HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1871

Írás összesen: 48710

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BorostyánFeltöltés dátuma: 2008-08-20

A megoldás

Emma mély sóhajjal összecsukta a mobiltelefonját. Megint Norbi hívta, és persze megint könyörgött, hogy menjen vissza hozzá. Az utóbbi időben szinte minden héten szakítottak, ám ő mindannyiszor megbocsátott a férfinak. Nem tehet róla, hogy szereti... Bárcsak ne szeretné ennyire! Sőt, egyáltalán! Norbi visszaél az érzéseivel, ezért nem hagy fel az italozással.
Emma kezdte azt hinni, Isten ezt a sorsot szánta neki: világéletében alkoholista férfiak akadtak az útjába, és ő mindig belesétált a csapdájukba. Okos ember a más kárán tanul, ő bezzeg a sajátján sem... Az első férjétől hamar elvált, amint kiderült, hogy Csaba életében az ital áll az első helyen. Igaz, akkor még fiatal volt, és nem riadt vissza semmitől. Utólag úgy látta, helyesen döntött, kisfiuk érdeke is azt kívánta, hogy ne állandó veszekedéstől hangos családban nőjön fel. A második férje belehalt a szenvedélybetegségébe. Most nézze végig tétlenül, amíg Norbi is halálra issza magát? Számtalanszor próbált a lelkére beszélni, és a férfi meg is ígérte, hogy nem iszik többet, de sajnos csak üres szavak voltak. Neki pedig semmi kedve végigasszisztálni, ahogy tönkreteszi az egészségét az alkohollal! Tegnap este betelt nála a pohár, és elhatározta, hogy végleg kiadja Norbi útját.
Tudta, hogy fájni fog, de hogy ennyire, arra nem számított! Úgy érezte, képtelen élni a férfi nélkül, vele viszont idővel maga lenne a pokol. Néha már most is elviselhetetlennek érezte az estéket. Amikor munka után végre együtt lehettek, Norbit legtöbbször ledöntötte a lábáról az ital, elterült a széles franciaágyon, és fülszaggató horkolásával a sírba kergette. Se tévézni, se aludni nem bírt a közelében. Egy-egy alapos berúgást követően a férfi annyira ideges volt a másnaposságtól, hogy hozzá se lehetett szólni. Ilyenkor csak egy újabb üveg vodka segített rajta. Ez így semmiképpen nem mehet tovább! - döntötte el az asszony. Most kell véget vetnie ennek a kapcsolatnak, amíg bele nem őrül!
Ahogy teltek a napok, minden erejét összeszedte, és sorra visszaverte Norbi ostromait, s bár nehezére esett, inkább már a telefont sem vette fel, mert előre tudta, mivel fogja áltatni a férfi. Az első hét után szabályosan fizikai fájdalmat okozott neki Norbi hiánya. Minden idegszálával érezte, hogy szereti, a józan esze azonban nem engedte, hogy adjon egy újabb esélyt a férfinak. Elvégre ha százszor megszegte az ígéretét, nyilvánvalóan nem tartaná be a százegyediket sem. Norbi nélkül viszont már nem tudta elképzelni az életét. Megbolondította a magány. A gyerekei már felnőttek, és rég kirepültek a szülői házból. Nem terhelheti őket a gondjaival, megvannak nekik a sajátjaik. Persze megint belevethette volna magát az internetes társkereső oldalak böngészésébe, de nem látta értelmét a további keresgélésnek. Vélhetően minden férfi egyforma, szögezte le magában, és keserű félmosolyra húzta a száját.
Ahogy ott kuporgott a fotelban, és maga elé meredt a sötétben, hirtelen eszébe jutott a megoldás. Lassan felállt, kiment a konyhába, és kihúzta a gyógyszeres fiókot. A férje szedett nyugtatókat a halála előtti hetekben, kellett maradnia pár doboznak! Idegesen kotorászott a különféle orvosságok között, és szinte megkönnyebbült, amikor megtalálta, amit keresett: Andaxin. Kapkodva kinyitotta a kartondobozt, hogy megnézze, mennyi van benne. Két lap, azaz húsz szem. Talán elég lesz...
Teleengedett egy poharat hideg vízzel, és - immár teljesen megnyugodva -, visszasétált a foteljához. Egyesével vette be a pirulákat, és minden egyes szem után felidézett egy-egy szép emléket, amelyről már kapcsolatuk kezdetén tudta, sohasem fogja elfelejteni. Amikor kiürült a második levél is, lehunyta a szemét, és egyre lassuló légzéssel várta a megváltó halált. Az utolsó kép, amit magával vitt, Norbi arca volt, de nem a részegségtől felpüffedt, kivörösödött arc, hanem a kisfiúsan mosolygó, kedves, szeretetre méltó...

