HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49117

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: jankaFeltöltés dátuma: 2008-09-15

Ébresztő..?



Fehér. Ébredek. A plafonra meredek. Megmozdítom gémberedett kezemet. Még nem kelek fel, csak fekszem és igyekszem magamhoz térni. Lassan elfordítom a fejemet, mi a vállaimat vonszolja magával, és oldalfekvésből ülve találom magam.
Esik. Köd van. Valami elsuhan az ablak előtt, mi az utcára néz. Más. Más ez az érzés. Aprócska arcizom rándul a fejemen, és a kérdést magamhoz szegezem: Megtegyem? A külvilágot figyelem. Most határozott mozdulattal talpra állok. De furcsa érzés! A padló. Centis por fed mindent. Pókok ezrei hagyták helyüket a szobámban. Én aludtam. Omlik a vakolatom. Észre se vettem.
Felveszem dohos ruháimat, a csízmámat, és esernyőmbe kapaszkodva becsukom magam mögött a bejárati ajtót. Lassan merészkedem le a lépcsőn. Átvágom magam a régen-nyírt bokrokon, s kinyitom a rozsdás vaskaput. Milyen kemény a beton! Kint vagyok az utca közepén.
Valaki van odalent. Gyorsan a fa mögé! De gyorsan megy! Már fent is van az utca elején. Fura szerzet. Görnyedt háta volt és három famaszkot viselt. Egy feketét, egy zöldet és egy vöröset.
Elindulok felfelé. Hatalmas köd van. Már fent vagyok az utca elején. A főút. Csend van, hát átmegyek.
¬- Ááúú! - Valami belém jött. Felkapom a fejemet. A fura szerzet az. Rám néz, és elkezd dudálni a szájával. Erre a hangra vagy száz ugyanilyen lény ad ki hasonló hangokat. Mind maszkot visel, amik színükben és számukban különböznek. Van amin kettőt látok, a másikon nyolcat. Sárgát, rózsaszínt, feketét, barnát, minden fajta színt. Mind egytől-egyig hosszú barna ballonkabátot visel, és mindegyik 90°-ban közlekedik, olyan ferde a gerincük. Egy mozdulattal átlöknek az út másik oldalára, és suhannak is tovább. Megfordulok, de már nem látok semmit a ködön kívül.
Elindulok a járdán, de még mindig az utat fürkészem. Erősen nézem, hátha még látom azokat. Hirtelen fordulok meg, és beleütközöm egy bohócba. Teljesen szabványos bohóc: nagy gallér, piros orr, tarka ruha és hatalmas cipő.
- Elnézést! - mondom neki.
- Állj már odébb! - kiabálja felém, majd megragadja a ruhámat és odébb tesz. Egyenesen és határozottan jár. Nem egy vidám bohóc.. Komoly és ingerült.
Tovább megyek. Már őt se látni. Hatalmasat esek! Az egyik fa kihúzta gyökerét és azzal gáncsolt. Belérúgok. Erre az tíz másodperc alatt kiszárad, majd kicsavarja magát, és rázuhan a mellettem lévő kapura. Az darabokra tört. Felállok, és próbálok választ találni az elmúlt hét percre. Nem megy.
- KÁVÉ! - ez az! Csak most keltem fel, biztos még nem vagyok ébren egészen. Irány a büfé!
Itt is van. Benyitok, jelez a kis csengő. Az eső elállt. Nagy fehér pult, és mögötte egy magas, karcsú ........ EVŐKANÁL?!
- Mit parancsol? - kérdezi.
Én tág szemekkel, nyitott szájjal a kanálra meredek.
- Úgy látom kávét! - mondja.
Minden erőmet a bólintásba sűrítem, majd hirtelen azt mondom:
- Feketén kérem! - a kanál bólint. - De siessen kérem! Nem igazán vagyok magamnál. Tudja, magát is egy kanálnak látom.
- Igen. Sokszor előfordul, hogy kanálnak néznek. - mondja a kanál.
A kávét leteszi a pultra. Hirtelen felugrik a tetejére és belelógatja a fejét a kávémba, aztán kör-körös mozdulattal elkezdi kevergetni benne a semmit. Föleszmél, kidugja fejét és lecsöpögteti, majd így szól:
- Elnézést. Rossz szokás. Elfelejtettem, hogy cukor nélkül issza.
Én habozva a kávémhoz nyúlok, majd lassan, gyanakodva beleiszom, mire kinő a kanál haja. Még egy kortyot iszom, és kezei nőnek. Mire kiiszom a kávét, már egy ember áll előttem:
- Na? Jobb már? Vagy még mindig kanálnak lát?
- Nem. Már visszaváltozott!
Kimegyek az ajtón. Hét ágra süt a Nap. Egy ember rámköszön, én viszonzom, és vidáman indulok haza. Megállok az út előtt. Egy kisbusz hajt el előttem. Átmegyek. Le az utcán. Kinyitom gyönyörű kapumat, elsuhanok a frissen-nyírt bokrok előtt, s be a házba. Bent meleg van. Minden tiszta, csillog-villog.
A tükrömhöz sietek. Megcsodálom hosszú barna ballonkabátom, ferde gerincem, s felveszem mondjuk most a piros maszkomat.



2006

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-03-28
Összes értékelés:
165
Időpont: 2008-09-17 00:19:11

Bödön köszi az észrevételt, jobban fogok figyelni! ;) Örültem ismét!! Jó megmozgatni a fantáziád!

Arany! Köszönöm hogy olvastál és értékeltél. Igen.. valószínű meg is látszik az íráson a spontanitás.. ennek tudható be hogy sánta a megfogalmazás is. Mivel ez az első prózai írásom megígérhetem, hogy nyelvezetileg csak jobb lesz!! :D
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8491
Időpont: 2008-09-16 13:24:06

Az emberi képzelőerő végtelen, a művész máshogy látja a valóságot, mint az átlagember, s ez így van jól. Írásod a valóság és irrealitás, álom és ébrenlét, képzelet és képzelődés határán lebeg, s megmutat valamit a Te világodból, mindannyiunk világából: apró kis rémképeket, füstbe kapaszkodó félelmeket.
Egyetlen negatív észrevétel: a mondatok ízére, zamatára, fülnek kellemes hangzására jobban kell figyelni.! Kérlek ne haragudj a kritikai észrevételért.

-én

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) aranyfa című alkotáshoz

Miléna bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel aranyfa címmel

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Ó címmel

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Készülődés a nagy útra címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)