HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 71

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49076

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: zsikeFeltöltés dátuma: 2008-05-26

Ötvenedikre...


1952-t írtak annak a naptárnak a fedőlapjára, amely évben először léptem át a Mitsky-iskola küszöbét.
Mivel édesanyám háztartásbeli volt, így óvodába nem írattak. Akkor még nem volt kötelező, - úgy emlékszem. Éppen ezért nekem nagyon szokatlan és új volt minden, amit kis elsősként átéltem. Szokatlan volt, hogy időre, pontosan kellett megjelenni az osztályban, hogy végig kellett ülni az órákat, hogy csak meghatározott ideig játszhattunk az óraközi szünetekben.
Bár imádtam a tanító bácsinkat Molnár Árpád tanítót, mégis elég sok idő múlva tudtam csak beilleszkedni az új környezetbe. A tanulással soha nem volt problémám, emlékszem, hogy mindig nagyon szerettem olvasni. A számtannal és a többi tantárggyal sem volt különösebb gondom alsó tagozatban.
Két osztály tanult egy tanteremben, egy időben: első és harmadik osztály / délelőtt /, valamint második és negyedik osztály /délután/. Amikor az elsősöknek úgynevezett csendes-foglalkozás volt, a harmadikosokat akkor oktatta, illetve feleltette a tanító. Így ismétlődött ez fordítva is.
Szerintem ezt az oktatási formát ma már kevesen tudják elképzelni.
A felső tagozat, amit az új iskolában folytattam, már nem volt annyira könnyű. Gondot okoztak az új tantárgyak, többek között a kémia és fizika.
Nem voltam egyedül ezzel a gonddal.
Mivel mindig vékonyka, törékeny kislány voltam, végtelenül imádtam a torna órákat. Magyar Antal - Tóni bácsi- határtalan türelemmel gyakoroltatta velünk a különböző felállásokat. A mai napig fel tudom idézni azokat a gúlákat, amiket a nyolc vagy tíz lány, különböző ünnepségeken bemutatott. Megjegyzem, mindig nagyobb sikerünk volt, mint a fiúknak. Mint a legkisebb és legkönnyebb , én álltam a gúla tetején. Elmondhatom, hogy csodálatos érzés volt. S hogy semmi sem történik véletlenül: az 50. évfordulóról még nem is hallottam, mikor egyik pesti színházlátogatásunk alkalmával még volt időnk egy kis sétára az előadás kezdetéig. Egy kedves ismerősömmel beszélgettünk...nosztalgiáztunk. Ő említette akkor ezt a torna-témát, és dícsért, mennyire tetszett a közönségnek minden alkalommal a bemutatónk. Így jutott eszembe - neki köszönhetően - és így került most a megemlékezéseim közé ez a téma.
Ezeknek a gyakorlatoknak később nagy hasznát vettem a gimnáziumban a tornaversenyek alkalmával.
Az évzáró ünnepségeket nemcsak azért szerettem, mert befejeződött egy tanév, hanem azért is, mert szinte minden alkalommal jutalom-könyvet kaptam jó tanulmányi eredményemért.
A 6, 7, 8. osztály végén már sajnos gyérültek ezek a jutalmak.
Azt hiszem, sokunk nevében mondom most el, hogy jóleső érzéssel gondolok vissza arra a nyolc évre, amit az Ady Endre iskolában, illetve annak elődjében a Mitsky-iskolában tölthettem.
Nagyszerű dolog volt, hogy zenét is tanulhattunk abban az időben. Különböző hangszerek álltak azoknak a tanulóknak a rendelkezésére,akik hajlamot éreztek arra, hogy elsajátítsák egy-egy hangszer kezelését. Emlékszem, nagyon szerettem volna gitáron tanulni, de olyan sok volt a jelentkező, hogy nekem , kis ötödikesnek már csak a xilofon jutott. Annál nagyobb volt az örömöm, mikor egy karácsonyi ünnepség alkalmával egy végzős, nyolcadikos fiúval együtt játszhattam el a " Kis Karácsony " című dalt xilofonon.
Elképzelhető, hogy ez volt a zenei alap ahhoz, hogy jó pár évvel később a patinás nagykőrösi "Arany János" gimnázium kollégiumában autodidakta módon tanultam meg zongorán játszani.
Nyári szünetekben a csillebérci-táborban pihenhették ki az év közi munka fáradalmait a gyerekek.
Kirándulni is vittek bennünket, nem is akárhová, és nem is akármivel. A szomszédos vacsi-erdő /Magyarország földrajzi közepe /
volt a helyszín, ahová traktorral és teherautóval szállítottak bennünket. Mindenki teherautóval szeretett volna utazni, mivel az volt a gyorsabb. Sajnos a gyöngébbeknek, és kisebbeknek mindig a traktor jutott. Egyszer sem sikerült feljutnom a teherautóra.
A szülők óriási kondérokban főzték a finom ebédet, ami természetesen pillanatok alatt eltűnt a megéhezett, kifáradt gyerekek jóvoltából. A számháborúzást azért nem felejtem el, mert több esetben nagyokkal voltunk egy csoportban, és általában mi nyertünk. Abban az időben még rengeteg árvalányhaj volt az erdőben. Hatalmas öröm volt rátalálni és persze csokorba gyűjteni, haza vinni. / A természetvédőktől ezúton kérek elnézést./
Akkor még nem fogtam fel, természetesnek tartottam hogy a tudás, amit kaptam, amit kaptunk az iskolában, mind-mind a tanítóknak, tanároknak köszönhető! Nekik, akik fáradtságot, energiát nem kímélve dolgoztak azon, hogy a tudatlan kis nebulókból jól képzett, művelt felnőttek váljanak.
Nélkülük hiába lenne a nagyszerűen felszerelt iskola, hiába lennének bemutató-eszközök, ha Ők nem lennének.

