HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47744

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ArtúrFeltöltés dátuma: 2008-12-14

Padló

Lehajtott fejjel állt meg a konyhaajtóban, mint aki nagyon elfáradt valami munkában. Homlokát az ajtófélfának támasztotta, úgy nézte kedvesét, ahogy a vasárnapi ebédet készítette. Szeme végig siklott párja kilencvenéves alakján. Szereti, még mindig szeretik egymást. Már hetven éve, nem múlik a tűz. Voltak pislákoló éjek, voltak fellángoló hajnalok, és szenvedélyes évek. Most csend van, nyugalmas hétvége. Nincs nyüzsgés, nincs zaj, csak kellemes bódulat.

Nagyot sóhajtott, de ezt lehet, nem kellett volna. Erős köhögési roham kapta el. Neje azonnal szembe fordult vele, és aggódva nézett rá. Szinte egyszerre lábadt könnybe a szemük. Elfordult, hogy ne lássa a szenvedését. Nem akarta kínozni. Nagyokat nyelt, hogy szűnjön az inger. Visszabotorkált a szobába, miközben talpa alatt recsegett az öreg hajópadló. Belesüppedt kedvenc karosszékébe. Valószínű, hogy rövid időre álomba is szenderült. Arra ébredt, hogy cirógatást érzett a karján.
- Gyere, egyél pár falatot - szólt az a jól ismert édes hang.
- Mennyi az idő? - kérdezte még félálomban.
- Nem mindegy? Nekünk már megállt - suttogta a felesége.
Ahogy feltápászkodott a fotelból, az ablakon keresztül látta, hogy már esteledik. Kicsoszogott, és kényelmesen helyet foglalt az étkező asztalnál. Csak belekóstolt a finom levesbe, és a sültbe is. Közben elgondolkodott. "Mit mondjon?" Elkopott már a szó, hogy köszönöm. Pedig őszintén mondja, mindennap komolyan gondolja, köszönöm. A gondoskodást, a szép éveket, a kitartást, a barátságot, és az őszinteséget. Mit mondjon, hogy soha, hogy egyszer sem? Mit mondjon, hogy néha megingott, de ellenállt? Megértené? Biztosan. A szavak nem számítanak. A szavak becsapják az embert, az érzések sohasem. Azokat sokszor nem is lehet szavakba önteni. Nem szabad, mert félreértéseket szülnek. Szavakkal élünk, szavakkal halunk, az érzés azonban örök.

Az esti tévéműsort nem élvezte, csak bámulta a gyorsan pergő színes képkockákat, de nem volt fontos számára semmi sem. Ágyból tévéztek, így nem kellett mást tennie, mint kényelmesen lejjebb csúsznia a párnán. Lehunyta szemeit. Párja érzékelte ezt, és gyengéden kivette kezéből a távirányítót, majd kikapcsolta a készüléket. Lassan helyezkedve odabújt férjéhez. Kis idő után észre vette, hogy nem lélegzik a férfi. Nem ijedt meg, már egy ideje fel volt készülve erre, hiszen tudta, hogy férje halálos beteg. Sóhajtva átfogta kezével az elnyugodott testet.
- Majd reggel telefonálok - suttogta - Ráérek. Addig még együtt lehetünk.

Hajnalban recsegett a padló, de nem attól, hogy közlekedtek rajta. Nem volt senki sem, aki táplálja a tüzet a cserépkályhában. Az ágyban két test feküdt mozdulatlanul. Már messze jártak. Mindentől messze, csak egymástól nem.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2012-10-18 16:38:42

Köszönöm!
Valóban nem a szomorúság jutott először eszembe, amíg írtam ezt a prózát. Talán az egyetlen dolog, ami miatt mégis így érezhetünk kicsit, talán az, hogy eltűnt valami, véget ért valami, ami jó volt.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2012-10-17 00:00:26

válasz Kőműves Ida (2012-10-16 09:39:17) üzenetére
Köszönöm szépen!
Mások véleménye alapján lett már néhányszor javítva, és még mindig lehet, hogy fogok finomítani egy kicsit. Apróbb dolgokról van szó. A lényegen nem változtat.
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5690
Időpont: 2012-10-16 09:39:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Ez gyönyörű alkotás. Az is amiről írsz. Együtt megöregedni, együtt távozni... talán keveseknek adatik meg, de felemelő érzés. Élmény volt olvasni.