2008. augusztus

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-08-26 05:51:53

válasz majusfa (2008-08-25 19:54:40) üzenetére
Kedves Májusfa!
Sajnos ez a téma szó szerint "az utcán hever", és nem lehet elégszer írni róla... Örülök, ha tetszik a stílusom:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
444
Időpont: 2008-08-25 19:54:40

Kedves Borostyán!
Egy kerek történet. A téma miatt nem akartam végig olvasni, de a mondataid olvastatják magukat. Jó mondatok,....mindegyik a helyén.:) Tetszik
Üdv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-08-22 22:20:50

válasz Krampuszka (2008-08-22 21:37:19) üzenetére
Kedves Ildikó!
Én szerencsésnek érzem magam, mert bár volt "szerencsém" közelről találkozni ezzel a problémával, nekem sikerült meglelnem a kiutat... Én erős vagyok, és a családom felé is voltak/vannak kötelezettségeim, tehát nem választhattam a "könnyebbik" megoldást. Köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-04
Összes értékelés:
372
Időpont: 2008-08-22 21:37:19

Kedves Borostyán!

Biztos sok nő küzd ilyen problémával. Van aki erős, van aki gyenge és menekül. Sajnos. Nem volt Emma mellett senki.Ilyen világot élünk. Ilyen világot élünk?
Szomorú végkifejlet egy szépen megírt prózában.
Szeretettel: Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-08-22 21:30:57

válasz dpanka (2008-08-22 18:15:56) üzenetére
Kedves Panka!
Én is így gondolom, de azért választottam ezt a befejezést, mert bár valóban nem szokványos, sajnos néha előfordul, hogy egy asszony kétségbeesésében nem lát más megoldást, mint véget vetni az életének a férfiért, akit szeret, és akin bármennyire szeretne is, nem tud segíteni...
Üdv: Borostyán
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5358
Időpont: 2008-08-22 18:15:56

Kedves Borostyán!
Szerintem a legrosszabb megoldást válsztotta. Hiába a szerelem, egy alkoholista nem érdemli meg, hogy meghaljanak érte. Én így gondolom. de tetszett ahogy megírtad!
Barátsággal Panka!
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-08-21 17:49:05

Kedves József!
Bizonyára igazad van. Norbi a saját sírját ássa, és bár nyilván tisztában van vele, nem törődik sem magával, sem a kedvesével... Szomorú, de lassan tényleg hétköznapivá válik ez a történet...
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2324
Időpont: 2008-08-21 16:04:08

Kedves Borostyán!
Nagyon szomorú történet és az a baj, hogy lassan mindennapos lesz.
Rengeteg párkapcsolatot, családot tett tönkre az alkohol.
Szerintem sem biztos, hogy Emma a leg jobb megoldást választotta, hisz élet csak egy van, de Norbi lehet több is.
Ki tudja előre mi van megírva a sors könyvében? Talán Emmának ez volt, sajnálom. Tapasztalatom szerint Norbi sem húzza soká, mert biztos, hogy a tragédia után még jobban fog inni.
Nagyon jól megírtad.
Üdv: József
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-08-21 12:47:57

Kedves Rozália!
Emma végső kétségbeesésében bizonyára nem gondolkodott, hanem menekülőre fogta... A szerelem sokszor őrültségekre ragadtatja az embert, s ha épp azért boldogtalan valaki, mert az, akibe szerelmes, nem méltó az érzéseire, a nő viszont képtelen élni nélküle, akkor... akkor minden előfordulhat... Köszönöm, hogy nem felejtettél el a távollétem alatt, és újra olvastál:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-08-21 12:16:38

Kedves Borostyán!
Szomorú történet, tragikus végkifejlettel. Vajon főhősöd valóban a legjobb megoldást választotta? Úgy gondolom, nem. Amíg élünk, mindig van esélyünk, hogy sorsunk jobbra forduljon, a halállal ezt is elvesszük magunktól. Mégis, egyre többen menekülnek az öngyilkosságba. Jól megírt novella.
Szeretettel: Rozália

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Perzselő idő című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Perzselő idő című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Horgász Feri horror álma című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ma csak egy sóhaj című alkotáshoz

Futóinda bejegyzést írt a(z) Utolsó kérés című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Horgász Feri horror álma című alkotáshoz

Futóinda bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/8 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/2 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/1 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) Életképek című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) Úttalan utakon című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) Te vagy az című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)