HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47182

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2008-06-09

HB új kalandjai: Köpj a képembe Testvér

Köpj a képembe Testvér


Olyan bolond az ember húsz éves korában. Mit se tud az életről, mégis azt hiszi, mindent tud róla. Azt hiszi, övé a bölcsek köve, a Grál lovagok kincse, vagy legalább is, ha ezeknek nincs is birtokában, mindenképpen ő szarta a spanyolviaszt. Azt hittem, mindent tudok a szerelemről, de semmit sem tudtam róla. Ültem a móló közepén, ott ahol kanyarodik. A mellvéden ültem, nem messze a viharágyútól és a sárga hajú lányt bámultam. A sárgahajú lány a törölközöjén kucorogott, időnként rám meredt, -ilyenek a sárgahajú lányok- s szemeink találkoztak. Azt hittem ez minden, ennél nem kell több. Este találkozunk majd, -tervezgettem- táncolunk a Vigadóban, aztán egymásé leszünk. Ott volt széles szakaszt elfoglalva és lazán szétterülve gyékényeken, pokrócokon a banda is, a haverok és a többi csajok az üdülőből, meg a villákból és természetesen a Hámori Bandi is ott volt, barnán, izmosan, csont-soványan. Napszemüvegét feltolta a feje búbjára és mesélt, mesélt, mesélt. A történetet már ezerszer hallottam, arról szólt, hogyan merült le Celebesz szigete mellett ötezer méter mélyre a tenger felszíne alá, hogyan támadta meg ebben az iszonyatos mélységben egy emberevő cápa, hogy bírkózott a vadvizi ragadozóval, és végül hogyan diadalmaskodott felette egy szál késsel a kezében.
-A szemébe szúrtam, -nézett körül hallgatóságán. -A cápák nem szeretik, ha a szemükbe szúrnak...
-Ne hantázz Hámori, -mondta az egyik elsőéves lány, -nincs az a búvárkészülék, amivel ötezer méter mélyre le lehet hatolni!
-De van, -pislogott rá a Testvérem. -Bizony, hogy van, akár hiszed, akár nem. El tudod te képzelni te, a te kis primitív, szűk agyaddal, felületes ismereteiddel, hogy Amerikában kifejlesztettek egy olyan védőöltözetet, amivel az égitestek felszínén is lehet közlekedni? Na látod. Ha a Marson, Vénuszon, Plutón lévő extrém nyomásviszonyokat kibírja, akkor hogyne bírná itt a Földön egy nyavalyás tengerben.
Ezen a témán összevitatkoztak. Néhányan azt állították, a cápák nem képesek ötezer méter mélyre lemerülni, ám erre a primitív ellenvetésre a Hámori Bandi csak legyintett.
-Azt mered állítani, hogy ismered a világ összes tengerének összes cápafaját? -reccsentett rá az egyik kötekedőre. -Mi vagy te, tengerbiológus? Én, szépapukám a British Royal Society Navigation of High Scoolban végeztem Cambridgeben, nekem te ne mondd azt, hogy a cápák nem merülnek le ötezerre. Vannak persze olyan alfajok, és subspeciesek amelyek persze nem, de a nagy fehér cápa például, meg a vörös hasúszós óriáscápa símán lemerül.

A sárgahajú lány kicsit távolabb ült tőlünk, törökülésben ült a törölközőjén, háttal volt, a Balatont nézte. Nem fordult meg, bár láttam, odafigyelmez félfüllel. Egyszer csak megint rám pillantott. Szeme zöld volt, mint a macskának. Felálltam ésodamentem hozzá.

-Mit szólsz? -kérdeztem.
-Semmit, -mondta.
-De baro, nem?
-Halálira állati, -mondta.

Tovább beszélgettünk. Jó közel ültem hozzá, majdnem a törülközője sarkán ültem. Mondtam valami halálira állati nagy baromságot és ő szintén halálira állati, oltári nagy marhasággal válaszolt. Így társalogtunk jó ideig. Nem a társalgás volt a lényeg, hanem, az, hogy olyan közel kerültünk ezáltal együltő helyünkben egymáshoz, hogy, ha akartam volna, meg tudtam volna érinteni bikiniből kibuggyanó feszes mellét, olajosbarna bőrét. Ő is tudta, hogy simán meg tudnám tenni, észrevettem rajta, hogy tudja. Ahogy beszélgettünk, egyszer-egyszer odanyúlt és megigazította a melltartó felső élét, és, amikor megigazította, többet is láttam, mindent láttam. Na így telt a délelőtt, meg..izé... fürödtünk is.
Később, amikor dél felé felszedelőzködtünk, hogy ebédelni menjünk, és a sárgahajú lány felkapott a biciklijére, hogy biztos legyek a dolgomban, megkérdeztem még tőle:

-Mi a pálya akkor? Talizunk este?
-Hát, -mondta, -miért ne.
-És frankón nyomunk valami témát?
-Mit gondolsz?
-Valamit, ami klassz. Például csöröghetnénk.

Ellökte magát a Meteorológiai Mérőállomás kerítésétől, amelyhez támaszkodott. Lába már a pedálon volt, de habozott még.

-Mások is jönnek?
-Mások?
-Igen, mások.
-Naná, hogy jönnek.
-Biztos?
-Halálira állat. Az egész banda jön.
-Akkor okés.

