HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 7

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: HangaFeltöltés dátuma: 2009-01-13

Vér

Homályos tekintettel álltam párával lehelt ablakomnál és néztem a távolodva szűkülő kis utcák havas forgatagát. A karácsony utolsó napját éltem, fejemben szokatlanul lüktető zsongással, s jéghideg kezemet tarkóm pulzáló melegén nyugtatva. Rád gondoltam. Szavaidra, melyeket még hallottam, halk suttogással előtörni szobám sarkából. Az ígéretre, melyet már megszegtél egyszer. Keserű nyál gyűlt nyelvem gúzsba kötött halmára, és úgy éreztem, a Világnak most össze kellene omlania, ha a hitegetett lelkem nem kívánna még most is annyira hozzád tartozni.
Egyszerre éles fájdalom hasított belém, vad lüktetések áramoltak szét hasam rejtett zugaiban, s én térdre ereszkedve kapkodtam a fogyatkozó levegőt. Homlokomat a hideg padlóhoz szorítva éreztem, valami baj készül bennem, de képtelen voltam felállni, csak reszkető tagokkal próbáltam ép ésszel kapaszkodni a valóságba. Aztán éreztem, hogy combom elgémberedett tagjain lassú áramlással kezdi meg útját a meleg vér. Lassan odakúsztam az éjjeliszekrényemhez, a telefonomért nyúltam, s ezzel a mozdulattal vissza is estem a földre, embrió-pózba gömbölyödve. Kit hívjak fel? Téged kellene, de tudtam, hogy úgysem érdemes. Nem vagy itt velem. Sem fizikai, sem szellemi valódban. Egy nőt kell felhívnom, aki talán tud segíteni.
A barátnőm 10 percen belül ott volt. Nem beszéltünk talán már egy éve sem, mégis itt volt, s könnyes szemmel cipelt ki a fürdőszobába. Úgy fürdetett le, mint anya újszülött gyermekét, szótlanul, óvatosan bocsátva útjára simogató mozdulatait. Nem akartam mentőt. Így ő lett az, aki elkísért a kórházba. Közben folyamatosan hagyta el testemet a vér meleg áramlata, görcsös kiáltozást hagyva mélyen a lelkemben.
Lassuló mozdulatokra emlékszem csak, miután kaptam egy injekciót. Homályos alakok tették a dolgukat körülöttem. Még emlékszem, aláírtam egy papírt, engedélyezve valamilyen kutatási folyamatot. Nem figyeltem a szavakra, csak az orvos csillogó szemüvegét néztem, melyben visszatükröződött falfehér arcom csontossá bánatosodott bőre.
És a halk zajokkal fölém-magasodó csillogó teremben is rád gondoltam. Te voltál a gondolataim alfája és omegája, benned próbáltam kapaszkodni, aztán elaludtam.
Arra ébredtem, hogy egy öregasszony simogatja az arcomat. Kinyitottam a szemem, s megláttam apró szemeit, beszűkült, harmatos pupilláját. Nem mondott semmit. Nem is kellett. Nem is tudott. Nem is akartam. Ápolónői évtizedeibe kapaszkodva önkéntelenül is felvette az anya-szerepet mellettem, aki most vesztett el egy olyan apró életet, ami talán nem is létezett.
De pár nap múlva megtudtam, hogy mégis... Fiú volt. Aprócska, talán nem is ember még. De belőlem s belőled való. S akkor már nem gondoltam rád. A saját, becsapott lelkemre gondoltam, mert én már tudtam, amit még te sem, hogy megint nemet fogsz mondani. Megint megszeged az ígéretedet. S megfogadtam, nem mondok el neked ebből semmit. Mert ahogy a vérem folyt el ezzel az élettel, úgy folyt ki belőlem a szerelem mocskos megalkuvása is.
Most megpróbálok nem gondolni rád. Mennie kell. Talán csak meg kellene halnom egy kicsit hozzá nekem is.

E 2008.12.27.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2009-01-22 11:24:51


Drága Hanga!

Amennyiben fikció, akkor minden elismerésem, amennyiben kegyetlen
valóság, akkor a legmélyebb és legőszintébb együttérzésem feléd.
Tudod még magad felülmúlni? Igaz, minden írásoddal ezt teszed.
Őszinte csodálattal olvaslak minden alkalommal.
Olvasó
Regisztrált:
2009-01-09
Összes értékelés:
2
Időpont: 2009-01-20 13:24:51

megrázó, tényleg, hátmég annak, aki ez után fogja olvasni, tudod...
Alkotó
Regisztrált:
2006-11-25
Összes értékelés:
474
Időpont: 2009-01-17 06:11:36

Nagyon megérintett,fájdalmasan gyönyörű.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
970
Időpont: 2009-01-16 10:15:33

Elnémultam....komolyan megrázó.Grt.Z
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2009-01-15 20:35:43

Művésznő!
Ha ez igaz ... de mindegy is. Veszíteni, lelkileg nagy kín. Szerelmet veszteni, vagy annak gyümölcsét, külön-külön is erőt elszívó, ha együtt, akkor ...
Jössz te is nekem egy százas papírzsepivel ...
Alkotó
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2009-01-14 10:54:21

Hanga drága!

Fojtogatóan gyötrelmes ...Akár fikció, akár valós, sok-sok erőt, és mielőbbi megnyugvást kívánok Neked!
Szeretetcsomag fénypostán küldve!

Ölellek: Ria
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-01-14 10:33:12

Kedves Hanga!
Nagyon szomorú történet, tele fájdalommal. Lélekben veled vagyok!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
leslie b shepherd
Regisztrált:
2006-12-29
Összes értékelés:
1148
Időpont: 2009-01-13 21:44:41

Ez most nálam is betette a kaput...
...megint az a torokkaparós, gyomorszorító érzés...

Hanga!
Szorítok Érted!

barátsággal
leslie
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3794
Időpont: 2009-01-13 20:39:28

Elszakadni, kiszakadni, szétszakadni, megszakadni... ezek jutottak eszembe írásodról.
Vagy nagyon jó a fantáziád, vagy...

Nagy-nagy szeretettel gondolok Rád!

Gyömbér
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2009-01-13 16:51:00

Kedves Erika! Valóban elnémulok én is... Mit lehet ehhez szólni? Szerelem, csalódás, fájdalom, s mindig miénk, a nőké a veszteség. Szépen összefoglaltad rövid történetben. Én is átéltem ehhez hasonlót. Nagyon együtt tudok Veled érezni. Sokáig fog fájni, de ki kell bírni. Sok erőt hozzá! Szeretettel: Kata
Szenior tag
Poppy
Regisztrált:
2007-02-10
Összes értékelés:
1659
Időpont: 2009-01-13 15:46:23

Drága Hanga!
Érted/Veled sír a szívem!
Nehéz lesz ez még, nagyon nehéz!
Ha kellek... szóval tudod!
Poppy
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2009-01-13 15:03:58

Kedves Hanga!
Sajnálom, hogy ilyen történt Veled. Nagyon éltehűen írtad le, beleszőve szépen az érzelmeidet. Nem is tudok mit írni.
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 című alkotásho

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Tíz lépés című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az alkony árján... című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A szívről című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Vágómadarak vitája című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)