HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47299

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

mandolinos
2018-12-12 02:16:17

Reklám

Prózai művek / sci-fi
Szerző: ArtúrFeltöltés dátuma: 2008-08-07

Időkapu

Meleg, napsütéses nyári délután volt. A férfi azonban nem élvezte a jó időt. Lassan vonszolta testét, hiszen egésznap nem evett, és nem ivott semmit. Lenézett az elnyűtt, évek óta egyetlen cipőjére. Legjobb barátjára gondolt, aki itt lakik a lakótelepen. Ma még nem találkoztak, pedig nagyon várta, hogy összefussanak. Alkalmanként szokott neki hozni egy-két kiflit, kenyérvéget, sokszor pár szelet felvágottat. Néha, legfőképpen a hétvégéken egy doboz sört. Az ő lakása is itt volt valamikor a lakótelepen. Ennek több éve már. Azóta sem ment el innen, mert itt legalább ismerte az embereket, s azok nem bántották. Ismerték, ki volt valamikor. Felsóhajtott és felemelte a fejét. Éppen a játszótér szélén állt egy pad mellett. Balra ismerős lépcsőház, jobbra az autóparkoló. - Érdekes - jutott eszébe. - Erre a padra azóta nem ült le - merengett el. - Mióta is? - nyögve, görnyedve tette le magát rá, miközben homályos tekintetét a múltba fúrta.

