HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 26 Tagok összesen: 1887 Írás összesen: 49227 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Morphus MorphFeltöltés dátuma: 2009-02-03
Aloha Mr.MeneCSURIK RUDOLF
Aloha Mr. Mene Albert Einstein emlékére © Csurik Rudolf, 2007 ISBN 978-963-06-3792-3 Ami olykor világos... és olykor homályos valami... az... a matematika. Lakatos Imre 5 Lajka, hol vagy? Kiskutyám? Hova bújtál? Áh, na végre. Gyere a gazdihoz. Nem tudod, menynyi az idő? Hát persze, hogy nem tudod. Jól van, ne csaholj tovább. Mindjárt mehetsz grundolni. Nemsokára megérkezik Mr. Mene, és nem szeretném, ha ismét tönkretennéd a zakóját. Mr. Mene igazán rendes ember. A Zoo First Aid Alapítványt évente tízezer euróval támogatja. Gyere csak ide! Ide, fel. Hopi! Na még egyszer. Hopp! Ügyes vagy. Látod? Megjött. Most parkol le. Mindjárt kiszáll, és tizenhét lépéssel elérkezik az ajtóhoz. Gyere, addig kiengedlek hátul. No, fuss egy nagyot! 6 - Jó napot, professzor Barba. - Jó napot, Mr. Mene. - Volt már kocogni, professzor úr? - Voltam bizony. Sőt, ma reggel száz méterrel jobb voltam, mint tegnap. - Ez igazán remek. Maratonra gondolt már? - Hová gondol, Mr. Mene, az én koromban? - Mondja, professzor Barba, 15 óráig befejezzük az anyagot? - Ha indul a hawaii gépe, Mr. Mene, akkor igyekezni fogunk. - Köszönöm, professzor Barba. Engedje meg, hogy rögtön a tárgyra térjek. - Parancsoljon, Mr. Mene. - Leon Ledermant, a botaviai Fermi National Accelerator Laboratory igazgatóját idézem: "Reménykedjünk, hogy a teljes világegyetem értelmezhető lesz egyetlen egyszerű képlet segítségével, amelyet akár pólókon feliratként is viselhetünk majd." Ön szerint ez elképzelhető? - Minden elképzelhető, Mr. Mene. Most menjünk, és helyezzük magunkat kényelembe. Tegnap rendesen elkalandoztunk. Miről is beszéltünk? 7 - A tudományos rendszerekről, professzor Barba. Viszont ezzel kapcsolatban még tisztáznék néhány gondolatot. - Tessék, Mr. Mene. Hallgatom. - Tehát, a fizikai rendszereken alapuló egyesített nagy elméletek és az egyesített elméletek tudományközi változatai - ha jól értelmezem - azt akarják mondani, hogy áthidalható a fizikai világ és az élővilág között tátongó mélység? Átívelhető a természet és az ember tudatvilága között elhelyezkedő űr? - Én azt gondolom, Mr. Mene, hogy a világot általa jobban megismerhetnénk, azaz többet megtudhatnánk róla. Összhangot teremthetnénk, tehát tudományos tételeinket beépíthetnénk egy olyan képzeletbeli rendszerbe, ahol a különböző jelenségek egymást építve, tökéletes harmóniában illeszkednének össze. - Természetesen nem kételkedem, professzor Barba. A különböző kutatási területeken végzett azonos szerkezeti egységek leírása tudományos tevékenység. Azonban nem látom át, hogy a széttartás mellett hogyan lehetséges leírni a konvergencia dinamikáját. Ezzel már nagyon sokan kísérleteztek. Itt van Guth, Bohr, Jung, Prigram, 8 Howking. Maupertius a "legkisebb hatás elvével". A Maxwell-egyenletek. Vagy Heisenberg és a modern fizika tíz, és talán ennél is több dimenzióban megfogalmazott "szuperszimmetriája". Azonban a jelentős haladás és mélyebb betekintés ellenére, nem hallottam még olyan átütő sikerről, amely az egész univerzumot