Az előttem föltett tojáslevesről jutott eszembe. Biztos, hogy az is finom, majd kipróbálom, de bárkinek ajánlom anyukám receptjét is. Hamar elkészül és nagyon ízletes, laktató.

Olyankor jó készíteni, amikor sonkát (vagy bármilyen füstölt húst) főztünk, s megmarad a leve, vagy a mélyhűtőben erre a célra eltettünk belőle). De vízzel is finom, csak azt jobban kell fűszerezni.

Legújabb módszerem szerint olyan fűszereket, amiket ki kellene szűrni a kész levesből, egy kisebb edénybe rakva vízben forralom kb. ¼ óráig: 2 nagyobb babérlevelet, egy mokkáskanál egész borsot, két nagy gerezd fokhagymát héjastól megmosva és késsel kicsit összenyomva (idényben nem árt egy kisebb paradicsom és kisebb zöldpaprika).

Nagyobb edényben megfelelő mennyiségű vizet-sonkalét (ha kevesebb a sonkalé, vízzel pótolom) készítek és amíg a fűszerek főnek, ezt is fölteszem melegíteni. Én négy személynek 2 litert számítok. A jól átforrt fűszereket beleszűröm a nagyobb edényben melegedő léhez. Tehetünk bele egy e.kanál Vegetát vagy más ételízesítőt és a víz arányában sót, egy k.kanál őrölt borsot (ezt lehet a végén is hozzáadni).

Közben magas teásbögrét félig töltök vízzel, belehabarok 1 e.kanál finomlisztet (amilyenből rántást szoktunk készíteni). Egy kis ideig hagyom állni, akkor hamarabb szét lehet habaróval dolgozni. Ha felforrt a leves, folytonos keverés mellett beleöntöm a habarékot. Utána ugyanabban a bögrében kb. 2 dl tejfölt jól összedolgozok, majd azt is hozzáöntöm a leveshez, közben a fazékban kevergetem a lét. Megkóstolom, s ha kell, sózom.

Amikor legalább még 5-10 percig forrt a leves, akkor adok hozzá (fokozatosan) 1-2 e.kanál ecetet. Vigyázat, mert a lé az ecettel szeret kifutni, tehát kisebb lángra állítom a gázt (vagy a villanyt kisebb hőmérsékletre), és kevergetem.

Személyenként egy-egy tojást számítva, egyenként feltöröm, és kis pohárba vagy bögrébe téve, egymás után vigyázva, nehogy szétessen, közelről öntöm be a forrásban levő levesbe, mindegyiket egymástól távol. Ezt a műveletet csak akkor végezzük (gyorsan egymás után), amikor az asztalt már megterítettük, mivel elég egy percet forralni, és azonnal tálalni lehet (a forró levesben is keményedik a tojás), és vigyázva, egyenként kell kihalászni a tojásokat, hogy ne menjenek szét. Olyan lesz az állaga, mint a lágy-tojásnak, mindenki kanalával maga vágja el a tányérjában, amitől kicsit megszínesedik a leves, és nagyon finom.

Ha több levest főzünk, mint ami elfogy egy ebédhez, akkor a levet újra felforralva főzzük bele a tojásokat. A maradék ugyanolyan finom lesz, mint először.

Jó étvágyat hozzá!