!
A célom csupán ennyi volt: megértetni emberekkel, hogy a sok pénz nem hogy nem boldogít, de életeket tehet tönkre. S ha te azt mondod, nem vágysz nagy vagyonra, már el is értem a célomat:) Köszi, hogy olvastál!
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-10
Összes értékelés:
62
Időpont: 2008-05-05 08:50:56


Kedves Borostyán!

Én teljesen beleéltem magam, és le is sokkolt. Ez a pénz szinte többször jelent átkot, mint örömet, mert vagy túl kevés van belőle, vagy pedig túl sok. És sajnos az a jellemző az emberekre, hogy minél több van, annál többet szeretne. De meg ha ilyen hirtelen jön ennyi pénz... az már teher. Elég szörnyű, hogy a pénz ilyen hatással van az emberekre :(
Nagyon megkapott a történeted :) Tetszett, és még mindig a hatása alatt vagyok :D
Ebbe aztán jól beleéltem magamat :) Az hiszem, mostantól nem vágyok nagy vagyonra, csak amennyi éppen kell.

Üdv.:
Jessie
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-04 19:24:51

Kedves Dzson!
Köszönöm elismerő szavaidat. Azt hiszem, a túl sok pénz negatív hatásairól rengeteget lehetne még írni (ahogyan a túl kevéséiről is), ez csupán egy megvilágítás volt a sok közül...
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-04 19:22:47

Kedves Arany!
Úgy látom, mint annyi mindenben, ebben is egy véleményen vagyunk:) Köszi, hogy olvastál!
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-01 20:01:12

válasz zsike (2008-05-01 19:55:37) üzenetére
Kedves Zsike!
Köszönöm, hogy ismét benéztél hozzá, mindig szeretettel várlak:) Tudod, amikor elkezdtem ide írogatni, magam sem hittem, hogy sikerül valaha rövidre fognom a mondandómat, de kezdek belejönni:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-01 19:55:37


Nagyon tanulságos, nagyon jó írás.
Ahogyan pár mondattal jellemzést adsz a szereplőkről, az
fantasztikus.
A legjobban az tetszik, hogy semmit nem magyarázol túl.
Egy család tragédiája...a hőn áhított és beteljesült szerencse /gazdagság /
miatt.
Örömmel olvastalak ismét.
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-01 19:03:23

Kedves Panka!
Sajnos, senki sem tudja, mit hozna ki belőle a hirtelen rászakadt sok pénz. Én is csak remélni merem, hogy semmi rosszat:) Köszönöm, hogy olvastál!
Üdv: Borostyán
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5407
Időpont: 2008-05-01 18:56:13

Kedves Borostyán!
Jó történetet írtál. Én mindig azt mondom a páromnak, ha megnyernénk az ötöst, bizonyára rosszul lennék és meghalnék, ahogy a történetedben az asszonyka. így nem is nagyon lottozom, Hiszem, a sok pénz, főleg ha hirtelen jön akkor teljesen megváltoztatja az embert. nem tudom én milyen lennék, nem is nagyon akarok belegondolni. Nekem is van egy írásom ami a lottóról szól, majd ide is beküldöm.
Barátsággal Panka!
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-01 10:07:14

válasz Rozán Eszter (2008-05-01 09:59:01) üzenetére
Kedves Rozália!
Én sem bánnám, ha több lenne, hiszen a pénzből sosem elég:) Viszont félnék is tőle... Van pár ismerősöm, akiknek hirtelen megszaladt, és teljesen megváltoztak - persze rossz irányba: azóta lenézik a régi barátaikat, de még a saját rokonaikat is. Ebben a történetben a pénz egy másik, nem kevésbé negatív hatását próbáltam bemutatni. Köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-05-01 09:59:01

Szia!
Nagyon jól ábrázoltad, hogy egy család életét mennyire tönkretette a hirtelen jött nyeremény. Valóban, a pénz önmagában nem boldogít. (Bár én azért szeretném, ha lenne.)
Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-30 22:24:43

válasz weiland (2008-04-30 22:22:44) üzenetére
Kedves Weiland!
Igen, sajnos sokan ezt nem látják... Köszönöm, hogy nálam jártál:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-30 22:23:35

Kedves Colhicum!
Valójában kb. 10 perc alatt írtam, és csak menet közben alakult a történet:) Azt tudtam, miről akarok írni: Hogy a pénz nem boldogít! Örülök, hogy ez azért átjött:) Köszönöm, hogy olvastál - mint mindig:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
weiland
Regisztrált:
2008-04-15
Összes értékelés:
121
Időpont: 2008-04-30 22:22:44

A mondanivaló egyértelmű, szinte látom a Sors figyelmeztető ujját, amint azt jelzi: vigyázz, a pénz nem minden!
Szép volt,kedves Borostyán!

W

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Karácsonyi mese, V. rész címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Katángnak áll a világ! című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hóváró című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)