megmagyarázná. Tehát, hogy lehetne a világot megérteni? Hogy lehetne biztosan eligazodni benne? Nem képtelenség- e azt feltételezni, hogy a bennünk és körülöttünk zajló világ tudományosan leírható - egyetlen képletben kifejezhető? - Mr. Mene, az a tény, hogy ma még nincs empirikus világkép, nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A gondolkodó embernek figyelnie kell a világot, a begyűjtött adatokból pedig sejtéseket kell tennie a lehetséges megoldásokra. És ez kreatív elme nélkül nem megy. Nem keresheti térképpel a tudomány Szent Grálját. A turistaútvonalakon nincs jelölve a helye. Ehhez ötlet kell. - Professzor Barba, egyetértek Önnel. Ezt igazából nem is vitatom. Tulajdonképpen az érdekelne, hogy létezhet-e ilyen ötlet? Létezhet-e ilyen gondolkodási eljárás? Tehát, létezhet-e valamilyen alapgondolat, amely a folyamatosan változó és fej9 lődő világ szerveződési folyamataiból elvezet egy általánosan leírható egyensúlyi rendszer felé? - Véleményem szerint létezik. Úgy gondolom, hogy tudományos ismereteink "hiányzó láncszemeit" megfelelően felépített filozofikus gondolatokkal lehet pótolni. Azonban a filozófiai gondolatok birodalmából érdemes átlépni a tudományos kutatások birodalmába. - Feltétlenül? - Nem feltétlenül. Ha ezek a gondolatok egészségesek, akkor - ahogy ezt az előbb megfogalmazta - ezek az elmélkedések a bonyolultabb állapotok felől az egyszerűbbek felé haladhatnak. - Lehet pótolni, de érdemes átlépni? Ráadásul nem feltétlenül? Professzor Barba, itt egy kis ellentmondást érzek. - Mr. Mene, egy adott kérdésre általában létezik két, egymásnak ellentmondó igaz állítás. Ezenkívül a logikában a kijelentéseknek nem csak igaz és hamis értéke lehet. Lehetnek közbeeső értékei is, melyeket valószínűleg igaz (-P-) értéknek nevezünk... - Professzor úr, egy pillanatra. Azt állítja kérem, hogy egyetlen kérdésre egy időben létezik két olyan ítélet, amely igaz lehet? Ez most úgy hangzott, 10 mintha azt mondta volna valaki, hogy egy időben egyszerre kettő, sőt, akár több uralkodó világnézet is lehetséges. Bocsásson meg, professzor Barba, de ezt nem fogadom el. Legalábbis mindaddig kételkedem, amíg ezt az állítást nem bizonyítja. - Hallott már a zebra dilemmáról? - Szívesen meghallgatom. - A történet úgy kezdődik, hogy egy szép napon találkozik a zebra a tükörrel. Belenéz, és mélyen gondolkodóba esik. Azon elmélkedik, hogy milyen színű valójában. Útnak indul, hogy tanácsot kérjen a bagolytól. Útközben találkozik a modellfestővel, aki kakaóvajért a fekete alapú vásznat fehérre csíkozza. Aztán továbbindul, és találkozik egy másikkal, aki kávébabért a fehérre alapozott vásznat feketére vonalkázza. Majd végre megérkezik a bagolyhoz, aki elismerően dicséri mindkét művész munkáját, és azt javasolja a zebrának, hogy otthonában a sötét alapú képet tegye be egy világosabb szobába, a világosabbat pedig helyezze egy sötétebbe. - Professzor Barba, mi történik akkor, ha a zebra nem találkozik a modellfestőkkel? - Mr. Mene, akkor a bagoly minden bizonnyal elküldte volna a zebrát a művészekhez. 