Nos...ilyen gondolatok jutottak eszembe iskolánk átadásának 50. évfordulóján.

Dánszentmiklós, 2008. május 10.

1958...2008

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-06-10 11:03:58


Kedves Ria!

Jól esett a hozzászólásod. Mindég nagy öröm számomra, ha igazán hozzáértőtől
kapok ilyen véleményt. Csak verseket "szoktam" írni, ritkán próbálkozom
ehhez hasonló írással.

Örülök nagyon, hogy nálam jártál.

Alkotó
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2008-06-09 20:37:56

Kedves zsike!

Írásoddal engem is visszavezettél a régmúltba. Oviba én sem jártam, s mint Te, én is vegyes osztályban tanultam végig az első négy évet.:) De nem is sorolom, nagyon sok a hasonlóság az említett emlékeid és az enyémek között.
Nagyszerű volt nosztalgiázni Veled! :)
Egyébként én is láttam a gúla tetején a vékony kicsi lányt, me a próbálkozásaid, hogy egyszer feljuthass a teherautóra...
Nagyon tetszett kedves visszaemlékezésed!

Szeretettel: Ria
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-06-02 12:26:54

válasz Artúr (2008-06-01 13:54:21) üzenetére

Szia artur !

Köszönöm szépen a hozzászólásodat.
Nos...ez a humor az, amiről felismerlek szinte
minden írásodban. /A humor tud kegyetlen is lenni!!! /
Te úgy írsz, hogy finoman bánsz a szavakkal, de pici élük
mindig akad. Ez tetszik nagyon.
Hopika... most jut el a tudatomig...nekem csak válaszolni illik a hozzászólásodra, nem
kivesézni ismét az írásaidat.

Örülök, hogy nálam jártál.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-06-01 13:54:21

Szia!
Én sem voltam óvodás soha. Illetve, lehet, hogy ma is az vagyok:-)))
Volt viszont egy év iskolai előkészítő osztály, ahová jártam, mivel évvesztes vagyok, voltam? Ez biztosan azt jelenti, hogy elvesztettem egy évet. Ma is keresem, de nem találom. Lehet, ezért nem öregszem? Majd, ha megtalálom azt az elvesztett évet, amit szerintem sosem fogok, akkor majd ...
Nagyon tetszik a cikked, csapongó, mint az emberi gondolatok. Sokat sejtető, mint az emberi érzések. Csodálatos, mint az emberi emlékek.
Köszönöm!
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-29 11:16:15


Kedves John!

Nagyon jó érzés, hogy írásommal felidézhettem Nálad is az iskolai
élményeket, ha az nem is " ezer éve" történt.
A közelmúltban jött össze a gimnáziumi évfolyamunk /nemcsak az osztály/, hogy
köszöntsük egymást a 60. szülinapunkon. A 60. érettségi találkozó....
az bizony nem semmi. Jó egészséget kívánok a nagyapádnak.

Örülök nagyon, hogy olvastál.
Alkotó
John von Sacchi
Regisztrált:
2006-03-09
Összes értékelés:
141
Időpont: 2008-05-29 10:40:15

Kedves Zsike!

Én csak a nyolcvanas évek közepén kezdtem el az általános iskolai tanulmányaim, s a kilencvenes évek elején a középiskolát. Mégis már most oly távolinak tűnnek, mintha legalább is ezer éve történt volna. Bár én ne szóljak egy szót sem, hiszen nagyapám mostanság szervezi a hatvanéves érettségi találkozóját:D na az volt rég. A napokban pedig késztetést éreztem arra, hogy egy volt angol tanáromat keressem meg, mit mondjak nagy élmény volt vele nosztalgiázni............szívesen visszaülnék még koptatni oda a padokat. Tekintve, hogy ez nem lehetséges marad az emlékezés...........soraid szívből jöttek ismét.

Köszönöm, hogy olvashattalak.
üdvözlettel: john
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-28 18:18:01


Kedves Tündi!

