Egyik hajnalban volt egy film a televízióban, ezzel a címmel.

Rájöttem, engem is irányítanak.
A vér meghűlt bennem.
Reggel érzem, be kell mennem dolgozni, pedig nem is akarok!
Ott kaphatok "fentről" több impulzust, mert pörgök, mint egy búgó-csiga.

Mire hazajutok, megszólalnak a hangok....
Meghallgatom a hangpostámat, kérik: menjek, hozzak, találkozzunk, vigyem el a 6-os kötőtűmet....

Az eszem megáll!
Lehet, már nem is én vagyok én, hanem VALAKI?!

Figyelem magam.

A konyhakéseket elzárom, nehogy olyan utasítást kapjak, hogy menjek el az ónodi vásárra, vegyek egy malacot és vágjam le!

Van még esélyem.

Most megyek, a fejemre húzom a kocsonyás fazekat.

Védekezem, ahogy tudok.

Védem, a még ép elmémet!