Üdv. Ida
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2012-10-16 04:26:37

válasz M Ilka (2012-10-15 22:34:17) üzenetére
Baloldalt fenn a "prózai művek" gomb alatt műfajonként vannak csoportosítva az alkotások. A szatíránál keress, akkor biztosan humorba botlasz.

Köszönöm szépen az értékelést és az olvasást!
Alkotó
M Ilka
Regisztrált:
2012-10-04
Összes értékelés:
95
Időpont: 2012-10-15 22:34:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Sallangmentes írás. Mondhatni tökéletes számomra. Kár, hogy én csak olvastam és nem írtam: sárga smajli :) Köszönöm az érzést, amit felszínre hoztál.
Üdv: Ilka


( Valami humoros írást kerestem nálad, a cím alapján erre klikkeltem... Tévedtem. )
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2011-02-26 20:08:38

válasz Istefan (2011-02-26 18:54:42) üzenetére
Köszönöm István!
Szerintem, mindenkiben megvan ez a kettősség. Különben mihez mérnénk bármit is? Az ellentétek mutatják meg egymás mértékét. Honnan tudnánk, mi a komolyság, ha nem ismernénk a humort? A "fenn" mihez képest van ott? Nyilván a "lenn"-hez képest.
További jó olvasgatást és sikeres alkotásokat kívánok neked itt az oldalon ... is.
:)
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1655
Időpont: 2011-02-26 18:54:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szinvonalas irás, legfőként azt értékelem benne, hogy egy inkább humoros alkotások irója,(eddig csak igy ismertelek, új vagyok) igy is tud irni. Aki vidámabb hangú irásokat ir, általában a szomorú vidámságig jút el. Gratulálok!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2011-02-25 18:22:24

válasz Mimi (2011-02-25 14:05:32) üzenetére
Megtisztelő soraidat köszönöm!
Általában humoros írásokat készítek, azonban vannak időszakok, amikor másfajta gondolatok tolakodnak elő. Néha késztetésem van komolyabb alkotásokat írni. Ha ez sikerül, és a visszajelzések is ezt igazolják, az nagyon jó érzés.
:)
Alkotó
Mimi
Regisztrált:
2011-02-02
Összes értékelés:
29
Időpont: 2011-02-25 14:05:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Artúr!
Mindig van egy-egy kedvenc alkotásom. Van, amelyik pár hétig, és van, amelyik tovább.
Fantasztikus az írásod! A halállal végződik, mégis nagyon szépen tártad elénk.

Most a Te alkotásod lett a kedvencem, és úgy érzem, sokáig az is marad. :)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-06-21 23:15:32

Köszönöm Lena!
:-)
Alkotó
Lenabuci
Regisztrált:
2009-01-11
Összes értékelés:
259
Időpont: 2009-06-21 20:22:10



Gyönyörű. Én is, mi is így szeretnénk...............


Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-05-28 17:22:18

Köszönöm Gergely!
:-)
Alkotó
Ultimus
Regisztrált:
2008-04-17
Összes értékelés:
38
Időpont: 2009-05-28 14:07:52

gratulálok, szép írás.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-03-18 10:48:32

Köszönöm Balázs!
Ez a kettősség, amit te is említesz, végig kíséri életünket. Örülök a hozzászólásodnak.
Üdv.:-)
Alkotó
GeBali
Regisztrált:
2008-11-22
Összes értékelés:
8
Időpont: 2009-03-17 22:16:58

Kedves artur! Megfogadtam a tanácsod, és most itt vagyok. És nagyon köszönöm. Ezt a novellát is... nyugodt, mégis felkavaró. Csak magam (és az előttem szólókat) tudom ismételni: köszönöm.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-01-11 10:19:13

Kedves olvasó!
Én köszönöm!
:-)
Olvasó
Regisztrált:
2006-11-15
Összes értékelés:
22
Időpont: 2009-01-09 22:51:40

Kedves Artúr!