Köszönöm nagyon, hogy olvastál és köszönöm a kommentedet.
Érdekes, hogy az ünnepi műsor befejezése után , a gratulálók közül
is többen azzal üdvözöltek, hogy szinte láttak a gúla tetején, mialatt
hallgatták a visszaemlékezéseimet.
Ha Te is így érezted, akkor nemcsak a jóneveltségük mondatta
velük ugyanezt.
Köszönöm mégegyszer, hogy nálam jártál.
Alkotó
Tiringer Tündi
Regisztrált:
2006-05-11
Összes értékelés:
118
Időpont: 2008-05-28 10:44:48

Nagyon szép megemlékezés! Szinte láttalak magam előtt, kislányként a gúla tetején.
Az árvalányhaj pedig annyira eltűnt mostanára, hogy hiába szeretnék mutatni a fiúknak sehol sem találok. Pedig még mi is szedtünk, egy-egy kirándulás alkalmával.
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-27 19:21:26


Helló József!

Örömmel veszem, hogy tetszett az írásom.
Szimpatikus, ahogy visszaemlékszel, a rengeteg kokira
és körmösre, amit a suliban kaptál. Ezek szerint égetni való
kis srác lehettél. Mégis mennyire jó visszaemlékezni azokra az
időkre, ugye?
Hogy Te mikor születtél? Atyavilág! ...egy-két évvel vagyok
csak öregebb.

Örülök, hogy olvastál.
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2324
Időpont: 2008-05-27 16:33:15

Kedves Zsike, nagyon tetszett az írásod. Bár én a hatvanas évek elején kezdtem az iskolát, de nekem is sok jó emlékem van abból az időből, pedig én még ráadásul rossz tanuló és gyermek voltam. Rengeteg kokit meg körmöst kaptam, de most még azokra is szívessen emlékszem. Végül is ök neveltek embernek és ezért csak hálával és köszönettel tartozom nekik. Egyébként akkor születtem, amikor az iskoládat átadták.
Köszönöm, hogy írásoddal elöhoztad az én emlékeimet is.
Üdv: József
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-27 15:50:45


Szia Panka!

Köszönöm szépen, hogy meglátogattál.
Szívesen látlak máskor is.
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-27 15:46:12


Kedves Borostyán!

Kommented minden sorával egyet kell, hogy értsek.
Valami nem jól működik ebben a világban. Bár tévednék!!

Örülök, hogy olvastál.
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2008-05-27 15:36:17

Kedves Zsike!
Örömmel olvastam élményeidet!
Barátsággal Panka!
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-05-27 14:46:26

Kedves Zsike!
Érdeklődéssel olvastam megemlékezésedet... Sok hasonlóságot fedeztem fel saját kisiskolás kori élményeimmel. Igen, valahogy az akkori pedagógusok jobban odafigyeltek a gyerekekre, többet foglalkoztak velük tanítási időn kívül is... És ezzel nem szeretnék megbántani senkit. Egyszerűen több a tananyag, nem marad idő nevelésre, és persze a gyerekek is sokkal kezelhetetlenebbek, mert otthonról nem hozzák a legalapvetőbb erkölcsi normákat sem... (szintén nem akarok általánosítani). Ja, egyébként nálunk a város kisebbik részében, amely távolabb fekszik a nagyobbiktól, még működik olyan oktatási rendszer, ahol az alsósokat egyszerre tanítják, egy tanteremben. Akár a Kincskereső kisködmön-ben:) Jó volt olvasni az írásodat:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-27 14:33:52


Kedves barackvirág!

Nagyon kedves a kommented. Örülök, hogy ez a véleményed.
Köszönettel vettem, hogy olvastál.
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-05-27 14:28:52


Szia Rozália!

Örülök nagyon, hogy olvastál, a véleményedet pedig megköszönöm.
Három napos ünnepi megemlékezést szerveztek az iskola átadásának
50. évfordulóján. A tantestület felkért, írjak néhány gondolatot a régi
diákéletről, és olvassam fel az ünnepségen. Nos, ez az írás ezért született.
/ nagy tapsot kaptam a régi tanároktól, régi diákoktól, és persze a jelenlegiektől/

Örülök, hogy nálam jártál.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-05-27 10:05:34

Szia!
Szép visszaemlékezés a volt iskoládra. Az általános iskolás évek meghatározóak egy ember életében, jó, hogy neked kellemes emlékeid maradtak.
Szeretettel: Rozália

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/1) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Rózsa lakodalom című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az aranyszőrű nyulak című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Polgár Tamás: Emberi Tényező című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Megkondul a széltől című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Monoton című alkotáshoz

Szem Eszkör alkotást töltött fel Akarom (5/1) címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Extra zabpehellyel című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Megkondul a széltől című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Monoton című alkotáshoz

marioatreides bejegyzést írt a(z) Az aranyszőrű nyulak című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Monoton címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)