HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48539

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ArnodreFeltöltés dátuma: 2008-07-25

Május első vasárnapján

A tulipánt választotta. Szerette a tulipánt, és az édesanyja is. Tudta jól. Ezért döntött a rózsaszín virágok mellett.
Gyalog ment. Mehetett volna kocsival is, de gondolkodni szeretett volna útközben. Még ki kellett találnia, hogy mit mondjon. Talán így: "Boldog anyák napját!". Szokványos és semmitmondó. Inkább azt, hogy: "A világ legjobb anyukájának!". Ez se jó. Közönséges. És képmutató. Amíg együtt laktak, addig nem mondott ilyeneket.
Hogy is mondott volna? Hisz nem értette. Egy zabolázatlan kamasz hogy érthette volna meg egy édesanya lankadatlan sóvárgását a fia után? Ő csak a fojtogató ragaszkodást látta, és saját korlátait anyja ölelésében. És hányszor terhelte édesanyját saját gondjaival? És mennyire elutasító volt, ha édesanyjától azt hallotta: "fáradt vagyok". Mert őt az nem érdekelte. Ugyanúgy követelte magának a megszokás dolgait és az újdonság varázsát. És az édesanyja megadta neki. Szó nélkül, bágyadt mosollyal. Ismerte az édesanyját, tudta, hogy bármit megtenne érte, és ezt ő kihasználta.
Már bánja. De hát mit tudhatta ő mi az: felelősséggel lenni egy másik élet iránt? Mit tudott ő arról, mi az, hogy életet adni? Semmit. Igazán még most se. Pedig mennyi mindent belátott már azóta, hogy útjaik különváltak.
És most, anyák napján, milyen jó alkalom kínálkozna arra, hogy szavakba öntse mindezt, hogy elmondja édesanyjának, milyen sokra értékeli fáradozásait. Végtelen türelmét, lankadatlan szeretetét. És pont most, május első vasárnapján, nem jön egyetlen helyénvaló szó sem a nyelvére. Csak közhelyek és képmutató udvariasságok. De nem volt visszaút.
Mert már ott állt előtte. És annyira hiábavalónak tűnt minden szó. Felesleges volt bármit is mondani. Elég volt néhány könnycsepp. Mert tudta, hogy édesanyja nézi őt, és érzi a szégyenkezést és a marcangoló önvádat azokban a könnycseppekben. És azt is tudta, hogy nem haragszik rá. Ő jobb annál. Megérti, hogy az anyák sorsa ilyen, és megérti a fiát is, aki türelmetlen volt és akaratos. Ő mindent megért. És most már a fiú is. Csak túl későn...
Letette a tulipánokat a sírkőre. A háta mögött megkondult a templom harangja, és ahogy a májusi szelek szárnyán végighullámzott a temetőn, elnyelte a fiú halk szavait:
"Sajnálom, édesanyám!"

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-08-22 12:06:15

válasz Hanga (2008-08-17 19:52:29) üzenetére
Kedves Hanga!
Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett! :)

üdv
Balázs
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2008-08-17 19:52:29

Fájdalmas, ha már nem tudunk annak a szemébe nézni, akinek kellene, hogy a lelkünk egy kicsit megnyugodhasson, nagyon mély írás, anyaként érzem a megbocsátás erejét, gyerekként pedig a túl későn elmondott mondatok fájdalmát. Jó, hogy olvastam.
Hanga
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-07-27 15:18:53

válasz zsike (2008-07-27 12:07:16) üzenetére
Kedves zsike!
Nagyon köszönöm! Mondanám, hogy ne haragudj, amiért megsirattalak, de ezt dicséretnek vettem! :)

üdv
Balázs
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-07-27 15:14:43

válasz Borostyán (2008-07-26 14:05:05) üzenetére
Kedves Borostyán!
Tulajdonképpen jól gondoltad: "egy felnőtt férfi tűnődik azon, hogyan mondja el az édesanyjának az érzéseit..." :)
Köszönöm, hogy benéztél! :)

üdv
Balázs
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-07-27 14:55:19

válasz dpanka (2008-07-26 13:14:54) üzenetére
Szia Panka!
Köszönöm, hogy olvastál, és örülök, hogy tetszett! :)

üdv
Balázs
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-07-27 14:52:13

Köszönöm, barackvirág!
főleg, mert mindkét nézőpontból értékelhetted, és jónak találtad! :)

üdv
Balázs
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-07-27 14:44:44

válasz Artúr (2008-07-25 19:30:30) üzenetére
Köszönöm artur! :)
Örülök, hogy a figyelmet sikerült végig fenntartani, mert ugye a cél is ez volt, bár a megvalósítással akadtak gondok... na de ha tetszik, akkor talán nem volt benne nagy melléfogás... :)
amúgy miből gondoltál hasonló végkifejletre? melyik volt az a mondat?
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1524
Időpont: 2008-07-27 12:07:16


Valami miatt -amit nem tudok megmagyarázni- szinte az első
soroktól éreztem, hogy ez a fiú árva.
Döbbenetesen szép, ahogy leírod a lelkiismeret furdalását, a visszaemlékezéseit
azokra az időkre, míg élt az édesanyja.

Arnodre! gyönyörűt alkottál!!!! / mondanom sem kell, végig hullott a könnyem/
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-07-26 14:05:05

Kedves Arnodre!
Remek írás, én az utolsó bekezdésig azt hitteem, egy felnőtt férfi tűnődik azon, hogyan mondja el az édesanyjának az érzéseit... Mellbe vágott a vége... és bizony, sokszor későn döbbenünk rá, mit kellett volna másként tennünk, mit kellett volna (el)mondanunk...
Üdv: Borostyán
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2008-07-26 13:14:54

Kedves Arnodre!
Nekem is nagyon tetszett ez a megható, szívbe markoló történet. Örök tanulságul szolgál arra, hogy szeretettel és odafigyeléssel legyünk mindenki iránt, főleg azokhoz akik a legközelebb állnak hozzánk és akik csak jót akarnak nekünk. mert sosem lehet tudni, ki mikor távozik örökre és akkor, már nem tudjuk éreztetni a szeretetünket, csak a sírnál, megbánva mindent amit nem jól tettünk. Fiatal korodhoz képest nagyon mély gondolatokat sugallsz írásoddal! Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-07-25 19:30:30

Huh! A közepétől kezdve már valami hasonló végkifejletre gondoltam, de nem voltam benne egészen biztos. Szinte az utolsó mondatokig lehetőség volt számtalan variációra. Nagyon jól megfogalmaztad, elérted, hogy az olvasó végig odafigyeljen minden szavadra. Gratulálok!

Legutóbb történt

Takács Gyula bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

Takács Gyula alkotást töltött fel Kedv, remények, lilák címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Három lány 19. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egyszer el kell mondanom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 18. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Penészvirág kalitkában című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Túl steril című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hiúság, költő a neved című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Egyszer el kell mondanom című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel Katalinnak engesztelésül, az egyébként nem létező félreértések miatt címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tüzes pokol című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)