Rátaposott a pedálra és elkerekezett. Utána kiáltottam még, hogy nyolckor, és, hogy a Pléhfedeleshez jöjjön. Nem reagált, hajtott tovább. Nem voltam biztos benne, hogy meghallotta, s abban sem, hogy eljön este, Hámori Bandi lépett mellém, vállamra tette a kezét.
-Hagyd a csudába ezt a lányt, -mondta fétő szeretettel a hangjában. -Ez nem fog veled dugni.
Leráztam a kezét. A Testvér mindig okoskodik. Azt hiszi ő a főokos a halpiacon.
-Miből gondolod?
-Testvér, -mondta, -nézz magadra. -Nézz egyszer a tükörbe. Hogy nézel ki te? Nincs egy jó cuccod. Szakadt farmerban jársz, inged újja rojtos. Ez itt egy kényes úrilány. Ez nem dug a magad fajtával.
-És, ha mégis dug, -kérdeztem. -Mit kapok, ha dugok vele?

Tűnődött, felvonta mindkét vállát. A többiek már elmentek, mi ketten ácsorogtunk már csak ott, a móló szögletében, a kicsi nádas előtt. Világoskék szeme megállapodott rajtam, végigmért tetőtől talpig.

-Ha megdugod, -mondta, -akkor leköphetsz Testvér. -Ellenben, ha mégse sikerülne, én köplek le téged. Áll az alku?

Átölelt, megcsókolt jobbról, megcsókolt balról.

-Szeretlek Testvér, de most ne is haragudj, azt kell mondanom, függesszük fel a témát. Kajás vagyok Testvér. Menjünk be, s együnk valamit a Pléhfedelesben. Én megeszek egy egész bárányt nyárson sütve, s megiszok hozzá egy láda sört. Van pénz nálad?

Mentünk, mendegéltünk befele a déli forróságban. Odaértünk a vitorlásházhoz. A bejárat előtt állt valaki, közelebb érve láttuk, hogy Robi az. Egyenes-szálú, ősz haja a vállát verte, palackból rumot ivott. 85 volt azon a nyáron.

-Cső, -köszönt ránk, amikor észrevett bennünket.
-Ahoj, -intett vissza a Hámori Bandi.
-Kell rum?
-Naná, hogy, -mondta a Hámori Bandi.

Lecövekeltünk, megittuk a Robi rumját.

-Cső, -búcsúzott aztán a Testvér. -Baromira állat itt, meg minden.
-Ahoj, -mondta Robi. -Rohadtul király.

Az este halálian állatira sikerült. Tényleg: oltárian frankóra. Annyit ittam, annyit táncoltam. A szerelmem nem jött el, de voltak ott más lányok. Egészen elfelejtettem, nem kellet hozzá sok, csak néhány pohár sör, és egy másik lány, hogy én szerelmes vagyok a sárgahajú lányba.
Fura csodabogár a vágy és a szerelem, az egyszer biztos

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2013-01-12 18:57:18

A cím a csomagolás, de télleg:) Kösz Oroszlán!!!! Üdv. én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2013-01-12 18:56:11

válasz Müszélia (2013-01-12 13:59:46) üzenetére
igen, az mindig felfér. de lehet whisky is! Köszi!
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7220
Időpont: 2013-01-12 16:18:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A remek címe miatt jöttem, amibe nagyszerűen csomagoltad a történeted. Bocs. ez nem szándékos volt. D.
Szeretettel olvastam mint mindig.
oroszlán
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
916
Időpont: 2013-01-12 13:59:46

hát ez a palackból rumot, ez most nagyon kellene.
halálian állati.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2008-06-13 10:30:28

Kérlek bocsáss meg Arany! És nagyon köszönöm, hogy így látod!!!
Szia: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2008-06-11 20:27:23

válasz Rozán Eszter (2008-06-11 16:44:26) üzenetére
Köszönöm Rozália, nagyon jól esnek kedves, elismerő szavaid!
Szia: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-06-11 16:44:26

Hámori Bandi kalandjaiban pontosan a könnyedebb hangvételt szeretem, azt, ahogyan leírod a körülményeket, eseményeket. Fogalmazásod egyáltalán nem igénytelen, olvastam, pontosabban lapoztam már bele olyan ponyvába, amit nem volt türelmem végigolvasni a mérhetetlen primitívsége miatt.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8032
Időpont: 2008-06-11 10:32:16

Kedves Arany! Megtisztelő számomra, hogy olvasod az írásaimat. Hogy ezekből tanulhat-e bárki is, és pláne olyan valaki, aki annyira felettem áll? El nem tudtam volna képzelni! Nekem olyan képem van a saját írásaimról, hogy azok a könnyű, nyári ponyvairodalom kategóriájába tartoznak, olvassa, aki olvassa, aztán gyorsan elfelejti.
Az persze nem biztos, hogy a Hámori Bandi és "Testvére" észjárása, reakciói általános képet tükröznek. Annyira egyediek ők...kilógnak a sorból, úgy érzem...
Köszönöm még egyszer!!!
Szia: én

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Néma csönd című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A hősök őse az ősök hőse című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ugrándozó című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ugrándozó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 3. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 2. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Félelem címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Néma csönd című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Néma csönd című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)