HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1831

Írás összesen: 45771

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2008-09-23

A kézfogás ( A Féltékenység folytatása)

Hát ez meg mi volt?- állt fel a titkárnő. Akkor vette észre, hogy a kávéja, amit Anna a nagy sietségben feldöntött, végigfolyt az asztalon, és rácsöpögött a ruhájára.
- Semmi baj, semmi baj- ismételgette Christopher zavartan,- majd én letörlöm.
A zsebébe nyúlt, de ott csak egy meglehetősen rossz állapotban lévő zsebkendőt talált. Azt mégsem vehette elő, ezért a csészealátétként használt kendőért nyúlt, és erőteljes mozdulattal dörzsölni kezdte a foltot. Közben megérkezett a főnök, aki harsányan kommentálta a látottakat:
- Ti meg mit csináltok itt? Csak pár percig hagylak magatokra, és máris ezt teszitek?
- Csak a kávé...- kezdte volna a magyarázkodást Christopher, de a főnök félbeszakította:
- Jól van, végül is felnőtt emberek vagytok, azt tesztek, amit akartok.
A titkárnőnek erre a mondatra dühösen megvillant a szeme, jókora erőfeszítésébe került, hogy türtőztesse magát. Azért mert szőke a haja, és szeret csinosan öltözködni, mindenki azt hiszi, ő csak egy könnyen megszerezhető buta liba.. A férfiaknak majd kiguvad a szemük, ha a közelébe kerülnek. Még a főnöke is állandóan évődik vele, mintha csak a külseje létezne, pedig nagyon jól tudja, hogy kifogástalanul végzi a munkáját. De azért sem fog vénkisasszonyos ruhákban járni. Ha nem tudják elfogadni olyannak, amilyen, az az ő bajuk.
- Bocsánat, a mellékhelyiségben rendbe szedem magam- mondta, és emelt fővel elindult a mosdó felé.
A főnök megcsóválta a fejét. Le akart ülni az egyik székre, de még idejében meglátta a kávécseppeket.
- Itt valami nagy csatározás dúlhatott- jegyezte meg cinkos mosollyal.
- Á, dehogyis, csak a kávéscsésze borult fel.
- Szólni kellene a pincérnek- nézett körbe kutatón a főnök.
- Persze, máris- ugrott fel készségesen Christopher. Úgyis el akarta kapni a titkárnőt visszafelé jövet. Rettenetesen szégyellte a felesége viselkedését, és meg akarta kérni Sylviát, hogy ne mondja el a többieknek. Ha a fülükbe jutna az eset, a kollégái élete végéig ugratnák, sőt, még lehet, hogy el is bocsátanák botrányokozás miatt. Sylvia mindent megígért, de a férfi nem lett nyugodt. Talán Anna után kellett volna mennie, de most már késő. Egyáltalán létezik mentség az őrjöngésére? A pincér hozta a felmosórongyot. Sebesen eltüntetett minden szennyeződést, de közben olyan furcsának tűnt, mint akinek megvan a véleménye a dologról. Vagy csak Christopher képzelte ezt? Az est hátralevő részében rosszul érezte magát. Nem ízlett sem a disznópörkölt, sem a vörösbor. Nyugtalanította, hogy vajon mi lehet Annával.

Anna a közeli parkig jutott el. Ott nekidőlt egy fának, és csak sírt-sírt keservesen. A járókelők megbámulták, de ő nem törődött vele. Néhányan résztvevőn, mások rosszallóan pillantottak felé, de Annáról minden lepergett .Céltalanul kóborolt tovább, azt sem tudta, merre jár. Egy óvatlan pillanatban összeütközött az egyik kapualjból elősiető alakkal. Bosszúsan fel akart kiáltani, de a másik megelőzte:
- Szia, Anna!
Anna meglepődve ismerte fel gyerekkori barátnőjét. Maryvel az általános iskolában egymás mellett ültek a padban, elválaszthatatlan barátnők voltak, később is évekig tartották a kapcsolatot, míg Mary férjével egy távoli városba nem költözött.
- Mary - mosolyodott el Anna a könnyein keresztül.- Hazajöttél?
- Igen- válaszolta Mary.- Anyámnak tegnap volt a születésnapja, és eljöttünk hozzá pár napra a gyerekekkel.
Ekkor vette észre barátnője kisírt arcát.
- Valami baj van?- tudakolta együttérzéssel.
Anna érezte, hogy a barátnő érdeklődése őszinte. Óriási szüksége volt rá, hogy valakinek kiönthesse a szívét, ezért elfogadta a meghívást a cukrászdába. Miután elpanaszolta bánatát, Mary elgondolkodott egy darabig, majd ezt mondta:
- Tudod te, hogy ki volt az a nő, akivel beszélgetett?
- Nem- felelte Anna,- de nem is érdekel. Nekem elég annyi, hogy vele volt.
- Ej, ej- helytelenítette Mary. Már gyerekkorukban is ő volt a józanabb, aki jobban felmérte a helyzetet, és Anna hirtelen felindulásait elsimította. Tovább faggatózott:
- Láttad őket intim szituációban? Csókolóztak, vagy akár megfogták egymás kezét?
Anna tagadta, hogy bármi ilyet meglátott volna. Barátnője a régi bizalmassággal folytatta:
- Az eszedbe sem jutott, hogy talán tényleg a munkatársa az a nő? Annácskám, azt hiszem, már megint túlkomplikáltad a dolgokat. Emlékszel Jonnyra?
Anna elpirult a név említésétől.
- Ő volt életed első szerelme, és te mit csináltál vele?
- Jó- jött zavarba Anna,- nem kell felhozni ezt a dolgot.
Mary azonban hajthatatlan maradt:
- Azt sem tudtad, hogyan állj rajta bosszút, mert azt hitted, hogy megcsalt. Holott az a kedves lány csak a nővére volt. Nem lenne jobb, ha beszélnél a férjeddel?

