HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48856

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Reklám

Versek / dalszöveg
Szerző: Trival ErrorFeltöltés dátuma: 2008-09-12

A lepke

Elindult a gólya, több sebekből vérzett, csontra fogyva,
Elvitte mégis a kedvet, mi az élethez vet ki magából a spongya.
Véres lepel, csapzott fiát hozta, még a madár is látta,
Még meg is vájta, hogy él e még a bűzlő apróság a sárban.
De ordítása fellármázta, és az élők sorába vágta.
Hangosabb volt mint egy hárpia, de hangját csak az északi szél kódolta.
Így véréből szoptatta, mely csorba létre kárhoztatta át,
Utódját. Mely nem féltette az utópiát, de megrázta kobakját.
Mikor ólmozott dobhártyáját átvághatta végre már,
Kitágult pupilla, reflexív mozgáskor, ennyit lát a jó barát.
Kik elfogytak sorba már, bosszús ár, bizalmat veszítve, érdemtelen határ,
Súrolták a lázadást, nem elsőrem, sem utoljára, de igen, lecsorbult a pohár.
Ekkor maxolt tetőfokra a nyolcadik érzék is, mint friss,
Étek a nyomornak, és kihányva tenyésztett halottnak is.
Így sem lett több senkinél, de érezte ő anno még a túlvilág szelét,
A szebb élményt, mi oly régi, mi miatt túl sokszor hajtja meg fejét.
Szorítja kezét, érezve tüzes leheletét, jég-csapolt merevségét,
Mint ritka látomást: a perzselő napnál forróbb, de szív fagyasztó LEPKÉT.
Mi hozzá csak éjjel sompolygott, csillogó szemekre lelve ott,
Megmutatott, egy ritka járványt, mit szeretetnek titulálhatott.
Még kedvesen szólt, mi több simogatva hívogatott,
De uhhh, szirének hangja ez, kinek hátsó arca betartva kiirtott.
Mikor az egyetlen ritka korszakot, háromszor meggyalázott,
Szorongó fogak, mélázó öntudat, nem szakadnak a falak most.
Mi több, vastagodnak a rácsok is, de a csonkakéz a holtpillére mutat,
A búcsú sebe nehezen szakadt, mi közben a gyűlölet lobja óriásira dagadt.
Közelről még könnyesebb a vörös rovar szívének szikje,
Deportálva teleportált, de hologramként manipulált rímje.
Sőt megcsalta a csalogány csengettyű, csalfa hárfája is, még az nap
Lehet még tegnap, de lehet már hosszú esztendőkbe átcsap.
Sebaj? Mi lett a baj? Csak a legenda maradt, meg azaz ismerős zaj,
Itt a fejben. Mi pislogva fellobban néha, hogy meséljen. Meséljem? a raj-
nak. A halott lepke két fejű fiának, kik nem tőlem tanulnának,
Ha nem én lennék az, ki apjuk helyett, a poklot megjárta.

2008

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-09-10
Összes értékelés:
2
Időpont: 2008-12-19 21:42:35

Én erre azt hiszem nem is tudok mást mondani. Mint hogy privát szféra, privát lehelete. De sajnos ezt a "versem" sem vízió szülte, mindenképp a valóság... Köszi a véleményt Cica.

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) memóriazavar című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hazugság című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel memóriazavar címmel a várólistára

Szem Eszkör alkotást töltött fel Essz levele (7.fejezet) címmel a várólistára

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi gondolatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti régi lombok! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Zománc című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mária/A gyerekek címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)