- Most ezzel a két szelet vajas kenyérrel menjek el dolgozni? - nézett felháborodva a feleségére.
- Nem telik többre! - mordult rá az asszony.
- Én ezt nem értem! - fortyant fel a férfi. - Gyuri barátom csak a kétharmadát keresi meg az én fizetésemnek, de mégis kijönnek belőle.
- Ezzel most mit akarsz mondani? - sziszegte a nő.
- Nézd. A lakásuk nem kisebb, mint a miénk, és ...
- De nekik öt gyerekük van! - vágott a szavába a felesége. - Több a családi pótlékuk.
- Ezt te sem mondod komolyan, hogy attól van a különbség? Több gyerek, több kiadás.
- Ne gyötörj már! Most gondolom, jön a szokásos szöveged, hogy menjek el én is dolgozni, mi?
- Hiszen megbeszéltük már, ha nem egy szakban dolgoznánk, akkor felváltva tudjuk a gyereket hozni, vinni az óvodába. Vagy te is öt gyereket akarsz? - próbálta humoros hangnemben elvenni a kezdődő vita élét. Azután rögtön megbánta, ahogyan asszonya visszanézett rá a szobába menet. Menekül. Megint menekül a vita elöl. Mint ahogyan a közeledésétől is már egy ideje. A férfi nem tudta, hol rontotta el? Sosem volt erőszakos, ittas pedig csak alkalmanként. Amikor együtt mulattak a barátaikkal. Ezt pedig már régen nem engedhetik meg maguknak, mióta csak neki van állása. - Lehet, hogy éppen ez a baj? - villant fel agyában a gondolat. - Biztosan ez lesz, hiszen a sok túlóra miatt szinte sehová sem járnak - merengett tovább. Odafordult nejéhez.
- Mi volna, ha lemondanám a munkahelyemen a vasárnapi műszakot, és elmennék valahová?
- Miből mennénk? Nem mondanád meg? Ha pedig visszamondod a műszakot, számold csak ki, mennyivel kapunk majd kevesebbet! - azzal a nő nyúlt a távirányító felé és bekapcsolta a tévét, mert meglátta a faliórán, hogy pár perc múlva kezdődik a kedvenc sorozata.
A férfi sóhajtva betette táskájába a két szelet kenyeret, és szótlanul elindult a délutáni műszakba. Az ajtóban kicsit megállt. Reménykedett, hogy legalább egy pillantást kap, ha csókot nem. Felesége nem vette észre, amikor ő csendben behúzta maga után az ajtót.
A férfi kedvetlenül ment lefelé a lépcsőkön aznap. Ment másnap, és ment a következő hónapban. Egy idő után már a munkából is kedvetlenül jött hazafelé. Később már nem sietett. Néha, mielőtt hazaért volna, bement előtte a cimboráival a közeli csapszékbe. Egy darabig ez oldotta a feszültségét, ezért egyre több időt töltött ott. Megtörtént, amit addig soha nem tett meg. Mivel a kocsma a jó üzlet érdekében már hajnalban kinyitott, rászokott, hogy munkába menet is beugrott egy röviditalra. Megindult a lejtőn. Egyszer-kétszer megjátszotta azt, hogy onnan telefonált be a munkahelyére szabadságot kérni. Mivel hihető történetet adott be felettesének, kapott is. Bár ne tette volna.
Egy alkalommal, amikor már igencsak jó kedve volt az italtól, cimboráival nevetgélve állt az ablak előtt. Az üvegen keresztül megpillantotta a feleségét, amint egy ismeretlen férfibe karolva, vidáman sétáltak fel a lakásra. Aznap nem mert hazamenni, pedig folyton arra gondolt, egy sört még megiszik, azután felmegy, és ... Nem volt elég bátor, még mindig szerette a nejét.
Amikor a záróra miatt kitették a kocsmából, már alig állt a lábán. Gondolt egyet, inkább gyerekkori barátjához, és munkatársához kopogtatott be. Ott aludta ki a mámorát. Sajnos túlságosan is. A munkahelyéről emiatt még aznap elbocsátották, hiába próbálta meg Gyuri barátja az utolsó pillanatig védeni őt. A felesége megérezhetett valamit, mert mire hazaért, már nem találta otthon. A válóperes tárgyaláson látta őt viszont, és utoljára. Egy napon vesztette el mindenét, ami volt. Családot, munkahelyet, lakást.
Éppen aznap, amikor mindez iszonyú súllyal nehezedett rá, aznap ült először le erre a padra. Azóta soha. Kerülte ezt a padot.
Később hallotta még néhány ismerősétől, hogy a volt nejének igen zsíros bankszámlája van. Ezt nem hitte el, mert ugyan miből lett volna neki? Legalább két éve nem dolgozott akkor már. A lakás eladásából nem lehetett, hiszen éppen azért vették el tőlük, mert másfél éves elmaradásuk volt minden szolgáltató felé. Hallott még egyéb híreket is egy darabig. Később már semmit. Legfeljebb a barátja hangját, amikor szólt hozzá, és átnyújtotta neki azokat a kis csomagokat. Most megint ezen a padon ült, mint akkor a múltban, először.