Az ünneplés a kollégákkal sosem akart véget érni. Christopher alig várta már, hogy otthon lehessen. Szerette Annát, és megbocsátotta a kitörését. Némiképp igazat is adott neki, hiszen a munkája miatt elhanyagolta az utóbbi időben. Ha meg is csalta, akkor azt nem nővel tette, hanem a folytonos túlórákkal. Elhatározta, még aznap tisztáznak mindent, és ezentúl jobban figyelembe veszi majd felesége igényeit is. A melegtől és a füsttől kicsit kábán üldögélt, amikor érezte, hogy megszorítja a kezét valaki. A titkárnő volt az.
- Vigyázz- suttogta. - A fúriád megint itt van.
A férfi ijedten kapta fel a fejét.
Anna már éppen bocsánatkérésre nyitotta a száját, amikor meglátta a kezüket.
- Hát mégiscsak van kézfogás- gondolta, és szó nélkül kiment az étteremből.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-09-30 11:10:12

Kedves Ria!
Ez bizony így van. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-09-30 11:09:13

Köszönöm szépen, kedves Dinipapa!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2008-09-30 00:05:03

Kedves Rozália!
Bizony, vannak ilyen emberek, akik annyira bizalmatlanok, hogy saját sorsuk folyton megtréfálja őket, csak azt láthassák, amit elképzelnek a valóságról.
Nagyszerű írás!
Szeretettel: Ria
Alkotó
dinipapa
Regisztrált:
2007-10-15
Összes értékelés:
1721
Időpont: 2008-09-29 21:05:16

Kedves Rozália!
Ez az egész történet, olyan "Teféle", módon megcsavart, élménnyekkel teli olvasmány.
De bármi is lesz... nekem Anna a kedvenc karakterem...
Szeretettel: dinipapa
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-09-28 18:41:58

Kedves József, Artur, Borostyán, Panka, Zagyvapart, Bödön, Arany és Ildikó!

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok novellámat, és nagyon-nagyon örülök, hogy tetszik. Most éppen el vagyok havazva rengeteg tennivalóval, de amint tudom, folytatom.

Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-04
Összes értékelés:
372
Időpont: 2008-09-26 11:54:35

Kedves Rozália!
Tanulságos az írásod , én is kiváncsian várom a folytatást! :)
Szeretettel: Ildikó
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7655
Időpont: 2008-09-25 17:56:42

Mennyi minden múlik a félreértéseken. Az embernek meg van az a képessége, ami az állatból alapvetően hiányzik: minden segítség nélkül egymaga el tudja rontani maga körül a dolgokat.
A kollegákhoz hasonlóan én is várom a folytatást!

Szia:

-én
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2008-09-25 14:42:51

Kedves Rozália!
Ez annyira olvasmányos, annyira "izgi", hogy itt nem lehet vége.
Ugye lesz folytatás?
Szeretettel: Zagyvapart.
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5359
Időpont: 2008-09-24 12:34:45

Kedves Rozália!
Húha a vége nem semmi volt! De az egész történet nagyon tetszett pl ahogy a szőke nő fúriának nevezte a feleséget! Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-09-24 11:50:23

Kedves Rozália!
Ez a fajta féltékenység már beteges... Amikor az ember minden apróságba belemagyarázza azt, amit ő maga tudni vél, nem lehet megállítani a folyamatot. A pasi jobban jár, ha mielőbb faképnél hagyja a nejét, mielőtt kicsinálja idegileg:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2008-09-23 17:54:36

Szia!
Vannak ilyen emberek, akik mindenben a negatívumokat látják, mert nem is akarnak mást látni. Üldözi őket a pech nevű szörny. Gratulálok! A csavar a végén ... szuper!
Üdv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-09-23 16:37:10

Kedves Rozália!
Már azt hittem, hogy ki fognak békülni, megbeszélnek mindent és akkor te, még csavarsz rajta egyet. Nagyon jó írás. Végig éberen tartja a figyelmemet és most el kezdek gondolkodni, mi lehet a folytatás. Mert ugye lesz?
Üdv:József

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Időnyom - Az első pályára állítási kísérlet című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Hazamennék című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Reggel, ha ébredek... címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Zúzott című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Vihar című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Vakvilág című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Márai Sándor: Halotti beszéd / Todesrede című alkotáshoz

Szokolay Zoltán bejegyzést írt a(z) Csak ennyi című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ülök a meghitt szobában című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Megbékélés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Márai Sándor: Halotti beszéd / Todesrede című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)