HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44616

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2009-01-10

HB kalandjai: Szerelmi történetek

6. Szerelmi történetek


"Az ember azért mégis csak gyarló ember: néha napján rettenetesen nagy baromságokat tud kiötleni.
Nincs is ezzel semmi baj, ha nem válik rögeszméddé, egy-két nap alatt biztosan elfelejted, s megy minden tovább a maga normális kerékvágásában. Amit kitaláltam hétfő reggel, azzal saját magamat is megdöbbentettem: elhatároztam, egy életem, egy halálom, elveszem valakinek a szüzességét! Bakos Attila kinevetett volna gyerekességemért, Naggyörgy Gyuriról nem is beszélve, de, hát nekem eszem ágában se volt beavatni sem a Bakos Attilát, sem a Naggyörgy Gyurit. Mentségemre szolgál, volt a dolognak előzménye, létezett kiváltó ok, s nem is kicsi. Hogy rögeszmémmé vált volna? Nem tudom. Mostani eszemmel azt gondolom, igen, talán. Meglehet, hogy az volt. Rögeszme."

Bondor Gyurka felemelte a kajak-lapátot a földről és a falnak támasztotta. Mélabúsan nézett rám dióbarna szemeivel. Folytatta, bár én egy szóval se bátorítottam.

"Korán reggel indultam el aznap otthonról, hogy időben kiérjek az üdülőbe. Trenyálni kellett, nem volt mese. Tudod, hogy van ez. Amikor a Flórián téren átszálltam a 34-es buszra, még nem sejtettem milyen kalandban lesz részem. A busz zsúfolásig megtelt, a sofőr alig tudta az ajtókat becsukni. A peronon álltam, bepréselődve utastársaim közé. A Filatori-gátnál újabb utasok akartak felszállni, leszálló alig akadt. Még jobban összeszorultunk a szűk helyen, hogy helyet csináljunk két-három férfinak, és egy tizenöt-tizenhat év körüli lánynak, akik ennél az ajtónál nyomakodtak befelé. -Tessék kérem vigyázni, az ajtók záródnak, -hallatszott recsegve a megafonból, aztán elindult a csuklós. A tömeg az ablakhoz szorított, de legalább kiláttam. Hogy mikor került mellém a lány, meg nem tudnám mondani, arra azonban emlékszem, hogy a Római-fürdőhöz érve már oldalamban éreztem a könyökét. A Pók utcánál összeismerkedtünk, és alig hagytuk el a Mátyás-király utat, amikor megcsókolt. Hogyan történhet meg ilyesmi? Megtörténhet. Egyik kezemmel a kapaszkodót fogtam a fejem felett, amikor lehelet könnyedén megcsókolta a karomat. Még meg se döbbenhettem igazán, még fel se ocsúdhattam, mi is történt, odaértünk a következő megállóhoz, és a lány leszállt. A nevét se tudtam. Beszélgetni beszélgettünk ugyan előtte, de egymás nevét nem kérdeztük, minek kérdeztük volna. Mit számít a név. Amikor lelépett a lépcsőről, visszanézett rám. -Nem jössz velem? -kérdezte a tekintete, én meg csak álltam sután-bután a peronon, álltam, mint...."

-Mi történt aztán? -érdeklődtem kevés lelkesedéssel. Nem igazán voltam kíváncsi a Bondor Gyurka szerelmi történeteire, valamit mégis kérdezni kellett a csónakház bejáratánál.

"Semmi. A lány lenn állt, felnézett a buszra, én meg lenéztem. Az ajtók becsukódtak, a busz elindult."

-Na de, honnan tudod, hogy szűz volt az a lány? -estem neki. -Lógott a nyakában egy figyelmeztető tábla: VIGYÁZAT SZŰZ VAGYOK?

