Karácsony este fekete égre
vadludak szálltak fel dideregve.
Jajongó hangjuk jelzett csak éket,
keresve vonzóbb, vígabb vidéket.

Csattogó szárnyuk szinte már súrolt.
Honnan is tudják, merre lesz még jobb,
még szebb az élet?...S kik lemaradtak,
áldozatai e kis csapatnak.

Idelent fények, sok ezer izzó,
szeretet-éhséget világító
kúszott a fára, ház oldalára,
ablakok arcára szín-mázt vonva.

Vadludak, elszállt hangotok régen.
Arcom piroslik tűzrakó térben...
Jövőre lábam még feljebb léphet?
Az élet-grádics mit enged még meg?-

tűnődöm...Ugye ti nem tudjátok,
mi hajtja az emberi világot,
vadludak?...Faág itt, a parázsban?
Könnycsepp hunyorgó szemem sarkában?