HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 165

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49058

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Zámbó AndrásFeltöltés dátuma: 2008-11-30

Egy ezredéves kapcsolat:lovak és magyarok

Még mielőtt nekifognánk az olvasásnak,üssük fel Ó Nagy Gábor Magyar szólásmondások című kötetét s belelapozva,magunk is beláthatjuk,hogy több népi szólásban is felbukkan
a ló.Valószínűleg ez szinte mindenki számára nyilvánvaló tény,de ha jobban belegondolunk
rájövünk arra is,hogy ebből azt a következtetést vonhatjuk le,hogy népünk életében a lovak
már a honfoglalástól kezdve is nélkülözhetetlen szerepet játszottak.

Régészeti leletek tanúsitják,hogy őseinket hűséges patás társaikkal egy sírba temették s
e nemes állatokat hitükben különleges erővel s hatalommal ruházták fel.Sőt a csontok alapján azt is kimutatták,hogy a honfoglaló magyarok lova a mai huculhoz hasonló,kis
termetű,zömök testalkatú ló volt,bár az újabb eredmények állítólag már arra a tényre
világítanak rá,hogy az atyafiak ménesei a mai türkmén akhal teke vagy más források szerint akhal tekini fajtához hasonló küllemű s egyben jellemű lovakból álltak.
Egyesek szerint ez a valószínűbb,hisz a hagyományos lovas íjászatot űzésére a kis
hegyi "pónik" alkalmatlanok lettek volna,melyek kiváltképp nem térölelő vágtájukról
és gyorsaságukról híresek s épp ezért a csatákban se sok hasznukat vették volna
hátasaiknak,márpedig az írások nem erről tanúskodnak.Nos,hogy ki miben hisz,azt
mindenki döntse el saját maga,de ha már e közép-ázsiai lófajtánál tartunk ,essen
is róla pár szó.Hogy miért?Na,ez az ami majd a cikk olvasása alatt a napnál is
világosabbá válik.Az akhal tekéket Türkmenisztánban szívósság és a gazdájuk
iránt érzett erős kötődésük miatt nagy becsben tartják,szó szerint nemzeti kincsként
kezelik.Ahogy Árpád leszármazottjai is tették időkön keresztül,igaz,hogy ma már a
türkmének se temetkeznek lovukkal együtt.Ennek ellenére mindent megtesznek
a fajta fennmaradásáért.Ők közép-ázsiai "barátaink",de mi van Velünk,magyarokkal?
Bárki bátran s minden kétkedést mellőzve rávághátná:"Elvégre lovas nemzet a magyar is!"
Az bizony,legalábbis sokan hangoztatják ezt....de mi a valóság?Igaz,hogy számtalan történelmi pédával rukkolhatnák elő,melyek közt az egyik legnépszerűbb és méltán emlegetett tény,a hazai telivér tenyésztés meghonosítása,mely gróf Széchenyi István
és Wesselényi Miklós nevéhez fűzödik.Gondoljunk csak már sokkal később élt,20 század dicső leszármazottjára Imperiálra.Ám példák ide vagy oda,dicső lovas múltnak nyoma szobrokon kívül alig-alig akad.S ez nem csak a ménesek nagy részének elvesztése,mely az ember egyik legborzasztóbb irtóhadjárata,a háború miatt történt.
Ma már sokan fel se legyintenek a ló szó hallatán,nem hogy megtanuljanak lovagolni.Lovardákat az országba ugyan százával találunk,mégis szívet nyomasztó
érzés,hogy egy jó részük üres ,gazos akadályokkal körbevett terület,melytől nem
messze egy villanypásztor választ el egy-két legelésző sovány gebét.Igen,gebét,mert csak azt láthatunk.Pedig a tábla:"Reiteschule" még mindig áll,persze,csak németül,
lovaglást kínálva.Igaz ugyan,hogy azért egy-két pozitív példa is akad,de sajnos a
mennyiség jóval felülmúlja a minőséget.
Hol van már az,mikor lovas nemzetként lehetett emlegetni e népet?
Messze messze....a rég időkben.Ma a ló és a rendszeres lovas foglalkozás
luxuscikk,de aki megengedheti magának,sincs mindig könnyű helyzetbe.
Hadd említsek egy aktuális és igaz példát(neveket nem írnék természetesen):
A ló a magyarokhoz és a hagyományaikhoz egyaránt kapcsolódik,próbálják is
az illetékes szervek megőrizni eredeti fajtink például gidrán génállományt.....
de ha lovat tartana valaki,ráadásul a nemzeti park területén?Az rendben is van,
semmi gond....de hogy istállót is nékik?Ugyan nem lehet,az nem illik a tájba,
mondja a hatóság....az hogy a lovakra így milyen sors vár a gazdájukat leszámítva
nem sokakat érdekel."A nemzeti park szabályai szerint a tájba nem illő építményt
nem engedélyezhetnek felépíteni,az istálló pedig ilyen."-érvel a hatóság.
Az említett területtel szembe egy roncsautó telep helyezkedik el,méghozzá jól
láthatóan,melyre a park szigorú őrei rá se legyintenek.

Hiába istálló a magyarság,a hagyomány,az állatok szeretetének igényében sem
illeszkedik a tanúhegyek előterébe,a Balaton-felvidéki tájhoz,de a roncstelep,telis-
tele "hagyományőrző" ócska vasakkal....az igen.
Mert hát lovas nemzet a magyar....

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8463
Időpont: 2008-12-01 20:28:04

Forma, helyesírás. Követelmények, ha valaki nyilvánosan publikál. A tartalom? Egyetértek. Hozzáfűznivaló? Ez egy nagy téma. Nagyobb, mint amit e cikk befog. Pl. a lovakról és a lovas nemzetről eszembe jut egy elfeledett lovas: gróf Sándor Móricz. Budai palotájában most a köztársasági elnök székel. Ő volt a hirhedt "ördöglovas". Az 1800-as évek közepén élt. Lexikon, google, stb.
Üdv: én

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Este Pesten címmel

Magdus Melinda alkotást töltött fel Holdfény szonáta címmel a várólistára

Balog Marianna alkotást töltött fel Lehet még... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Boldognak lenni... című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ősz van címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Üzenet (őszre, virágra, szívre) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) szégyen című alkotáshoz

Habib alkotást töltött fel MegtÉRTEM címmel a várólistára

Habib bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

Habib bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősz és tél című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Rebbenés folklórban című alkotáshoz

soltissimo alkotást töltött fel Körforgásban címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Boldognak lenni... címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)