1

Szűz az akolban

Holdgyapjú hült lángot hullat holdégbolt
Domboldalon füsthalom száll lázongva
A táj ruhája csupa holt folton folt
Kusza árnyék szövedéke-rongya

La Virgen del Aprisco

La lana de la luna cieluna
El humo que en la loma se amotina
El traje del paisaje hecho de alguna
Materia enmarañada, mortecina.

2

Sacra

Lélek horgonya rejtelmek mederét ha eléri
S fénylőn nyílik a szem csipa szennyétől szabadultan
Roppant nagy viziók soha nem látott hada tárul
Akkor végezetül mielénk amiképpen a napfény
Ontja sugárát s más mód fosztja szemünk a világtól

Sacra

Cuando el ancla del alma fondea los misterios
Y ya se abren los ojos brillantes sin legañas
Las enormes visiones nunca jamás sabidas
Acuden a la postre cual un vuelo solano
Cuya ráfaga blanca nos ciega de otro modo

3

Ki virágot öl

Jól tudom tévedek ha úgy találom
az élet bűntény mit elkövet a halál
mert erősebbnek a halált vélem habár
drága az élet nem győzhet a halálon

Ki virágot öl bolondnak titulálom
mert teste bár belőle az élet kiszáll
hamvaiból új és új életre talál
rideg csontvázán e meddő pusztaságon

El asesino de una flor

Lo sé que me equivoco cuando aprecio
la vida como crimen de la muerte
porque juzgo la muerte la más fuerte
siendo la vida que cobra precio

El asesino de una flor es necio
mientras que su cadáver aunque inerte
nace de sus cenizas con la suerte
de ser eterno en su esqueleto recio