HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49246

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: matyiFeltöltés dátuma: 2008-10-02

Házasságok

Járkálással próbálta dühét lecsillapítani. Nem sikerült. Az a valami, az az éhes kis dög, csak rágta tovább a lelkét.
Amikor megpróbálta magát kívülállóként látni, végre elmosolyodott. - Röhejes vagy – mondta magának. Egyszerűen, röhejes. És valahogy nem csodálkozott azon, hogy nevetése nem volt szívből jövő. Ránézett alkoholmámorban horkoló férjére. Férj? Ugyan! A mellette élőt már évek óta csak a borosüveg hozta izgalomba. Az, hogy felesége is van, csak addig érdekelte, amíg vacsora nem került az asztalra.
Az asszony a könyveknek támasztott fényképre nézett. Mosolygó tekintetű szemek viszonozták a könnyes pislogást. Az apja szeme. Apjáé, aki két nőre nézett csak ilyen rajongó szeretettel. Anyjára, és rá. Gyönyörű nő volt az anyja, addig, amíg a betegség fel nem őrölte szépségét, életét. És boldog volt. Fürdött, lubickolt férje imádatában. Ő kislány korától mindig olyan házasságot akart, amilyen a szüleié. Azt a csendes nyugalmat akarta, ami az anyját haláláig kísérte.
Álom maradt a csend és a nyugalom.
Vagy olyan kapcsolatot akart, amilyen apja barátjáé volt.
A két férfi legénykori barát volt. Egyszerre kezdtek udvarolni, egyszerre nősültek, egyszerre kapták meg a SAS- behívót. Nem csodálkoztak azon, hogy mindketten Pestre kerültek, ugyanahhoz a századhoz. 44 karácsonyát négyesben töltötték. A két ifjú asszony nem csak az óévtől, hanem a katona férjtől is búcsúzott. Az ő anyja az utolsó vonattal és az utolsó pillanatban csúszott ki az orosz gyűrűből. Négy év múlva látta viszont Sztálingrádból hazatérő férjét. Akkor tudta meg azt is, hogy a másik párral mi történt. Az asszony a férjével maradt. Együtt támadtak, együtt verték vissza a támadást. Egymás mellett voltak, amikor a férj előre vezette embereit, egymás kezét fogták, mikor a pergőtűzben kapuról kapura húzódtak hátra. Amikor a férfit elfogták, az asszony az orosz parancsnokságot járta, haza könyörögte, haza sírta sebesült férjét. Olyan volt aztán életük folytatása is, mint a kezdet. Állandóan harcoltak. Hol egymásért, hol egymással. De a tányérdobáló viták után is képesek voltak összeölelkezni.
Ölelkezni? Tört fel újra a keserűség. Kivel? Mikor? Miért? Záporoztak a kérdések. És csak a férfi horkolása felelt.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2008-10-08 22:55:30

Szia Ildikó! Végre megint be tudtam lépni a Napvilágra. Nagyon hiányzott már a társaságtok.
Örömmel nézek körül az ismerősök között.
Tetszett az írásod, na nem azért, mintha az ilyen alkoholmámoros házasságokat tartanék ideálisnak, csak ahogyan előadod, az tetszett nekem. Bizony, azt hiszem, egyre ritkábbak a szép, megértő emberek házassága, akik szeretettel éltik végig együtt az életüket jóban-rosszban. Elszomorító, hogy sok házasság megy tönkre. Milyen kegyetlen lehet éveken keresztül ilyen ember mellett.
Örülök, hogy újra itt találkozhattam Veled.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2008-10-04 09:22:42

Ez tényleg fantasztikus, én is gratulálok, az íráshoz is, a szüleidhez is!
De, véleményem szerint azt a plusz információt, amit nekünk az imént elmondtál, bele kellett volna szőni, fonni, így kerekebb lenne, s az olvasó számára egyértelműbb, teljesebb. Legfeljebb nem félperces lenne, hanem egyperces. A téma egyébként olyan hosszú időszakot ölel fel, élethelyzetek olyan sokaságát, és annyira "regéyes", -hogy érdemes lenne regényként megírni!!!
Szeretettel üdvözöllek: én
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-26
Összes értékelés:
233
Időpont: 2008-10-03 17:52:44