11 - Akkor ez egy determináns parabola? - Ez egy kiterjesztett szemlélet. Hasonló a következőhöz. - A következőhöz? - Ahogy mondja, Mr. Mene. Most arra kérem, hogy engedje el magát. Kényelmesen dőljön hátra, mert utazni és spektálni fogunk. - Akkor most hátradőlök, és csak akkor teszek fel kérdéseket, ha valamit nem értek. Rendben? - Rendben. Tehát Budapestről indulunk, és három pályaudvaron építünk elméletet. Az első a modellszerkesztés. A második a mintagyűjtés. Az utolsó a szintézis-állomás. Ez a célállomás. Ezen az állomáson megkapjuk azt a képletet, amely magában foglalja a gravitációs mezőket, a téridő görbültségét és az ellentétes erők szintézisét. Tud követni? - Egyelőre obskúrus, de igyekszem. - Helyes. Tehát, az első állomáson olyan tér- és időösszekötő "szerkezetet" építünk, ahol tudományos elképzelések léteznek. Elméletben olyan eljárást keresünk, amellyel széttagolhatjuk az univerzumot, és különböző formai absztrakciókon keresztül újból összeilleszthetjük. Ehhez elképzelhetővé tesszük a végtelent. Meghajlítjuk a koor12 dináta-egyenest, és megépítjük az időtlen geometriai harmónia modelljét. - Bocsásson meg, professzor Barba, de másképpen nem lehetséges? - Nagyon jó kérdés volt, Mr. Mene. Bizonyára másképp is lehetséges, de akkor könnyen gondot okozhat a különböző tudományterületek mintáinak, illetve azok analógiáinak az egyenletbe rendezése. A modell jelenti az alapot. Mondhatjuk úgy is, hogy az egyenlet bal oldalát. A jobb oldalt pedig a jelenségformák sokszínűségének a rendezésével fogjuk megkapni. Tehát, az imént csak elméletbe foglaltunk, hogy átláthatóbbak legyenek a későbbi műveletek. Mit gondol, Mr. Mene, továbbléphetünk? - Türelmetlenül várom, professzor Barba, a fejleményeket. - Rendben, akkor a tervezet szerint haladunk. Tehát, a gyakorlati tevékenységeink során, vagy a megismerés folyamataiban, az ember leginkább véges folyamatokkal vagy dolgokkal kénytelen szembesülni. Ugyanakkor minden behatárolt jelenségben vagy dologban megtalálja a végtelent is. Ebben a végtelenben pedig ott rejtőzik az elfogadható végesség és reprodukció meg13 ismerésének a lehetősége. De mindjárt megérti, hogy mire gondolok. Vegyük alapul a koordináta- egyenest. Rajzoljunk fel a táblára egy rövidebb szakaszt, és vizsgáljuk meg. Ennyi elég lesz. Nem rajzoljuk tovább. Meg tudja mondani, hogy mit lát? - Egy gyerekjátékot, professzor Barba. - Helyes, Mr. Mene. Tehát ami most következik, az gyerekjáték lesz. Ugyanis, ha kiválasztunk egy tetszőleges pontot a térben vizsgált végtelen hosszúságú koordináta-egyenesen, azt veszszük észre, hogy a választott ponttól jobbra és balra eső értékek közötti különbség mindig állandó! Mindig egy! És végül egy és egy között... - Mindig nulla? - Így van, Mr. Mene. És tudja, mit jelent ez? - Nem! 0 -∞ ∞ -2 -1 1 1 1 1 1 0 0 0 2 { { { { { { { 14 - Ez rendszeralternatívát jelent. Azt jelenti, hogy minden egyes, térben meghatározott pont rendszer jellegű objektum. Tehát, ha csak az egyik viszonyát vizsgáljuk, akkor nem ismerhető meg az ilyen jellegű objektumok specifikuma. - Professzor Barba, lehetne egy kicsit érthetőbben. Különben nem leszek képes elengedni magam. - Nyugodjon meg, Mr. Mene. Most csatlakozunk a lényeget egyszerűbben tükröző módszerre. Megismerjük a rendszer jellegű objektum másik viszonyát - azaz külön sajátosságát. Ez a külön sajátosság pedig jól látható. Tehát, a szemléltető ábrán lévő másik viszony csak akkor