"Nem tudtam, hogy szűz. Ez a vicc benne. Csak elképzeltem róla, hogy szűz"

-És, eszedbe jutott hirtelen, hogy te még sose csináltad szűz lánnyal. Ki akartad próbálni, milyen lehet.
"Szó sincs róla. Abban a pillanatban semmi ilyesmire nem gondoltam. Az ötlet jóval később fogamzott meg bennem. Átkutattam minden üdülőt a környéken, összevesztem az összes gondnokkal. Egyre jobban belelovaltam magam. Úgy éreztem, kell nekem ez a lány, nem tudok élni nélküle."
Deregh bácsi tűnt fel az iroda irányából, azt hittük odajön hozzánk, de tovább baktatott. A platánfák vastag törzsei között jó látszott távolabb a Vezér potrohos alakja, a kártyát pörgette éppen a büfé előtt. Jobbján Jókhora Pali terpeszkedett nádfonatú karszékben, balján a Kjó Béla. Örültem, hogy messze vannak, és nem figyelmeznek ránk. A Vezér jelenléte közvetlen életveszélyt jelentett számomra. Szemöldökének rándításával bármikor kitessékelhetett az üdülőből, amikor alkalom adódott, hogy megtegye, meg is tette.
Összegeztem magamban az elhangzottakat. Bondor Gyurka összeismerkedett a buszon egy lánnyal, akiről ki tudja miért azt képzelte, hogy még szűz. A lány megcsókolta Gyurkát, aztán leszállt, és eltűnt. Gyurka kereste, de nem találta. És ahogy kereste, egyre jobban elhatalmasodott rajta az érzés: olyan lány kell neki, mint ez a lány, tiszta, érintetlen. Olyan lány kell neki, aki egyes egyedül csak az övé.
Amikor végére jutottam, elmondtam neki is, mire jutottam. Felnevetett. -Jól kombinálsz, szép szőke Hercegem. Majdnem így van, de csak majdnem. A lényeg nem ez.

-Akkor hát mi? Egy másik lányról szól a történet? Az is szűz?
-Felnevetett. -Valahogy úgy, szép szőke Hercegem, valahogy úgy. Várj, had mondom tovább. Ítéld meg magad.
Megigazította a kajak-lapátot a fal mellett, hogy el ne dőljön, mint az előbb, sóhajtott. -Nem lesz könnyű elmondani. Nem, semmiképpen sem lesz az! Kicsit vad az egész. Gyere, üljünk le ahhoz az asztalhoz.
-Végighallgatni sem könnyű a történeteidet, Gyurkám, -mondtam magamban, szerencsére csak magamban, mert megbántani semmiképpen nem akartam a Bondor Gyurit.

"Csütörtökön, trenya után bementem a zuhanyozóba, hogy lefürödjek" -folytatta, miután elhelyezkedtünk a fa lomb-sátra alatt a kerti asztalnál.
"Megnyitottam a csapot, hideg víz folyt belőle. Vártam néhány percet, hátha felmelegszik, de nem melegedett, ugyanolyan hideg maradt. Gondoltam: kifürödték. Gondoltam, átmegyek a nőibe, kora délután úgy sincs ott egy árva lélek se. Összeszedtem a cókmókomat, szappan, szivacs, mosdókesztyű. Strandpapucs a lábamon, törülköző a derekamon, s kimentem az előtérbe. Kopogtattam a női öltöző ajtaján, semmi, aztán benyitottam. Senki nem volt ott, az öltöző üres volt. Lepakoltam, s nekiláttam zuhanyozni. Szép nyugodtan szappanozkodok éppen, amikor bejön valaki, hallom, motoszkál, beáll a mellettem lévő fülkébe, megnyitja a csapot, zubog a víz. Első rémületemben meg se mertem szólalni, a másodikban meg már nem akartam. Egyszer csak, a gőzpárában megjelenik egy fej a paraván mögött. -Kölcsön adod a szappanodat? -kérdezi valaki, aztán halk sikoly: uramfia, egy meztelen férfi, s a fej eltűnik. -Bocsánatot kérek, -mondom erre én, nem volt meleg víz a férfiöltözőben, s azt gondoltam...
-Átnyújtanád a szappant, -kérdezi a lány, a másik fülkéből, s megint átkukucskál.
-Parancsolj, -mondom, átlépek hozzá, s nyújtom feléje a szappanomat.
-Ne leskelődj, -szól rám, s két kezével eltakarja a mellét.
-Eszem ágában sincs, -tiltakozom, és visszahátrálok a saját fülkémbe. Csend. A fej újra megjelenik, ezúttal már felismerem, ez a Szilvási Kati feje.
-Beszappanoznád a hátamat? -kérdezi a Szilvási Kati csapzott feje. -Nem érem el a lapockámat hátul.
-Szívesen, -válaszolom, mert egy hülye vagyok. -Miért is ne?

