HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1876

Írás összesen: 48837

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Varga Magdi
2019-09-17 18:35:14

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SorenFeltöltés dátuma: 2008-10-30

Magány hálójában 2


Soren lassan elfogyasztotta még az általa rendelt sört is, majd elindult a pokrócuk felé. A többiek még ott ültek a lányokkal. Soren egyenesen feléjük tartott. Már majdnem odaért, amikor a többiek észrevették. Dony elég csúnyán nézett rá, így Soren inkább visszafordult, majd elindult a strand kijárata felé. Nemsokára odaért a strandot a campingtől elválasztó kis ajtóhoz. A földet bámulva be is lépett rajta. Azaz csak lépett volna, mert egyből bele is ütközött valakibe.
- Jaj, ne haragudjon ! Mondta, majd ahogy felnézett egyből javított is: Ne haragudj, nem akartam, egy kicsit elgondolkodtam. Nem vettelek észre.
- Semmi probléma válaszolta csilingelő hangon a lány, akibe Soren belement.
Ő végignézett a lányon. Úgy 21 éves lehetett, szőkés barnahajú és zöld szemű volt. Egész lényéből sugárzott a szépség, Sorennek meg is tetszett egyből. Majd folytatta a szabadkozást:
- Nem fájt nagyon ? Tényleg nem akartam !
- Mondtam, hogy semmi baj ! Majd jobban vigyázol a legközelebb.
Ebben a pillanatban Soren rövidgatyájában lévő mobiltelefon felcsipogott, majd zenélni kezdett. Ő belenyúlt a zsebébe, majd előkapott egy egészen apró mobilt. Ránézett a kijelzőre, majd a lányhoz fordult.
- Ne haragudj, de muszáj felvennem.
S abban a pillanatban meg is tette azt.
- Tessék Dreamer vagyok.
- Ciao vakegér, merre vagy ? Hallatszott a vonal túlsó végéről.
- Még mindig a 10-18- as zónában.
- Mi az, már megint mi történt ?
- Semmi csak a szokásos ellenőrzés. Érezd jól magad, ne aggódj ! Na szevasz !
- Oké ! Csőváz ! Köszönt el Soren a társától, majd visszafordult a lány felé:
- Akkor tényleg semmi baj ?
- Semmi ! Mondta a lány, majd rámosolygott, és folytatta: Remélem, még találkozunk. Most mennem kell, szia !
- Biztos összefutunk valahol, legalábbis remélem. Szia, és még egyszer bocs.
A lány még egyszer végnézett Sorenon, majd elindult a strand felé. A fiú még sokáig nézett a távolodó lány után, de a lány is visszanézett még egypárszor. Majd nem sokkal később eltűnt az egyre növekvő tömegben.
Soren ismét magára maradt. - Utána kéne mennem. - Gondolta. - De aztán lehet, hogy a barátjához ment a strandra. De akkor mondjuk, nem mondta volna, hogy reméli, még összefutnak. Na mindegy, majd este valamelyik discoba talán megtalálom. - Elmélkedett magában. Idáig jutott az eszmefuttatásban, amikor odaért a sátrukhoz. Felkapta a törölközőjét, és elindult a camping zuhanyzója felé. Párperc múlva felfrissülve ment vissza a sátrukhoz, felöltözött, majd elindult a kijárat felé.
Aztán eszébe jutottak a többiek. Azon gondolkodott, hogy nekik legalább van valakijük. Ugyan sejtette, hogy nem sokáig, de abban reménykedett, hogy talán megváltoztak az ezekkel a dolgokkal kapcsolatos érzéseik, véleményük.
Igaz, nem találta korrektnak, azt, amit csináltak vele, de hát ők már csak ilyenek, ha nőkről van szó. Mondjuk az igazat megvallva Soren inkább rájuk hagyta az ilyen vitákat, mert ha veszekedésre került volna a sor, nem biztos, hogy ők nyertek volna, számítva Soren valós életben lévő foglalkozását. S az is igaz, hogy bármennyire is a barátai voltak, nem igen mondta meg nekik, mit is csinál valójában.
Így hát ők azt hitték, hogy ők vannak előnyben, ő meg tudta, hogy nem.
De viszont tudta azt is, hogy bármikor számíthat rájuk. Mondjuk, most szomorú volt, mert amilyen intenzíven indult ez a nyaralás, olyan hirtelen átment valami másba.
Sorennek szörnyű érzése támadt, valami jeges borzongás futott rajta végig. De nem sikerült rájönnie, hogy miért. Idáig jutott a gondolatmenetében, amikor hirtelen megbotlott valamiben. Felnézett, s maga is meglepődött a látványtól. Egy virágos mezőn állt, egy erdő közepén.
- A francba ! Káromkodott félhangosan.