lesz értelmezhető, ha a képzeletbeli egyenesünk képzeletbeli végpontját visszavezetjük a képzeletbeli kezdőpontba. Ezzel a művelettel pedig egy nagyobbacska kört vagy nagyobbacska pontot kapunk. Csak szemlélet kérdése. De megfogalmazom másképp. Ha befejezünk egy gondolatot, akkor többnyire pont kerül a végére. - A grammatikára gondol, professzor Barba? - Nem egészen. Arra gondolok, Mr. Mene, hogy a legparányibb ponton belül is találunk két, egymástól legtávolabb eső szakaszt. Ez azt jelen15 ti, hogy a rendszer átjárható. Továbbá azt is jelenti, hogy nincs lényegbeli különbség pont, egyenes, vagy netán kör között. Sík, tér vagy idő között. Ezek csak fogalmak. Viszont használnunk kell őket. Mi a kört fogjuk használni. - Egy pillanat, professzor Barba! Egy pillanat! Lassítsunk, kérem. Transzformálnom kell a gondolatait. Szóval, ha azt mondjuk, hogy a térben végtelen számú egyenes húzható, és ezek az egyenesek önmagukba visszavezethetők, plusz minden egyes egyenes minden egyes pontja további egyenesekre, majd ismét pontokra osztható, akkor a folyamatot ismételve olyan hálót kapunk, amely a végén leírja a kvantumvákuum fogalmát. Te jó ég! Nem erről beszéltek az ókori India risijei? Gopi Krishna? Visnu egyetemes alakja? Vagy az Akasha-krónikák? Másrészről viszont a gondolatai egybevágnak a geometriaprofesszorok tanításaival, akik azt vallják, hogy az univerzum nyugvópontok háromdimenziós halmaza. - Mr. Mene, ne ragadtassuk el magunkat. Azt javaslom, keressünk egy alkalmas eszközt a modellezéshez. Keressünk egy kör felületű tárgyat. Beszéljünk át néhány egyszerű szabályt és építsük fel a modellt. 16 - Professzor Barba, ezt a modellt el is nevezhetjük? - Természetesen. - Akkor nevezzük el Einstein után, és E aposztróffal jelöljük. - Nagyszerű gondolat. - Professzor Barba, ez az eszköz megfelelő? Ez nem egy pithosz? - De igen. Ezért tessék, itt van egy arányaiban inkább megfelelő. Plusz, adok hozzá pasztát és egy papírlapot. - És? - És most modellezünk. - Együtt? - Együtt. - Ez jó lesz! - Akkor most fogjuk meg az edényt, kenjük be az öblös felületét és helyezzük a lapra. Emeljük meg az egyik végét, a másikat is, és ismételjük jó néhányszor a folyamatot. Arra azért ügyeljünk, hogy eszközeink mozgásfolyamatossága... - Ne szakadjon meg? - Így van, Mr. Mene. Sík és tér között mindig van kapcsolat. Mutassa csak! Nagyon szép lett, 17 18 Mr. Mene. Szebb lett, mint az enyém. Most helyezze a táblára. Nagyszerű! - Professzor Barba, mit tud mondani az elcsúszásokról? - Az elcsúszások jelentik a folyamatosan változó reprodukció elméleti modellezhetőségét, ahol a nyugvópontból kilépő energia egy meghatározott szerkezetet követ. Ez az ismétlődés, a tökéletes másolás vagy átörökítés kulcsa. - Professzor Barba, ez lenne az időtlen geometriai harmónia? - Maga a modell. Az átváltozás előtti pillanat. Egy egyszerre mozgó és teremtő folyamat, amely paradox módon tökéletes mozdulatlanságot és egyneműséget takar. Egy folyamat, amely visszatükrözi a szellemet. Egy folyamat, amely tervszerűen dolgozik és abban minden pillanat az anamorfózisig előre meghatározott. - És a lokális környezet hatásai? - Mr. Mene, ezzel a kérdéssel megérkeztünk a következő állomáshoz. Nézzük meg, hogy kapcsolhatjuk össze a különbözőségeket. Mr. Mene, ott vannak az objektumok maga előtt. Megtenné, hogy széthúzza őket az eredeti modell mellett? Köszönöm! 