A következő pillanatban már nálam volt. Szappanoztam a hátát, ahogy tudtam. Úgy szappanoztam, olyan alaposan, mintha a saját hátam lenne, tudod, hogy van ez. Amikor készen lettem, megköszönte, félretolt, s beállt a vízsugár alá. Az én vízsugaram alá. -Ne gondolj szexre, -mondta, -ennek semmi köze a szexhez. Megmossam most én a te hátadat? Akarod?"

-Beszappanoztad a hátát, ő meg a tiédet, -foglaltam össze. -Együtt zuhanyoztatok, de nem történt semmi közöttetek. Ebből következtetsz arra, hogy szűz a Szilvási Kati.

Bondor Gyurka arcán felhő vonult át. -Ó, nem csak ebből. Ő maga mondta el, hogy ő még nem volt senkivel.

-Hát ez nagyszerű. És persze, te el is hitted?
-Nem tudom, mit higgyek. Te már jártál vele, Hercegem. Megdugtad, vagy sem?
-Valóban jártam a Katival, -ismertem el kényszeredetten. Senki nem emlékszik szívesen a kudarcaira. -Közöttünk, akkor régen tényleg nem volt semmi. De mit bizonyít ez? Mit bizonyít ez, Gyurkám?

Szóval, valahogy ilyesformán állt össze a történet. Bondor Gyurka felszedett egy lányt a buszon. A lány megcsókolta, aztán leszállt. Vagy nem csókolta meg és leszállt. Ki tudja. A Gyurka kereste, de nem találta. Későbánat, eb gondolat. Elment zuhanyozni. A nőiben zuhanyozott, mert a férfiben nem volt meleg víz. Bejött a Szilvási Kati, együtt folytatták. A Szilvási Kati, megkérdezte a Bondor Gyurkát nem adná-e kölcsön a szappanát. Gyurka beszappanozta a lány hátát, cserébe, a lány beszappanozta a Gyurka hátát. És akkor a lány bevallotta a Gyurkának, hogy ő még szűz.

"Ez később történt" -mondta a Bondor Gyuri. "Az üdülőben erről a témáról nem esett szó"
Gyurka hazakísérte a Szilvási Katit. A lány a Hársfa utca egyik régi, lerobbant bérházában lakott, a második emeleten. A lakásba a konyhán keresztül lehetett bejutni, leültek ott, hogy beszélgessenek még egy kicsit. Bondor barátom ráült a lóca támlájára, két hosszú lábát feltette az asztalra. Kati mellette, az ülőkén.
És a Kati mesélt. Folytatta a történetet, amit még a buszon kezdett el. A történet eleje kissé sikamlós volt, arról szólt, hogyan fürdött egyszer, egy másik alkalommal együtt egy csapatnyi evezős sráccal, a Bakos Attilával, a Naggyörgy Gyurival, s a többiekkel, az üdülőben. Nem zavarták egymást, Kati az egyik fülkében a kajakos fiúk meg a mellette lévő fülkékben. Néha végigszaladt egy-egy meztelen fiú a fülkék előtt, ez volt minden, amit a Kati észlelt.

