HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46810

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2008-10-01

A zongora




Odament a zongorához, majd odaadó szeretettel megsimogatta, akár egy jóságos gazda a hűséges kutyáját. A hangszer valóban társa volt immár öt éve. Örömében, bánatában a zenéhez fordult segítségért, a keze nyomán felcsendülő dallamokban őszinte vigaszra talált. Leült, néhány percig ujjgyakorlatokat végzett. A zongora hangja lágy melegséggel töltötte el a szívét. Az eltelt évek alatt ő és hangszere szoros barátságot kötöttek, ismerte jól valamennyi billentyűjét. Tudta, melyikkel hogyan kell bánnia, hogyan csalogathatja elő a legszebb melódiát. Úgy érezte, zongorája is szereti őt, különben nem lenne képes olyan csodálatos muzsikát megszólaltatni rajta. Miután ujjai bejáratódtak, gondolkodott egy darabig. Legszívesebben három-négy darabot is játszott volna egyszerre. Végül Beethoven Holdfény szonátája mellett döntött. A lelkének oly kedves zene nyomán felelevenedtek a régi emlékek. Sosem felejti el azt a napot, amikor beállítottak a bútorszállítók.
- Ezt a zongorát neked vettem- mondta a nagybátyja.- Igaz, hogy használt, de kipróbáltam, és nagyon szépen szól.
Éva akkor el sem tudta képzelni, hogy mihez kezdhetne egy zongorával. Csak gubbasztott egész nap a szobájában, depressziója ketrecében. Az autóbaleset teljesen kettétörte az életét, bár barátai mellette álltak, úgy érezte, mindennek vége. A zongora egyáltalán nem érdekelte, nagybátyja hiába próbált meg kedvet csinálni hozzá ismerős slágerekkel. Saját maga tehetetlenségébe vetett hite csak könnyeket csalt ki belőle. A nagybácsi azonban mindig is határozott lévén nem engedett abból, hogy unokahúgát be ne vezesse a zongorázás titkaiba. Lenyomta Évát a székre, a billentyűkre helyezte a vékony ujjakat, és gyengéden irányítva lepötyögtette a Boci, boci tarkát. Utána néhány gyerekdal következett. Éva hirtelen azon kapta magát, hogy néhány percre teljesen elfelejtkezett az őt ért szörnyűségről. Ez azonban csak rövid ideig tartott, a valóság újra lesújtott rá.
- Nem hinném, hogy az én állapotomban meg tudnám ezt tanulni- jelentette ki rezignáltan.
A nagybácsi azonban megnyugtatta, hogy sokan vannak, akik kottaolvasás nélkül is tudnak zenélni. Évának mindig is jó hallása volt, meg tudja jegyezni a dallamot. Rögtön tettek is egy kísérletet, és Éva hiba nélkül eljátszotta a Hull a pelyhes fehér hót.

Hát így kezdődött a nagy szerelem. Éva élete új értelmet kapott, ismét önmaga lehetett. Álmai, vágyai ezentúl a zenében testesültek meg. A zongora tette lehetővé, hogy ismét teljes életet élhessen. Amikor a muzsika világában átszellemült, szinte ki is törlődött a tudatából, hogy a balesetben elveszítette a szeme világát.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2015-02-07 11:07:08

válasz vörössapkás (2015-02-01 13:02:19) üzenetére
Köszönöm szépen, kedves István!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2015-02-07 11:06:43

válasz Finta Kata (2015-02-01 12:19:44) üzenetére
Kedves Kata!

Köszönöm, hogy elolvastad!

Szeretettel: Eszti
Alkotó
vörössapkás
Regisztrált:
2014-08-02
Összes értékelés:
304
Időpont: 2015-02-01 13:02:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Több tanulsága van a ennek a nagyon szépen megírt, felépített történetnek.
Nem szabad megijedni az új lehetőségektől. Akarattal, kitartással sok minden megvalósítható. A zene még az egészséges emberek hangulatát is helyreigazítja. Szeretettel gratulálok írásodhoz. István
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11927
Időpont: 2015-02-01 12:19:44

Kedves Eszti!
Nem tudom, hogy történt, de ezzel a prózáddal még nem találkoztam, pedig szeretem a pontos, jól megkomponált alkotásaidat. Nagyon meghatott a történet, valóban az ember szinte megkönnyezi.
S milyen jó, amikor valaki megtalálja azt, ami boldoggá teheti az amúgy szomorú életét.
Szeretettel olvastam: Kata
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-11-10 10:18:55

Kedves Judit!
Nagyon köszönöm elismerő szavaidat, jólesik, hogy ezt gondolod!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4690
Időpont: 2008-11-09 19:46:21

Szia Rozália!

Széppé és meghatóvá tetted a kedvenc zogoráról szóló kedves történetet az utolsó bekezdéssel.
Bárcsak ilyen színvonalú történeteket jelentetnének meg a magazinokban az agyon csépelt "sztár" újabban "celeb" percemberkék hülyeségei helyett.