19 20 - Meg tudná mondani, hogy mit lát? - Analóg mintákat, professzor Barba. - Helyes. Ezek a minták a tudomány és a művészetek különböző területeiről valók. Feladatuk, hogy egybefogják a hasonlóságokat és rámutassanak a természet tervszerű folyamataira. Tud követni, Mr. Mene? - Igen, professzor Barba! Azt mondja, hogy az objektumok nélkül nehezen tudnánk tanulmányozni a különbségek közötti hasonlóságot. Csak azt nem értem, hogy a művészet hogy kerül ide? - Művészet nélkül nehezebben tudnánk vizsgálódni, Mr. Mene. A művészet képviseli a szellemet vagy a szubjektumot. Jelen esetben a művészet jelenti a tanulmányozható kapcsolatot a természet külső és belső rendje között. Igen-igen! Valójában én is erre gondoltam, professzor Barba. - Akkor jó, mert időközben eljutottunk az utolsó állomáshoz, ahol a modell építésével és az analóg minták egyszerű analízisével az elmélet alkotásában már nem foglalkozunk többet. Önellentmondás nélkül, a hasonlóságon alapuló egyezésen úgy lépünk tovább, hogy egyszerű értékeket rendelünk a mintákhoz. Ez azt jelen21 ti, hogy az objektumok méretbeli különbségének divergenciáját józan következetességgel abban a térben konvergáljuk, amelyben az objektumokat vizsgáltuk. Tulajdonképpen olyan relatív esztétikai egységeket hozunk kapcsolatba egymással, amelyben a legkisebb nagyobb objektumhoz plusz egy értéket rendelünk. A legnagyobb kicsihez pedig mínusz egy értéket. Ezzel az egyszerű felismeréssel pedig elérkeztünk a célállomáshoz. Ahhoz a megdöbbentő eseményperifériához, ahol egyszerű gépet építünk egyszerű adatok feldolgozásához. - A krétát keresi, professzor Barba? - Köszönöm, Mr. Mene. { { Modell A. E. után Relatív esztétikai egységek lineáris kapcsolata. Az érmék másik oldalán a kisebb és nagyobb analóg objektumok lát... E' = 0 -1 +1 +1 -1 +1 -1 22 Óh, hogy ez mindig elkopik! - Egy másikat, professzor Barba? - Köszönöm, nem szükséges. Kész vagyunk, Mr. Mene. Azonban egy gondolat erejéig még visszatérnék a természethez. Bohm szerint például, minden, ami a természet külső rendjében, barokkos burjánzásában jelen van, az egy belső rendbe van foglalva. Ez a belső rend megvan a Homo sapiensben is. A művészet a példa. Természetesen más szemszögből is vizsgálódhatunk és sokféle szempontot követhetünk. Ugyanis a természetben nem találunk gyenge láncszemet. Abban minden létező különböző, paradox módon egyformán hasonló. - Bocsásson meg, professzor Barba, de leragadtam egy gondolatnál. Ebből kifolyólag engedtessék meg egy kérdés. - Tessék, Mr. Mene. - Professzor Barba, ha egy ilyen képlet az egész világot egyenletbe rendezné, akkor mondhatná- e a vallás, hogy a tudomány alátámasztotta Isten valóságát? - Inkább arra kívánnám felhívni a figyelmét, ha nem ezt tenné, akkor idegen lenne a vallástól a tudomány. Márpedig egyetlen vallástól sem ide23 gen az a nyelv, amely az ember fejlődését szolgálja. A vallás ugyanezt a nyelvet beszéli. A vallás éppen úgy a valóság megismerésére törekszik, mint az empirizmus (és a filozófiák vagy a művészetek). Tulajdonképpen olyan rokon nyelvekről van szó, amelyek éltető esszenciája