Apró buborékok az évek
Változó napok
És változó napfények
Mindig egyre több
S másból egyre kevesebb:
Felnőttnek kellene lennem
De maradhatnék gyermek.
Apró buborékok az évek
Suttogva most körülvesznek
Régi emlékképek
S bezárnak a képkeretek:
Falak, melyeket építettem,
Falak. melyeket lebontottam,
Védőbástyák és akadályok
Melyeket leromboltam
Vagy átugrottam,
Ha nem sikerült
Néha a sárba buktam.
És a sártestből egy új szobor épült.
Könnyű, mint óriás szárnyakon
Repkedő szitakötő,
Mégis nehéz és hajthatatlan
Mint az acél,
Melynek állnia kell az időt.
Ez lettem én,
Vagy lehetek:
Borostyánba zárt szitakötő
Acélfoglalatban,
Buborékokkal, ezüstláncon
A nyakban.