Judit
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-05 09:58:45

Köszönöm szépen, kedves Eszesg! Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2008-10-03 15:56:12

Kedves Rozália!

Csak csatlakozni tudok az előttem "írókhoz". Szép, megható történet! A Holdfény szonáta pedig telitalálat.
Gratulálok!

Üdv.: eszesg
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:23:04

Nagyon szépen köszönöm, kedves Dinipapa!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:22:32

Köszönöm, hogy itt jártál, kedves Zagyvapart!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:21:54

Neked is nagyon köszönöm, kedves József!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:21:12

Kedves Borostyán!
Köszönöm az észrevételeidet, ki fogom javítani. Igen, ismerek egy lányt, aki zongorázik, bár ő születése óta vak.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:19:52

Köszönöm szépen, kedves Panka!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:19:17

Én is örülök, hogy elolvastad, kedves Barackvirág!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:18:33

Kedves Arany!
A zongora valóban csodálatos hangszer. Köszönöm a hozzászólásodat!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:17:36

Köszönöm a dicsérő szavakat, kedves Artur!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:17:01

Köszönöm szépen, kedves Bödön! Mindig örülök, ha olvasol.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-10-03 13:16:12

Köszönöm szépen a látogatásodat, kedves Ildikó!
Szeretettel: Rozália
Alkotó
dinipapa
Regisztrált:
2007-10-15
Összes értékelés:
1721
Időpont: 2008-10-01 19:55:04

Jó csatanó, értékes írás nagyon is...
Szép volt Kedves Rozália!
Elringattál megint az írásoddal...honnan ennyi tudás.és szeretet?
Szeretettel: dinipapa
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2008-10-01 17:53:28

Kedves Rozália!
A történet szép, megható, de elsősorban tanulságos, már ami azt illeti, hogy mindíg, még vakon is van tovább. Nagyon tetszett az írásod.
Szeretettel gratulálok: Zagyvapart.
Alkotó
Regisztrált:
2007-11-16
Összes értékelés:
2325
Időpont: 2008-10-01 16:41:26

Kedves Rozália!
Én már nem is tudok mit írni, nagyon-nagyon remek.
Olyan szívhez szóló és komoly a mondanivalója, soha nem szabad feladni.
Örülök, hogy olvashattam, köszönöm.
Üdv: József
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-10-01 15:09:39

Kedves Rozália!
Szépen felépített, komoly mondanivalót hordozó történetedet magas színvonalon írtad meg. Pár apróság (mert nem is én lennék, ha nem vennék észre valamit, nem igaz?:): 1. a "bejáratódtak" nem túl magyaros, de ez csak szépséghiba; 2. "...nem engedett abból, hogy unokahúgát be ne vezesse..." Helyesen: ..., hogy unokahúgát bevezesse... 3. ... a Hull a pelyhes fehér hó-t, vagy ...a Hull a pelyhes fehér hó című dalt. Egy kérdés: Van valós alapja a történetnek? Annyira hiteles...
Üdv: Borostyán
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5354
Időpont: 2008-10-01 14:23:48

Kedves Rozália!
Nagyon megható és szép történetet írtál! Itt a megyénkben van egy vak kisfiú aki gyönyörűen énekel! Ő jutott eszembe.
Gratulálok írásodhoz!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2008-10-01 10:22:23

Szia! Most megint ismételjem magam? Miért ne! Nem csalódtam benned, és írásodban. Minden mondat a helyén. Fokozatosan bontod ki a történetet, és a leglényegesebb információt a végére hagyod. Csattan. Mindig akkorát, amekkorát kell. Most inkább megdöbbentő a vége, de nagyon jó. Gratulálok. Te ezt mesterien csinálod.
Üdv.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7937
Időpont: 2008-10-01 09:30:58

Nekem is nagyon tetszik a történet. A zene tényleg csodát tehet, segíthet felejteni, és új perspektívát nyitni. AZ emberi lény pedig képe arra, hogy belekapaszkodjon akár az utolsó, mentő szalmaszálba!

Üdvözlettel:


-én
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-04
Összes értékelés:
372
Időpont: 2008-10-01 09:21:21

Kedves Rozália!
Nagyon szép és megható, jól felépített a történeted. Mivel az én szívemhez is közel áll a zongora, teljesen át tudom élni a hangszer és a játék szeretetét.
Sosem szabad feladni, ezt üzented számomra.
Szeretettel: Ildikó

Legutóbb történt

mandolinos bejegyzést írt a(z) Heinrich Seidel:Im August című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Heinrich Seidel:Im August címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mikor megláttalak címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinrich Seidel: Augusztus hóban címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) A Lin eset című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) A Lin eset című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Menekülés, V címmel a várólistára

Cipike bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

Cipike alkotást töltött fel A jövő illata címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Ernyei Bea alkotást töltött fel Meseszőnyeg címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Balatoni szkeccsek (Részl.) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)