-Igyekeztem elkerülni, hogy rájuk nézzek, ha akartam volna, sem láttam volna túl sokat abban a gőzben. Aztán végeztek, megtörülköztek, és nagy lármát csapva kimentek, -mondta, -én meg ott maradtam, és fürödtem tovább egyedül. Ahogy teszem a dolgom, hallom ám, hogy a mellettem levő fülkében csorog a víz. Nyitva hagyták volna a csapot? Vagy van ott még valaki?! Átszólok: ki van ott? Én, mondja egy hang. Ki az az én? Hát én, nevet a hang. Mérges lettem, s azon mód, nyakig szappanosan átmentem a másik fülkébe. Tűnj el innen, -kiabáltam rá. A többiek már elmentek. Mér tenném, kacagott vissza, talán csak szabad még egy kicsit fürödnöm nekem is, nem?
-Ki volt az a srác, -kérdezte a Bondor Gyurka morcosan.
-Az egyik haverotok. Az a colos.
-Csak nem a...
-De. Pontosan, hogy ő. A Hámori Bandi.
-Ne mondd! És, mi történt aztán?
-Tudod, az volt a furcsa, hogy ülve zuhanyozott. Egy vacak műanyag kerti-széken ült, kényelmesen elterpeszkedett, fejére, vállára záporozott a víz.
-Széken ült? Miért tette?
-Nem tudom.
-De...de, mégis, mi történt? Remélem, nem azt akarod mondani, hogy beszappanoztad az ő hátát is?
-Fenét szappanoztam.
-Jaj de jó. Azt hittem, ugyanazt csináltátok, mint amit ma mi ketten.
-Egy fenét csináltuk.
-Akkor, ezek szerint te visszamentél a saját fülkédbe.
-Vissza akartam menni, mondta a Szilvási Kati, -de nem engedett.
-Nem engedett? Erőszakoskodni kezdett veled?
-Egy jófenét erőszakoskodott. Kért, hogy maradjak még egy kicsit, és üljek az ölébe.
-Ülj az ölébe?
-Pontosan. Kicsi piros széken ült, szétterpesztett lábbal, s a lába között a micsodája felágaskodott. Azt mondta, üljek rá, próbáljam ki.
-Ráültél?
-Francokat. Megmondtam neki, hogy én még nem voltam senkivel, s nem ma akarom elveszíteni a szüzességemet, és nem vele.
-Ő meg...
-Ő meg nevetett, és megismételte: gyere, ülj ide az ölembe. Nem kell ráülnöd, ha nem akarod, csak ide a térdemre gyere.
-Nem mondod?! Ó a szemét. És ...végül... A térdére ültél?! Megtetted?
-Igen. Pedig nem akartam, magam sem tudom, mi történt velem. Odamentem hozzá és a térdére ültem. -Húzódj kicsit közelebb, hogy a vízsugár téged is érjen, -mondta, és simogatni kezdte a mellemet a forró víz alatt. Lefele néztem, ne menjen bele a szemembe a víz, s így ha akartam, ha nem látnom kellett a micsodáját. Hosszú volt és vastag és a bőr fel volt húzódva rajta. -Fogd meg, -bíztatott, ne félj tőle, nem harap.
-Megfogtad az izéjét?! Kati!!
-Francokat fogtam, hogy képzeled. Mondtam neki, hogy nem ettem meszet.
-Erre ő?
-Erre ő lejjebb csúsztatta az egyik kezét, előbb a hasamat simogatta, aztán még lejjebb csúsztatta a kezét, és az ujjaival elkezdte simogatni a csiklómat.
-Hát ez már igazán...! Hagytad?
-Fészkes fenét hagytam, ellöktem a kezét és fel akartam állni.
-Fel is álltál? Remélem, felálltál s otthagytad.
-Akartam, de nem engedett.
-Visszatartott?
-Francokat. Csak simogatott tovább, ugyanazon a helyen.
-De hát...
-Először nem volt túl jó. Égő, csiklandós érzés volt, egyre jobban erősödött. Az a vastag hosszú micsoda meg ott himbálózott jobbra-balra az orrom előtt, ahogy vonaglott alattam. Megragadtam, s húzogatni kezdtem rajta a bőrt fel-le. Akkor már kíváncsi voltam, mi fog történni, de egy ideig semmi nem történt, csak egyre jobban lihegtünk.

Bondor Gyurka leugrott a lócáról. A heves mozdulat, amivel leszállt, majdnem leszaggatta a falvédőt a galambokkal a háta mögül. Fel volt háborodva. -Ez szörnyű...ez...ez...rettenetes! És...és...