Annyira belemerült gondolataiba az előbb, hogy nem fordult be a megfelelő útra, így a folyó melletti kis erdőbe ért. Aztán körbenézett.
A réten a virágok ezer színben pompáztak. A méhek kecsesen szálltak egyik virágról a másikra. A levegőben illat kavalkád úszott. Az erdő friss levegője keveredett a rét üde levegőjével. Ehhez hozzájött még a méhek halk duruzsolása, és a madarak vidámcsivitelése, ami arra kényszerítette Sorent, hogy leheveredjen a fűbe. A táj vibrálása teljesen elbódította őt. Egy pár perc múlva leheveredett a fűbe, és újabb perc múlva pedig elnyomta az álom.
Álmában ugyanezen a tisztáson volt, és egy öregemberrel beszélgetett.
- "A szeretet nagyon fontos az életben, nem hiányozhat egyetlen ember szívéből sem. Ha nincs szeretet, élet sincs. Muszáj, hogy az emberek meg tanuljanak békében élni a másikkal. Egy ilyen világban, ahol most élünk, ez a legfontosabb.
Az élt egy körforgás, ami nem szakadhat meg.
De a vérünkben van a pusztítás.
S ezt adjuk tovább a gyerekeinknek is. De ők is ezt fogják továbbadni az övéikének.
Ez a világ nem szól már másról, csak a háborúról, az erőszakról, és a pusztításról.
S nem hiszem, hogy egy ilyen fejlődő világban valaki is túlélhet egy esetleg kirobbanó háborút.
Mert már folyik a visszaszámlálás. Már nem az eltelt időt mérjük, hanem a hátralévőt. Mintha egy láthatatlan pokolgép időzítőjét figyelnénk...
Hónapok, hetek, napok órák, percek, másodpercek, egyre csak pörögnek.
A monoton idő kérhetetlenül halad a saját végzete felé.
Hat és fél milliárd ember suttogva mormolja, vagy éppen üvöltve skandálja majd az utolsó másodperceket...
Torokszorító érzés lesz a pillanat.
Egy korszak vége...
A beteljesülés egyszeri és megismételhetetlen pillanata...
A vágy, a félelem és a rettegés keveredik az utolsó másodpercek történéseibe...
A múlt, s a jövő villanásnyi násza.
1999. december 31-én éjfélkor eldől, mi lesz a világgal.
Az egész világ egy pillanatra mozdulatlanná dermed. A múlt lezárul, de a jövő még nem kezdődik el.
Senki nem tudja, mi vár majd ránk.
Béke ? Vagy netán háború ?
Villanásnyi megsemmisülés, vagy egy csodálatos élet, egy mási világban.
Talán majd csak akkor fogjuk felfogni, hogy a " Jó és a Gonosz harcát " egyedül nekünk kell megvívnunk.
S ezzel nem várhatunk.
Most már az élet a tét. Az emberiség élete.
Mert az igazi ellenség bennünk van, itt él velünk".
- Egyszer valaki azt mondta, hogy a háború a politika folytatása, más eszközökkel.
- Igen, ezt Báró Von Klaussevitch mondta annak idején. Szerinted igaza volt ?
- Nem teljesen !
- Akkor mi a célja ? Szerintem, néha a háború tényleg szolgál politikai eszméket, eszközöket, de a többségében csak önmagát adja.
- Akkor végtére is mégis egyetértesz ezzel a véleménnyel ?! Hisz a politikusok eszközölik ki a háborút, a saját eszméik megvalósítása érdekében. A saját akaratukat erőszakolják a népre, hogy aztán megvalósítsák világuralmi álmukat. Ezzel értesz egyet ?
- Azzal hogy "ő" is valami ilyesmit akart mondani. De a lényeg az, hogy a mai világban az igazi ellenség elpusztíthatatlan.
- Miért, szerinted ki az igazi ellenség ?
- Véleményem szerint, a mai világban, az igazi ellenség maga a háború !
- Tökéletes meglátás. Ezért kell megakadályozni, hogy bekövetkezzen. Ez a cél lebegjen a szemed előtt. Ne engedj soha az erőszaknak, szeress, hogy jobb legyen.
S ezt kell tanítanod mindenkinek.
Ebben a pillanatban azonban egy hatalmas robbanás rázta meg a levegőt. Soren kinyitotta a szemét, és még látta amint két vadászgép eszeveszett tempóban elszáguld a feje felett. Felült a fűben, majd megcsóválta a fejét:
-A barmok-
Aztán az álmára gondolt.
- Elég furcsa volt-. Aztán az órájára nézett. Délután három óra volt.
- Hogy elszaladt az idő, a többiek biztos hülyét kaptak már, hogy hová tűntem-. Elmélkedett félhangosan.
- Na most meg magamban beszélgetek, ez már a klimax lehet. Na mindegy.
Felkelt a földről, elővette mobilját és ránézett. De senki nem kereste. Körbenézett a réten, de egy árva lelket sem látott. A nap melegen sütött, a réten sem változott semmi. A méhek ugyanolyan intenzivitással dolgoztak, mint az "előbb".