KÖSZÖNÖM!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-01-07 16:51:25

Köszönöm Jessirose!
Igen, az én vágyam is ez. Ezt fogalmaztam meg, és gondoltam, hogy ezzel nem vagyok egyedül.
Alkotó
Jessirose
Regisztrált:
2007-10-15
Összes értékelés:
58
Időpont: 2009-01-07 08:16:21

Írésodhoz gratulálok, nagyon belemart a szívembe, valahol minden ember arra vágyik, hogy szeretett párjával együtt menjen el. Én az életben semmi másra nem vágyom, csak arra, hogy a párom egy perccel legalább túléljen majd, hogy nekem ne kelljen egy percet sem éljek nélküle.

Jessyrose
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-01-06 22:46:06

Szia Berill!
Hűha! Nem is hiszed, ez milyen jólesett most.
Nagyon köszönöm!
:-)
Alkotó
Regisztrált:
2007-06-14
Összes értékelés:
315
Időpont: 2009-01-06 20:52:40

Megpróbálom még egyszer leírni, ami az előbb elszállt.
Nem is tudom miért, de ezt olvastam el elsőnek azok közül, amit ajánlottál. Megríkattál. :) Pankának igaza volt a lényeget illetően. Talán belül minden ember ilyen idilli kapcsolatra vágyik, köszönöm a katarzist.
Szakmai szemmel nézve (mint amatőr műkedvelő és kritikus) megszemléltem. Nem találtam benne hibát. Az alapmotívum végig megtalálható benne, a padlónak külön jelentése is van. A mondandó se nem elnyújtott, se nem túl tömör, pont kerek egész azáltal, hogy van eleje, közepe és vége. Felemelő, gondolkodtató, szívszorító és mégis megnyugtató. Minden helyén van benne. Sehol egy felesleges mellékszál, összefogott, mégis nagyon képi.
Gratulálok!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-23 02:09:41

Köszönöm Ildikó!
Ezzel is sokat mondtál el nekem.
:-)
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-04
Összes értékelés:
372
Időpont: 2008-12-22 22:53:23

Kedves Artur!

Mit is mondhatnék?
Gratulálok az írásodhoz!
Ildikó
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-22 21:57:44

Köszönöm Kata!
Igen, az volna a jó, ha általános és természetes lenne ez az élmény.
:-)
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12150
Időpont: 2008-12-22 21:21:19

Kedves Artúr!
Nayon szép volt. Én ugyan nem sírtam, de majdnem, nagyon tetszett. Nem szép tőlem, de irigylem azokat, akik ilyet átélhetnek, hogy kezdettől a végig mindig megmaradnak jóban-rosszban egymással szeretetben. Bárcsak ez lenne az általános, a termésetes mindenki számára. Örülök, hogy elolvastam!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-21 22:56:49

Madaram!
Ez nagyon jólesett! Köszönöm:-)))
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2008-12-21 20:46:45

Tényleg idilli. Megtöröm a jeget, és első fórumos hozzászólásomban, javaslom is az "Ezt olvasd el!" fórumban. Gratulálok!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-20 20:38:17

Én köszönöm Zoltán!
Amúgy ilyesmit írok ritkábban. Látogass meg máskor is.
:-)))
Alkotó
Regisztrált:
2008-12-16
Összes értékelés:
36
Időpont: 2008-12-20 19:57:56

Szia Artur!

Ez a mű tele van érzelemmel! Nagyon jó volt elolvasni. Köszönöm.


Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-20 17:42:58

Köszönöm!:-)))
Elnézést, nem volt szándékos a kekeckedés, de majd te is megismersz. Én már csak ilyen vagyok. Lovagolok a szavakon, mert tudom, milyen fontos a pontos fogalmazás. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem szoktam hibázni, viszont nem is haragszom meg, ha valaki a fejemre koppint. Abból tanulhat az ember. Nem másból.
:-)
Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
242
Időpont: 2008-12-20 11:50:13

Hupszi. Bocsánat... természetesen az utóbbi (az igazi érzelmeket megjelenítő), csak nem tudok érthetően fogalmazni.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-20 01:13:15

Most melyik volt?
:-)))
Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
242
Időpont: 2008-12-19 21:40:27

Helló!