-Valóban az, -mondta a Szilvási Kati, az ő jellegzetes, mély, búgó hangján. -Szörnyű volt és rettenetes, ahogy így utólag visszaemlékszem rá. De nem lehetett abbahagyni. Egy bizonyos ponton túl folytatni kellett, kényszerpályán mozgott az egész. Akkor már akartam, hogy csinálja, könyörögtem neki: még, még, erősebben, erősebben, s én is egyre vadabbul rángattam azt a valamit a lába között. Aztán hirtelen megtörtént a dolog. Először ő ment el, éreztem tenyeremben a végigfutó rángást, mintha szabadulni akaró kismadár vergődött volna a markomban. Láttam, hogy az a fehér micsoda, tudod, mi, az ondó, lüktetve lövell kifele a micsodája végéből. Olyan volt, mintha fogkrém lenne, pontosan úgy bugyogott elő, mint fogkrém a tubusból, ha túl erősen nyomod meg, végigcsorgott a lábam szárán, de a záporzó víz rögtön lemosta. Aztán már csak azt éreztem, hogy rám szakad a plafon és én is elmentem.

Deregh bácsi újra elhaladt mellettünk, most visszafelé tartott. Ügyet se vetett ránk, mégis, volt egy érzésem: közölni akar valami rossz hírt, csak nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Fejéri elvtárs még mindig ultizott társaságával, az üdülővezetővel és a Kjó Bélával. Fickó, a telep kutyája a fal mellett hasalt. Ugyanolyan nap volt, mint a többi. -Na, mit szólsz ehhez, -nézett rám várakozás-teljesen a Bondor Gyuri. -Mi a véleményed a dologról, szép szőke Hercegem?

-Nekem is regélt ehhez hasonló történeteket három évvel ezelőtt, -mondtam a Gyurkának, vállat vonva. Ez az "ülj rá, nem ülök, ülj rá, nem ülök" nagyon ismerős, ezt már én is hallottam tőle.
-Azt állítod, hogy...?
-Dehogy. Én nem állítok semmi ilyesmit. Én csak azt mondom: már hallottam az ülj rá nem ülök rá verziót.
-Várj csak. Ha jól értem a szavaidat a Kati három évvel ezelőtt neked is pont ezt mesélte, hogy ő és a...?
-Hát...
-Igen, vagy nem?
-Igen.

-Elképesztő, -kiáltott fel a Bondor Gyurka, aztán egy ideig nem mondott semmit, csak őrölte a gondolatokat abban a szép barna fejében.

A vén huszár pedig a kedvező lélektani pillanatot kihasználva támadást indított. Az rajtaütés villámgyors volt, a csónakház sarka mögül fedezékből rohant meg, mire kettőt pillantottam már mellettem is termett.

-Fejéri elvtárs hivat, beszélni akar veled!
-Jaj Istenem. Mit követtem el, megint, Józsi bácsi?
-Mit tudom én, mit követtél el. Na, lódulj, fiam, a Vezért nem illik megvárakoztatni.

Követtem az öreg Dereghet. Ő ment elől, én mögötte, lépést tartva vertem, ahogy kell. Fejéri elvtársig persze nem jutottunk el, Jókhora Pali jött elibénk, komor képpel. Sejtettem, mit akar. Ő fogja közölni a Vezér döntését: ki vagyok rúgva.

-Állj csak meg egy szóra, fiam, -mondta az üdülővezető, pedig ekkor már eléggé álltam. -Mi dolgod van neked mostanában?
-Hát...
-Na látod. A Vezér azt mondja, hogy ha már úgy is mindig itt lógsz, legyél te a csónakfelelős.
-A micsoda?! -Azt hittem nem jól hallok.
-A csónakfelelős. Te fogod ellenőrizni, ki jogosult vízre menni, ki nem, megnézed jól lett-e kitöltve a túra-napló, tökön rúgod a rendetlenkedőket, meg minden. Amit eddig a Józsi bácsi csinált, azt ezentúl te fogod csinálni.
-És ha nem...
-De igen. Elvállalod. -Jókhora Pali ellentmondást nem tűrően recsegte: igen, elvállalod!! És punktum!