Legszívesebben maradt volna még, de inkább elindult, nehogy a többiek nagyon aggódjanak, hogy hová tűnt.
Lassan elindult az erdei úton, majd jó félórás gyaloglás után kiért a főútra. A camping felé vette az irányt. Egyszer csak korogni kezdett a gyomra, mintegy jelezve, hogy rólam se feledkezz meg. Ezért betért az út melletti kis üzletbe.
Ahogy belépett az üzletbe az eladók máris készségesen köszöntek neki :
- Szia ! Mit parancsolsz ? Kérdezte a fiatal eladólány.
- Szia ! Szeretnék kérni két deci Coca Colát, meg két melegszendvicset.
- A szendvicsre egy kicsit várnod kell. Nem baj ?
- Miért lenne baj. Ráérek, addig megiszom a Colát.
Soren leült egy székre, majd az álmára gondolt. -Rég nem álmodtam ilyen baromságot-. De ahogy mélyebben belegondolt, rájött, hogy nem is volt ez annyira hülyeség.
A gondolataiból egy hang riasztotta fel:
- Jó napot kívánok.
A hang tulajdonosa egy 29 év körüli férfi volt, egy korabeli nővel. A férfi szemében érdekes fény csillogott. Furcsán nézegetett körbe -körbe, mintha valamit keresne. Sorennek egyből gyanússá vált. Úgy tett mintha nem érdekelné a dolog, de fél szemét a fazonon tartotta.
Közben a kijövő eladótól elkezdték kérni az árukat. Közben az eladó készségesen rakta ki a kért cuccokat a pultra. Egypárszor hátat fordított a párnak. Ekkor a férfi elkezdte a zsebébe pakolni a bolt polcain elhelyezett árukat. Közben rákacsintott Sorenra, és a szája elé rakta a kezét:
- Pszt !
Soren ránézett a férfira, majd az eladóra. Az eladó viszont bement valamiért a raktárba. Így a férfi zavartalanul ténykedhetett.
- Nem kéne ezt csinálni. Rakodjon vissza mindent.
- Ne szólj bele, mert csúnyán ráfizetsz. Szólt vissza a férfi fenyegetően, s a torka előtt elhúzott kézzel jelezte, mi lesz, ha Soren tovább folytatja a kíváncsiskodást.
Sorennek nem kellett több hirtelen felpattant a helyéről, és a férfi felé lépett. Ő egy pillanatra megdöbbent, arcán látszott a habozás, hogy most mi lesz. Körübellül ennyire volt ideje. Soren gyors volt, és kegyetlen, ahogy támadásba lendült. Mire a manus kettőt pislantott volna, már a földön feküdt. Soren meg a hátán térdelt. A férfi elkezdett kiabálni:
- Jól van, visszarakok mindent, csak ne csinálja.
Soren engedett a fogásból, és felállította a férfit, aki kipakolt mindent a zsebeiből. Majd amikor Soren elengedte, a nővel együtt kiszaladt az üzletből. A raktárból épp kilépő eladó csak azt látta, hogy a férfi kirak egy tusfürdőt a zsebéből, majd kifut az üzletből.
Aztán elkáromkodta magát:
- A francba !
- Hagyd csak kipakolt mindent, amit el akart lopni. Nyugtatta Soren a megszeppent eladót.
- Hogyhogy ?
- Nem tudom, talán jobb belátásra tért. Válaszolta, majd rákacsintott a lányra. Elcsomagolod a szendvicseket ?
- Hát persze !
Az eladó gyorsan becsomagolta a szenyokat, majd odaadta Sorennek.
- Parancsolj, és kösz a segítséget !
- Szívesen, semmiség volt. Sziasztok ! Válaszolta, majd kilépett az üzletből.
Lassan a camping felé vette az irányt. Közben a szendvicseket eszegette. Aztán megint az álmára gondolt, de nem jutott vele düllőre. Közben odaért a campingbe, s a sátruk felé vette az irányt.

2008.10.30.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Jakab Ödön: Rezignáczió / Resignation címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Egy pacsirtához címmel a várólistára

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Az új tanító című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról-II. rész című alkotásho

Klára bejegyzést írt a(z) Mária/Az új tanító című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Az első cigarettám című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nem mondhatom címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nekem az Ősz... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mária/Az új tanító címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi haikucsokor című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tiszai P. Imre emlékének című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)