-Látom, bírod a meleget!
A férfi összerezzent, amikor meghallotta Gyuri hangját. Felnézett a mosolygó arcba, és lassan magához tért.
- Gyere, igyunk egy jó hideg sört a presszóban! - rikkantotta még vidámabban.
A férfi tétován nézett végig magán. Frissen vasalt szövetnadrág volt rajta, divatos bőrcipő, és a kezében egy lapos irattáska.
- Mi van? Megnémultál? Legközelebb ne ülj ide a padra! Itt soha sincs árnyék! Nem vetted észre, hogy mindenki kerüli ezt a padot? Valaki egyszer mondta nekem, hogy ez a pad veszélyes. Hát igaza volt. Na, gyere már!
- Most ... inkább ... hazamennék - válaszolta lassan a férfi.
- Megértelek öregem! - kacsintott rá a barátja. - Másodjára szerencsésen választottál. Na, siess haza, és vigyázz a feleségedre. Remek teremtés. Akkor majd holnap találkozunk. - azzal kezet fogott a csodálkozó férfival, és elsietett.
A férfi botorkálva indult meg a lakás irányába, miközben szép lassan eszébe jutott minden. A válás, a herce-hurca, a gyermek elhelyezési per. Végül minden rendben volt a végén. Neki volt munkahelye, a gyerek nála maradt, a lakást kölcsönnel megmentette, s közben megismerte Őt is.
- Ne haragudjon uram! - szólalt meg előtte egy toprongyos alak. - Tudna adni egy kis aprót?
A férfi kissé tétován nyúlt a nadrágzsebébe, és eddigi szokásától eltérően a fellelhető összes aprót beleszórta a kinyújtott, koszos tenyérbe.
Mire az ajtó elé ért teljesen frissnek érezte magát. Visszapillantott a padra, ahol eddig ült. Látta, ahogy a csavargó leül rá. A férfi megrázta kissé a fejét, majd kettesével szedve a lépcsőket, szaladt felfelé.
- Képzeld kedvesem! - toppant be a küszöbön. - Nem tudom, mi volt ma velem, de pénzt adtam egy hajléktalannak, pedig tudod, mennyire nem szeretem a kéregetőket.
- Igen tudom, de hol történt az eset? A lakótelepi képviselőtől hallottam, hogy hónapok óta egy sincs a környékünkön.
- Nincs? Dehogy nincs! Gyere csak ide az ablakhoz. Láttam, még odalenn, hogy melyik padra ült. Innen az ablakunkból éppen ... Hihetetlen! - meredt rá a férfi a játszótér szélén álló üres padra.

Mi lett volna ha...ez az ember egyik legkedveltebb szellemi játéka.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-09-20 12:39:21

válasz Arthemis (2009-09-17 21:54:29) üzenetére
Szia!
Igazából ez nem csak a "mi lenne, ha" kérdésről szól. Inkább azt szerettem volna üzenni ezzel, hogy van, aki feladja, és van, aki tovább teszi a dolgát akkor is, ha törés áll be az életébe. A kétféle lehetőséget nem tudtam másként szembeállítani, mint így. Ezért lett belőle sci-fi.
Köszönöm!
Üdv.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2009-09-17 21:54:29

csak most fedeztem fel ezt az írásodat. Hát igen...mi lehetett volna...az örök téma. sokan és sokat foglalkoznak vele, de nem felejtenek-e el élni közben?Hisz csak a ma van itt, csak ezt lehet úgy alakítani, hogy a jövőben ne kelljen ezekre gondolni...hogy mi lett volna ha másképp csinálok valamit.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-03-28 20:33:14

Szia Imre!
Annak igazán örülök, hogy adhattam valamit neked az írásommal.
Köszönöm!
üdv.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-03-28 20:32:24

Köszönöm Sándor!
Az írás tavalyi, igen. A téma viszont még csak most kezd igazán aktuálissá válni, azt hiszem. Bár már napirenden van egy ideje.
Alkotó
fimre
Regisztrált:
2009-03-23
Összes értékelés:
7
Időpont: 2009-03-27 11:51:36

Szia! Ez egy olyan írás, amit ha elolvasok, érzem hogy kaptam valamit amitől több lettem. Köszönöm és gratula!
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
453
Időpont: 2009-03-27 11:11:13

Kedves Artur!
Látom, hogy tavalyi az írás. Csak most fedeztem fel... Nekem is tetszik, mert lehetőséget ad, hogy az ember elgondolkodjon saját életén is... Az pad nagyon gyanús! :-)) Gratulálok!
Sanyi
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-12 21:05:41

válasz Rozán Eszter (2008-08-12 10:22:09) üzenetére
Kedves Rozália!
Ez bizony nagy igazság, amit leírtál! Köszönöm a véleményed.
Üdv.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7456
Időpont: 2008-08-12 10:22:09