Úgy mentem vissza Bondor Gyurkához, mint egy megrugdosott kutya. Reszketett a belsőm. Ezt is el kellett tűrnöm? Idáig süllyedtem?
A cselgáncsozó semmit nem vett észre abból, ami bennem dúlt.

-Mit akart a Vezér? -kérdezte unottan. Láttam rajta, nem érdekli igazán a válasz.
-Semmi különöset, -nyugtattam meg, -csak a szokásos letolás ezér-azér amazér.

Maga elé meredt a semmibe, szép, szomorú Bondor Gyurka. Ő még mindig a Szilvási Katinál járt gondolatban. Talán azt latolgatta, hogy akkor most szűz-e, vagy nem szűz ez a lány?

-Látod, itt van vége az én szép álmomnak -szólalt meg végül fájó, meggyötört hangon. -Hát van igazság a Földön, Herceg? Mondd meg, igaz lelkedre, van igazság?!






















Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2014-09-23 15:55:36

Ezt a történetet eddig 3772-en olvasták el! Köszönöm nekik!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2009-01-17 13:01:29

A Te szintedet semmi nem haladja meg, ezt én mondom neked. Akármit meg tudsz írni nagyon színvonalasan, amit csak elképzelsz. Féltem ettől az írástól, először is, hogy visszadobják, másodszor tőletek, mit szóltok majd hozzá. Én nem pornónak szántam, még szexnek is csak közvetve, a szex csak másodszándékkal került bele, illusztrációként, inkább egy életfelfogás paródiáját akartam megmutatni, mint a többi HB írásban. Szia: én
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
707
Időpont: 2009-01-16 20:33:41

Ez nagyon jóóóóó!!! Sikamlós történet, de nekem bejött. Sikerült úgy megírnod, hogy nem lett pornográf, pedig ez nem könnyű feladat. A szexes témákkal az a nagy baj, hogy vagy nyálasan érzelmesre sikerednek, vagy totál pornóra.
Gratulálok az írásodhoz! Az én szintemet ez a dolog még sajnos meghaladja.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2009-01-12 20:11:40

Dehogy botránkoztam! Ez a természetes. Van, aki bevallja, hogy érdekli, van, aki nem. Semmi mástól nem viszolygok annyira, mint az álszentségtől! És hízelgő számomra a Te szádból, hogy jónak tartottad a történetet -melyben a szex csak a +csomagolás+, mert igazából másról szól. Szia Eszti: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7439
Időpont: 2009-01-12 10:51:00

Tudod, ha én magam óvakodom is tőle, hogy ilyen részletességgel leírjak egy szerelmi jelenetet, másoktól szívesen olvasom, ha jó, és színvonalas. A te esetedben ez történt. A csupasz pornót nem szeretem, de egy megfelelő, jó történetbe ágyazott szex igenis élvezetes lehet. (most remélem, nem Te botránkoztál meg)
Eszti
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2009-01-12 10:36:01

Szia Eszti! Féltem, hogy megbotránkoztatónak fogod tartani, s elítélsz majd miatta. Örülök, hogy nem így történt és köszönöm! -én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7439
Időpont: 2009-01-12 10:28:36

Szia!
Úgy látom, nemcsak a Hámori Bandi nagy kópé, hanem a Szilvási Kati is. Jó történet, élvezetesen megírva.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2009-01-11 16:44:13

Szia Panka! Igen, az erotika, az nagyon fontos. De látod, milyen maflák vagyunk mi férfiak? Milyen rögeszmések? Ahelyett, hogy elfogadnánk hálás szívvel, ami megadadik, futunk a lehetetlen után!
Üdvözlettel: én
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5349
Időpont: 2009-01-11 14:39:24

Szia!
Jó kis szerelmi történet, fűszerezve egy kis erotikával, gratula!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Hullámzás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ártatlan altató című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ártatlan altató című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pipacsok című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Ártatlan altató címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pár szó valakihez című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Elérhető vágyam címmel a várólistára

Arkady alkotást töltött fel Múlt és jövő között címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)