HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47079

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: szhemiFeltöltés dátuma: 2008-08-22

Gyermekkorom emlékei (születésem története)

Az ötvenes évek végén még csak egy kis falu volt, ahol születtem a fővárostól nem messze. Szüleim szegények voltak. Talán ez volt az oka, hogy engem már nem akartak. Meg talán az is, hogy volt már két testvérem, egy bátyám meg egy nővérem. Abban az időben a fogamzásgátlást még nem ismerték olyan széles körben, főleg vidéken nem. Így akaratuk ellenére megfogantam.

Szerettem volna látni apám arcát, mikor megtudta, gyarapodni fog a család. Összedugták a fejüket, mint két bölcs, hogy döntsenek, sorsom felöl.

-Nem kell már ez a gyerek, el kell vetetni, mondta apám. Fel kell menned Pestre, anyámhoz, ő majd elvisz egy kórházba.

Anyám nagyon félt. De mit volt mit tenni, felutazott a Pesti mamához. Először nem is merte megmondani, hogy valójában miért is jött.

A mama értetlenül fogadta anyám látogatását, hisz nem igazán szerették egymást. Két napot töltött a fővárosban nagyanyámnál, majd dolgavégezetlenül hazautazott. Otthon nem merte megmondani, hogy nem volt a kórházban és engem még mindig a szíve alatt hord.

Majd forró vízbe ülök, vagy ugrálok az ól tetejéről, majd nehezet emelek, talán így majd elvetélek, gondolta és úgy is cselekedett.

De én nagyon ragaszkodtam az élethez, vagy valaki ott fen vigyázott rám. Teltek a napok, a hónapok. Anyám szépen gömbölyödött, de talán azért, mert amúgy is egy kicsit telt volt, nem látszott rajta a terhesség. Csak meghíztam egy kicsit, mondta a kíváncsiskodóknak, meg apámnak is.

De) végül eljött az idő, mikor már nem bírtam tovább az anyaméhbe,-a világra akartam jönni. A fájások egyre sűrűbben jelentkeztek. Hívjátok a bábát, szólt át a szomszédba, mert mindjárt szülni fogok. A szomszéd egy kicsit meglepődött, hisz ő is úgy tudta, hogy anyám nem várandós, de azért elszaladt a bábáért, aki a közelben lakott.

Ordítva jöttem a világra, de, hogy miért sírtam? Hisz már én akartam annyira kibújni anyám méhéből

Apám, volt, amikor napokig nem jött haza a munkája miatt, így nem is tudta, hogy megszaporodott a család. Szombat este mikor hazaért, anyám elújságolta neki, a hírt, hogy megszülettem..

Először elcsodálkozott, majd nagyon mérges lett. Szó nélkül kifordult a házból és eltűnt az éjszakába. Meg sem nézte a fiát, visszament dolgozni. Két hétig csak hírek jöttek felőle, hogy itt, meg ott dolgozik. Apám traktoros volt és augusztus lévén jócskán benne voltak az aratás, kellős közepében.

Az egyik nap nagy baj történt, súlyos baleset érte. Élet és halál között lebegett. Lehet, hogy az égiek megbüntették? Vagy csak a sok munka miatt történt a baleset? Talán mindkettő?

Az egyik kollégája hozta a rossz hírt anyámnak, aki nagyon megijedt. Az ijedségtől elapadt a teje, alig múltam két hetes.

Abban az időben még nem volt bébiétel, meg tápszer, így anyám olyan helyről hozta a tejet,
ahol kisborjú volt, mert az a tej zsírszegény.

Apám szerencsére meggyógyult, de utána sem szeretett igazán.
Eléggé nehéz gyermekkor várt rám, sok veréssel, de ez már egy másik történet.























Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-08-25 16:22:52

Kedves Artur!
Tudod, én már annyiszor végiggondoltam ezt az egészet, lehet, hogy már egy kicsit belefásultam, lehet ezért nem érzel érzelmet az írásban.
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: József
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-08-25 16:15:18

Köszönöm Matyi a kiigazítást és azt is, hogy olvastál.
Ki fogom javítani.
Üdv: József
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-08-25 16:11:59

Kedves Borostyán!
Persze, megosztom, de, hogy jobb lett volna azt nem igérem.
Örülök, hogy olvastál, köszönöm.
Üdv: József
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-08-25 16:09:45

Kedves Krampuszka!
Lehet, hogy akkor nem én rám haragudott, de elég sokáig éreznem kellett azt a haragot amit másnak szánt. Ha elolvasod a második részét majd megérted.
Köszönöm, hogy olvastál.
Üdv: József
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-08-25 16:03:51

Kedves Panka!
Én már régen megbocsátottam apámnak.
Ezt a történetet már egy éve megírtam, csak valamiért nem mertem felrakni, talán egy kicsit személyesnek találtam. De most már nem bánom, hogy felraktam.
Köszönöm, hogy olvastad az írásomat.
Üdv: József
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-08-24 11:47:33

Szia!
Nagyon tárgyilagosan, szinte kívülállóként írtad le életed kezdetét. Tényszerűen, pontról pontra viszed az olvasót. Ezt jól csinálod, ha ez a célod. Nekem személy szerint hiányzik belőle az érzelem, de attól még nagyon tetszik.
Üdv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-26
Összes értékelés:
233
Időpont: 2008-08-23 07:14:20

Szomorú volt a kezdet. Ugye nem tartod kukacoskodásnak, ha megjegyzem, hogy a falu rövid, a kórház hosszú magánhangzót tartalmaz. Azt, hogy a gyermekkort "kór"-nak írtad, a tudatalattidnak tudom be. üdv. - matyi
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-08-22 22:55:15

Kedves József!
Szomorúan indult az életed... Remélem, a folytatás szebb volt. Ugye megosztod velünk azt is?
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-04
Összes értékelés:
372
Időpont: 2008-08-22 21:28:28

Kedves József!

Abban biztos vagyok, hogy jóapád nem rád haragudott. Csak könnyebb volt a legvédtelenebben kimutatni a haragját, amit édesanyád titkolózása okozott.
Nem ítélkezel és ez sok mindent elárul rólad. Nemes lélekre vall és bölcsességre.
Nagyon jól leírtad a történetedet!
Ildikó
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5360
Időpont: 2008-08-22 18:09:08

Kedves József!
Szerintem jó, hogy megszülettél, mert a verseid nagyon szépek, amikben szépen emlékezel anyukádról. Biztos nehéz lehetett apai szeretet nélkül felnőni. egy biztos: tudni kell megbocsátani ez, ami a legnehezebb. Prózában is jó vagy. érdemes írnod!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel A kis gyíkocska címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fent és lent című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Ég veled! 15/8 címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sorsom útvesztője című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fent és lent című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Bár lehettem volna! című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Temetés címmel

sankaszka bejegyzést írt a(z) Liza és Erik című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bár lehettem volna! című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Kalamajka címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Októberi napsütés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A régi hegedű című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)