a kauzalitás. - Professzor Barba, ez nem a zebra dilemma objektív megközelítése? - Ha a kiterjesztett szemléletre gondol, Mr. Mene, nyilván valami mást is hozzá szeretne még fűzni. - Így van, professzor Barba. Arra gondoltam, hogy a közös céltól vezérelve, minden törekvés egy irányba vezet. Mindegyik az értelmet adó pozícióját keresi. - Helyes, Mr. Mene! Ha ezt az apróságot figyelmen kívül hagynánk, akkor úgy érezhetnénk magunkat, mint az a kertész, amelyik művirágot ültet a virágföldbe. Sosem látnánk a munkánk gyümölcsét, és annak a magvait sem ültethetnénk a kerti ágyásba. De ha ezt nem vennénk észre, akkor sem kellene rögtön kétségbe esnünk. Kertünket továbbra is sokféleképpen gondozhatnánk. Elég, ha csak a hitre gondolunk. Elég, ha csupáncsak hiszünk. Tulajdonképpen másra nincs 24 is szükségünk. No persze, ezt a legnehezebb elhinnünk. Ehhez "szent ész" kell. A "szent észről" pedig, ki tudja miért, de gyakran Seneca jut az eszembe. Seneca egyszer azt mondta (persze lehet, hogy többször is), hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. És ha ez így van, akkor illik jól tanulni. Bentről kifelé haladni. Illik megismerni magunkat. Felismerni, hogy a test csak egy ház a tudatnak. Megérteni, hogy az élet több a tapasztalati világnál. Több annál, amit látunk, hallunk vagy éppen tapintunk. Több az anyagi természet jelenségeinél vagy annak racionalitásainál. És képzelje, Mr. Mene, még akkor sem mondanék sokat, ha azt mondanám, hogy több a mindennél, hisz felette és alatta ott van még Ő Maga, ki minden létezőnek a Szülő Atyja. De a hittel kapcsolatban bátran megemlíthetem Canterburyi Anselm nevét, aki a hitet tekintette a megismerés alapjának. Vagy Tertullianust, akinek az életét figyelemmel kísérve szintén megállapíthatjuk, hogy ő sem volt hit nélkül való. A Credo, quia absurdum - Hiszem, mert képtelenség, mondást neki tulajdonítják. Bár vannak olyan nézetek is, amelyek szerint a mondás a XVII. században keletkezett. Mindenesetre a mondás értelme, hogy a 25 hitnek, vagy a vallásos hitnek az a feladata, hogy megismerhetővé tegye az ész számára be nem fogadható ismereteket. - Professzor Barba, nem Canterburyi Anselm mondta: "Hiszem, hogy megértsem, nem pedig megérteni akarom, hogy azután hihessem"? - Köszönöm, Mr. Mene, hogy kisegített. Igen, Canterburyi Anselm volt. Azonban, bármennyire is szeretném folytatni, sajnos nem tehetem. Ha lenne még kérdése, akkor azt egy következő alkalommal legyen szíves feltenni. Néhány perc és tizenöt óra. Önnek lassan indulnia kell. - Igen, valóban tizenöt óra. És ami azt illeti, tényleg lett volna még kérdésem. Sajnos, gyorsan elszaladt az idő. De, ne higgye, hogy komolyan sajnálkozom, mert legközelebb itt folytatjuk. Úgy érzem, hogy még nagyon sok szép gondolat maradt hátra. És most, szokásomhoz híven, egy rövid felolvasással el is köszönnék. Most Szabó Lőrinc fordításában a Rigvédát hoztam magammal. El is kezdem! 