Jajj, nagyon jó volt olvasni! :) Hiába végződik halállal, mégis olyan idilli.
Mostanság ritkán botlok bele olyan történetbe, ami nem nyálasan érzelgős, hanem igazi őszinte érzelmeket jelenít meg. A tied ilyen volt. :)
Kk
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-16 01:09:08

Kispanka, nagyon köszönöm!
Az általad kiemelt rész, tényleg úgy tűnik, a lényeg. Örülök, hogy így érzed.
:-)
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2008-12-15 15:39:55

Kedves Artur!
Megható történetedben különösen ez a mondat ragadott meg:"A szavak becsapják az embert. Az érzések sohasem. Azokat sokszor nem is lehet szavakba önteni. Nem szabad, mert félreértéseket szülnek. Szavakkal élünk, szavakkal halunk. Az érzés azonban örök."
Azt hiszem ebben minden benne van. gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-15 13:37:43

Szia Rozália!
Én is valahogyan így szeretnék ... távozni.
Köszönöm a hozzászólásodat, egyetértek veled.
:-)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-15 13:36:16

Kedves Zsike!
Hozzászólásod nekem csalt könnycseppet a szemembe. Azt hiszem, én is érzékenyebb vagyok ilyenkor év vége felé.
Én köszönöm!
:-)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-15 13:34:00

Művésznő kedves!
Nagyon szeretném én is, hogy minél többen átéljék ezt. Akkor még csodálatosabb lesz az élet, a világ.
:-)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-15 13:32:46

Leslie barátom!
Köszönöm! Értelek én is téged.
:-)
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7467
Időpont: 2008-12-15 13:03:31

Szia!
Így megöregedni együtt, békében, majd együtt is eltávozni. Nincs ennél csodálatosabb.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2008-12-15 12:33:29


Gyönyörűséges!!!!!!!!

Egyébként is eléggé érzékeny típus vagyok, és így a Karácsony
közeledtével ez az érzés talán fokozódik, de úgy elkapott a sírás olvasás közben,
alig bírtam abbahagyni.
Köszönöm Neked a sok-sok szépséget, amivel megajándékozod
időről időre hűséges olvasóidat.
Örömmel olvastalak ismét.
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2008-12-15 09:13:52

Brúnóka, ez nagyon felemelő. Olyan szép, olyan emberi és olyan kár, hogy csak kevesen élik meg.
Ölellek:
Hanga.
Szenior tag
leslie b shepherd
Regisztrált:
2006-12-29
Összes értékelés:
1135
Időpont: 2008-12-14 23:31:36

...

napok óta fáj a torkom...
...most még jobban elkezdett fájni...
azzal a bizonyos mély, semmihez sem fogható kaparó fájdalommal...
artur!
eme írásodhoz szerintem nem kell külön kommentár!

grat.
barátilag
leslie
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-14 22:30:37

Köszönöm Ildikó!
Benne van írásomban a te két legutóbbi írásod hangulata. Nagyon megfogott, és már egy ideje bennem is bújkált egy hasonló. Kihoztad belőlem.
:-)
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-26
Összes értékelés:
233
Időpont: 2008-12-14 16:56:35

Alig találok szavakat. Elérzékenyültem, megkönnyeztem. Ez az, amire mindenki vágyik - gondolom. Együtt élni, elmenni. Így olyan emberi. Köszönöm. - ildikó

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Menedékül címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 4. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 7. című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel T e m e t n e k címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 7. című alkotáshoz

Deák Éva alkotást töltött fel Kellevélbe csavart gombócok. címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 1.rész című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Egy régi történet 7. címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Cicafül című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 5. című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság címmel a várólistára

Kőműves Ida alkotást töltött fel Nyírfák alatt címmel

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Lábad nyomán nyár sompolyog... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)