HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KreeteekaFeltöltés dátuma: 2008-06-02

Rossz emberek

Rossz emberek



- Kata, mi rossz emberek vagyunk? - kérdezte remegő hangon a nővérem fia, Sanyika.
- Dehogy - válaszoltam határozottan, majd hozzátettem -, eredj játszani!
Nem voltam benne biztos, hogy igazat mondtam neki, de abban igen, hogy helyesen válaszoltam, hisz' még gyerek!
Pontosan tudtam, miért kérdezi: mert minden fiatalsága ellenére, megtapasztalta az élet kegyetlenségét.
Előbb-utóbb mindenkinek rá kell jönnie, hol vannak a társadalom engedte korlátai. Van, aki mindent megtehet, van, aki semmit.
Mindig így volt ez.

Megverték.

Ez önmagában nem lenne baj, tudjuk, hogy sosem volt egy mintagyerek, de az indok... Meg kellett tanulni a Hymnust, mint mindenkinek egyszer ebben az országban, ő pedig tisztességgel felmondta. Megverték, mert a sötét szájára merte venni a magyarok e szent sorait. Nem kéne csodálkozni, nem kéne, hogy fájjon. Szimplán el kéne fogadni: talán rossz emberek vagyunk, rosszabbak náluk.

A fiú nevetgélt az udvaron, én pedig tovább szedtem a kiteregetett, színes ruhákat. Csak néztem a fájdalmas-vörösen hunyorgó napot, pont olyan volt, mint egy régi, elfeledett dallam; mint egy végtelenül haszontalan nép élete. Mára azok lettünk, haszontalanok, hisz kinek kellenek már a régi vígságok, a hegedűszó és a színes szoknyák? Kicsit fáj, mert ez lett volna az életünk.

Bevittem a kihívó illatú ruhákat, amit hamar elnyomott az étel illata. A nővérem serényen kutyulta a lábos tartalmát, miközben kék tányérokat vett elő. Bementem a szobába, és hajtogatni kezdtem.
Valahol mélyen bennem, szünni nem akaróan, döbörögve mart tovább a gondolat:
"Rossz emberek."
Vajon létezik olyan, hogy valaki eleve bűnösnek születik? Egy egész nép? Vagy minden csak egy beteg illúzió szüleménye, amit előítéletnek hívnak?
Szeretnék válaszokat, de túlságosan érintve vagyok ahhoz, hogy valósan tudjam megítélni. Kicsi vagyok, csak egy jelentéktelen porszem a világ kegyetlen sivatagában.

Lassan minden ruha megtalálta a helyét a szekrényekben, az étkezőasztalra pedig tányérok kerültek.
- Vacsora! - szólt ellenkezést nem tűrően apánk. Ahogy rá néztem, tudtam, hogy bármi történjék is, ő sosem fogja elhagyni a büszkeségét, és ez valahogy megnyugtatott. Kimentem szólni a gyerekeknek, közben a kis sarlót néztem, amit még nem takartak a düledező épületek a napból.
Azt hiszem a helyzetünk olyan, mint a napé, örök körforgásra ítélve; mint egy vidámparki körhinta, ahol a roppant nagy lovacskák csak körbe-körbe utaznak soha ki nem törve.

Az Élet feladta most a leckét a gyereknek: ha jól viselkedik, akkor is megbüntetik. Mi értelme van hát betartani a szabályokat? Ha áthágja őket, ugyanarra számíthat, akkor miért ne legyen rossz, hiszen abból még haszna is származhat...

Hirtelen három, felismerhetetlenségig piszkos lurkó futott el mellettem, egyenesen a fürdőszoba felé kanyarodva, közben játékos vitájuktól zengett az egész ház.
Kicsit később már mind az asztal körü ültünk, Kitty sorba ételt szedett: először a családfőnek, aztán a férfiaknak, majd a maradékot elosztotta a nők és gyerekek között. Mindig így volt ez, és a dolgok a civilizáció minden vívmánya ellenére sem változtak.
Sanyika arcát fürkésztem, de úgy tűnt, egyelőre szunnyadnak a félelmek, elnyomta őket az önfeledt gyerek. Komoly arccal kért magának szót:
- Most már tudom - közben lenyelte a falatot -, hogy kit fogok feleségül venni, ha nagy leszek! A Julcsit!
Mosolygó szemeinkkel öleljük körbe ezt a gézengúzt, közben apánk szigorúan az unokáját faggatta tovább:
- No, és rendes ház leánya ez a Julcsi?

Félek. Félek, hogy Sanyika nem fog tudni kitörni a körforgásból. Hogy magával ragadja a bűnözés, és akkor majd a fehér emberek elégedetten nyugtázhatják, hogy igazuk volt... mind rossz emberek vagyunk, de talán nem rosszabbak a többi embernél...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
242
Időpont: 2009-02-28 19:59:52

Köszönöm (bár nem tudom, hogymennyire lehet érteni).
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
198
Időpont: 2009-02-28 16:07:22

Tetszett, gratu!

Legutóbb történt

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)