Kedves barátaim! Köszönöm azt, hogy olvastatok, hogy kritizáltatok. A nagy büdös helyzet az, hogy én nem tévedtem. A fiatal férj és feleség Buda ostrománál harcolt, pontosabban a Gellért-hegy környékén. És tényleg kéz a kézben, és tényleg haza imádkozta a feleség a férjét. Tudom. Ismertem őket. A másik férj hadifogoly volt, így került Sztálingrádba. Őt a Citadellánál, az utóvéd főhadnagyaként fogták el. Ő volt az apám. A történet igaz. És az is, hogy köszönöm a hozzászólásokat. Üdvözlet Nektek - ildikó
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-10-03 13:39:06

Szia!
Nagyon jól, lényegre törően fogalmazol. A meghitt és a kettészakadt emberi kapcsolatok ábrázolása profi.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-10-03 11:30:35

:DDD László! Ebben viszont neked van igazad. A jó történetet mégjobbá teszi a valós alap. Értelek. Kedves írótársunk nagyon jól ír, látom én a hozzászólásaidból, hogy neked is tetszik, csak azt szeretnéd, hogy mégjobb legyen.
:-)))
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2008-10-03 08:49:08

Artur, bocs.
Jő azonban a király és bölcs előrelátással békét teremt. Magyar és kun váll-váll mellett harcol, s Batu-kán hordái véres fejjel futamodnak meg Muhi pusztán. A kun legény elvesz feleségül a magyar lányt, óriási hepi.
Szóval, a kisregény különben nagyon jó. Aki nem ismeri a történelmet akár bele is élheti magát Csak éppen hát...

Szeretettel üdvözöllek mindkettőtöket!


-én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2008-10-03 08:41:42

Arurnak igaza van, az írás hatásosságának szempontjából tök mindegy lenne, hogy az események nem stimmelnek az évszámokhoz. Számításba kell azonban venni az átlagosan tájékozott olvasót, az ő számára hiteltelenné válhat a történet, ha valami nagy bukfenc van benne. Volt pl egy nagy-nagybátyám (Orosz Imre) nagyon szép, kurucos verseket és hazafias történeteket írt. Van egy kisregénye, ami a tatárjárásról szól. A kun és magyr vitézek összekülönböznek egy lány miatt. A kúnok sértetten elvonulnak, magukra hagyják a magyar sereget. (folytatom)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-10-02 23:01:54

Szia!
A történet szempontjából én nem tartom hibának, amit László említ. Biztosan igaza van, én az ilyen dolgoknak nem szoktam utána nézni. Nekem elég a hatás, amit írásod ad nekem, és az számomra mindig kellően megdöbbentő. Továbbra is a félpercesek királynőjének tartalak. Írásaid tömörsége az erőssége is. Irodalmi sürítmény a jó értelemben. Remek lett ez is. Nagy tehetségre vall ennyi mindent ilyen egyszerűen, jól, röviden megírni. Gratulálok.
Üdv.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2008-10-02 20:10:32


Megdöbbentő pillanatfelvétel. A tőled megszokott tömörséggel beszéled el három pár életútját. nem könnyű feladat, mindketten tudjuk. Olyan az egész, mint egy haditudósítás. Semmi fölösleges cirkalom. Így hat.
De van benne egy szarvas-hiba a dátumok körül. 44 karácsonya után már senki nem került ki Szálingrádba, -fogolyként se! A sz-i csata két évvel korábban, 42-ben volt.
Még valami. Hol (és hogyan!) harcolhatott együtt férj és feleség? Melyik város utcáin hadakoztak kéz a kézben? Meseszerű elem, hogy az oroszoktól hazakönyörögte a férjét, ilyesmi nem létezhetett!
Szia: én

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Kihűlt Vállvonás című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ravatal című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)