Szia!
Nagyon ötletes az ugrás, hogy a hajléktalan mégsem hajléktalan. Írásodból azt érzem, hogy mindkettő bennünk van, a jó ruhájú ember, és a toprongyos is, és néha csak egy hajszál vélasztja el egymástól.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-09 19:55:46

válasz dpanka (2008-08-09 18:30:58) üzenetére
Kispanka!
Nagyon köszönöm! Érdekes, amit írsz, hiszen nem ez az első nem humoros írásom, de legalább ez neked is adott valamit. Mutatott belőlem is valamit. Már megérte, hogy leírtam.
:-)))
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5361
Időpont: 2008-08-09 18:30:58

Kedves Artu!
Jó játék a mi lett volna ha... ha nem irod meg akkor nem ismerhettelek volna meg erről az oldaladról. Komoly dologról írtál. érdekesen, és elgondolkodtatóan.
Amugy én kívételesen szeretem a padokat.
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-08 19:28:35

válasz Szikra (2008-08-08 19:00:10) üzenetére
Köszönöm kedves Szikra!
Nos, jó, bevallom! Lefaragtam a valóságból. Elvettem az élét, mert úgy hihetetlen a sztori. Sci-Fi ellenére, így hihetőbb ... azt hiszem.
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-02
Összes értékelés:
52
Időpont: 2008-08-08 19:00:10

Szeretem az ehhez hasonló dolgokat. Komoly témát taglalsz, mégis, picit könnyedebb köntösben, mint megérdemelné, de éppen ezért látszik még jobban a fájdalom, a valóság. Egyfajta minden jó, ha a vége jó dolog volt ez.

Nekem is van pár ilyen "padom", csak kevés az időm leülni melléjük... Megjegyzem, nem kedvelt szellemi játékom a mi-lett-volna-ha, az ennek-így-kellett-történnie elképzeléseket jobban szeretem.

Jó írást:
Szikra
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-08 18:25:43

válasz Hanga (2008-08-08 14:59:35) üzenetére
Drága művésznő!
Ez már nem én vagyok, ez a múltam egy darabja, kissé átírva, de igazad van, mégiscsak én vagyok.
:-)))
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2008-08-08 14:59:35

Brúnó, ez meglepő írás nekem. Tudom én is, hogy ez is te vagy, de talán még jobban is tetszik, mint a Hapsik, persze lehet, hogy csak az én melankólikus természetem miatt. Kiváló szellemi játék, melynek végeredménye egy kiváló szellemi termék.
:-)
Hanga
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-08 13:36:52

válasz zsike (2008-08-08 09:50:16) üzenetére
Zsike kedves, köszönöm!
Én sem vagyok elfogult magammal szemben.
:-)))
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-08 13:33:31

válasz Krampuszka (2008-08-08 09:11:40) üzenetére
Köszönöm Ildikó!
Én sokat játszom ezt a játékot, sőt, írásaim legtöbbje ebből táplálkozik, ha nem is mind ilyen komoly.
:-)
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1521
Időpont: 2008-08-08 09:50:16


Igen... ez is Te vagy.
Amikor nem nevettetsz, belevájsz az ember lelkébe, de úgy
istenigazából.
Fantasztikusan jó írás. Mondom ezt úgy, mintha nem lennék
elfogult Veled kapcsolatban. Vagy de...

Nagyon tetszett.
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-04
Összes értékelés:
372
Időpont: 2008-08-08 09:11:40

Szia Artur!
Meglepő írás.
Igen, gyakrabban kellene játszani ezt a "Mi lett volna ha..." játékot, hogy megbecsüljük amink van vagy épp tegyünk a szorongató helyzet ellen.
Tetszett a jól felépített prózád, végén a "csavarral" .
Szeretettel. Ildikó

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Test és lélek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Leszek a béke című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Test és lélek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Itt van újra december című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mese I. része című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Késtem című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Szilveszteri forralt bor. (Barátom emlékére…) címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Késtem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

Mephistopheles alkotást töltött fel Szabadulás... címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) H a n g o k című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) H a n g o k című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) (az) Ősz melege című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Remény című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)