Pont úgy szeretlek Téged,
Ahogy reggel a Nap ébred,
Ahogy átöleli a hajnalt,
És forró csókkal elengedi,
Hadd pihenjen, csendben.

Pont úgy vágyom Rád,
Ahogy ébrednek a fák,
Mikoron eljő a tavasz,
S virágerdőbe borulva
Táncot jár a világ.

Pont úgy ölelem lelkedet,
Ahogy felhők a kék eget,
Új alakot festve odafenn,
Súgva egy új reményt,
Amíg engedi a képzelet.

Pont úgy hiányzol nekem,
Ahogy a mosoly a szívemen,
Elringat egy álomvilág,
Éjjel, s a csillagok,
S Te nem vagy itt velem.

Pont úgy simogatom arcod,
Ahogy hős katona a harcot,
Édesen csillogó könnyed,
Fúj a szél, hideg van,
Karcos idő, itt vagyok.