26 Nem volt semminek nemléte, sem léte, nem volt levegő és fölötte kék ég. Hol volt a világ? Mi takarta, védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? Az élet még nem vált el a haláltól, egymásban pihent nappal és az éjjel, lélegzés nélkül lélegzett magától az Egy, és magányát dobta széjjel: Fekete volt minden, mint mikor éj van, az idő csak készülő óceán volt; s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban, áttüzesedett és burkából kilángolt. Megszületett a szerelem, a lélek magva és ura minden ösztönöknek; nemlétig érő gyökerét a létnek ma is a vágyban keresik a bölcsek. És mikor a rend a határt kiszabta, mi volt alul, és mi került fölébe? Itt vad álmok, ott erők forradalma, lent bomlás, fent a formák büszkesége. 27 Megtudtak-e mást is, akik kutattak? A titkokat bejárni volt-e szent ész? S ha bár istenek is csak azóta vannak ki mondhatja meg, hogy mi volt a teremtés? Ő, akitől van, aki a világra őrködve néz, aki a maga őse, Ő, aki csinálta, vagy nem csinálta: Ő tudja! tudja! - Vagy nem tudja Ő se? - Köszönöm szépen, Mr. Mene. Tudja, valahányszor a felolvasásait hallgatom, mindig arra gondolok, hogy milyen hasznos lenne a szent iratokba való beleérzés. Milyen hasznos lenne az analitikus szempontokat követő tiszteletteljes tudásvágy összeegyeztetése azzal a vallásos érzülettel, amellyel a mindennapjainkat éljük. Milyen hasznos lenne megfelelni magunknak, ideáljainknak, vagy egyszerűen csak a természet elvárásainak. Persze, az is lehet, hogy messze járok az igazságtól. De hát fogjuk az öregkorra. Tudja, megettem már a kenyerem javát, és ha nem figyelek oda, akkor még az is előfordulhat, hogy a hamut is mamunak mondom. Tegnap például azt mondtam egy kedves barátomnak, hogy pálma hátán, 28 bálnafa. Pedig azt akartam mondani, hogy bálna hátán, pálmafa. Persze, egyiknek sincs semmi értelme, de az utóbbi legalább egy olyan sziget volna, ami lefesthető. Micsoda kép lenne. Egy oázis, egy szökőkúttal. - Professzor Barba, egy ekképpen lebegő sziget Dalinak biztosan sok ötletet adna. - Köszönöm az optimizmusát, Mr. Mene. Kérem, hogy amikor megérkezik Hawaiira, lassan kortyolgassa majd az érett pálmatejet. Ami pedig az Öntől kapott gyűjteményeimet illeti, most leginkább egy vidám fűszoknyás Hawaii bélyegnek örülnék. És bár így még nem köszöntem el Öntől soha, ma mégis kivételt teszek. Aloha, Mr. Mene! Sajnos a grafikákat nem sikerült feltölteni. De ettől talán még izgalmasabb lesz a történet. Hiszen Istenhez olykor csak akkor tudunk eljutni, ha a fantáziánkat (is) használjuk. Még nem szavaztak erre az alkotásra Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz! |
Cipike bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz Deák Éva bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz Deák Éva bejegyzést írt a(z) Adventi mosoly című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Szomorú Teadélután című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Az ősz kísér című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Az ősz kísér című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/2 című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/2 című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) hitvallásos című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je V… címmel Deák Éva alkotást töltött fel Mennynek angyala címmel a várólistára történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az igazi Mikulás című alkotáshoz Szondi Márk alkotást töltött fel A Szakértő címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |