Bubu gazdász lesz


Ismeritek ugye Bubut? Persze, hogy ismeritek. Ővele soha nem történik semmi, mégis mindig történik vele valami. Bubu túl passzív az élethez, nem megy oda hozzá: az életnek kell odamennie, elébe, letérdelni előtte, s Bubu akkor talán észreveszi.
Az, hogy gazdász akar lenni, egy ábrándképből fakadt. Elképzelte, ül a budai rakodópart alsó kövén, mint a József Attila, hátratámaszkodik, s gondtalanul legelteti a szemét az ijesztően zöld Szabadsághíd ledér ívein, az előtte folydogáló Duna piszkosszürke hullámain, és a túloldalt látszó, elmondhatatlanul ocsmány, és mégis annyi bájt felvonultató pesti látképen. S, míg így ül, üldögél, felette a rakpart aszfaltján kövérre hízik a napsütésben az üveggyapot ültetvény, -melyért, ő, egyedül ő a felelős.
-Minő élet az ilyen élet, -gondolta Bubu, és lelki szemeivel látta a gyönygyöző oldalú, párától nedves sörösüveget a könyöke mellett.
Az elképzelésnek volt realitása. A magyar géniusz azokban az években egy sereg új dolgot vonultatott fel a világ bámuló szemei előtt, ilyen volt a televény-csíráztatás, az üveggyapot termesztés betonon és aszfalton (a betonon a finom üvegszálak ragyogóan tudták hasznosítani a kipárló betonin-acetamint, az aszfalton meg az értékes aszfaltogéneket), de legelsősorban a nyürüsznyü-vontatásos áthelyzésének újszerű technológiáját. A nyürüsznyű haszhosításának gazdasági előnyeiről addig is tudtak a világ vezető hatalmai, de a magyar géniusz hozta létre azokat a messzeható elméleti alapokat, melyek irányvonala mentén a gyakorlati munka megkezdődhetett. Száz traktort kapcsoltak párhuzamosan egymás mellé, ezek előtt újabb száz traktor sorakozott. Mindegyik traktor össze volt kapcsolva a két szomszédjával, illetve az előtte és a mögötte lévővel, -így húzták a nyürüsznyűt. A nyürüsznyű, ma már ezt minden gyerek tudja, a termőalapok televénnyel bővitett része, a kapcsolódó talajszerkezeti részekkel és a rhizobiumokkal. A termelés szigorú rendben zajlott, a kormány törvényekkel és rendeletekkel biztosította az infrastuktúra hatékony fejlesztését, a horizontális és vertikális integráció mélyreható változását, és az innovációs törekvések maradéktalan megvalósulását. A vertikális és horizontális integrációra például szolgálhat a Mezőugari Mezőgazdasági Társaság termelési modellje: itt a futballpálya nagyságú beton ültetvények egymás felett helyezkedtek el, fölöttük volt az üveggyapot melléktermékének hasznosításául szolgáló melasz-gyár, e felett a tehenészet, majd a következő szinteken a gyapotfeldolgozás folyt és végül legfelül a trágyagyár, a teheneket ide óriás méretű felvonók és helikopterek szállították fel, a technológai által meghatározott ütemben, és az értékesítés is itt folyt. Ilyen volt a vertikális integráció Mezőugaron. A horizontális sem volt lebecsülendő, a kapcsolódó termelési ágak óriási félkörív mentén, az alacsony horizont alatt helyezkedtek el. A termelési célok megvalósítását, miként azt Bubu az egyetemen tanulta- az innováció széleskörű alkalmazása tette lehetővé. Az innováció szó ógörög eredetű, az in ógürügül ban-bent jelent, a nova, novum újdonságot, az ováció pedig szóképző rag a latinban az igekötők tárgyesetének kifejezésére: így módosul az eredei jelentése akációra. Áció, káció, akáció vakáció. S a vakáció átvitt értelemben a szabadság kifejeződése, abban az értelemben, hogy a Legvégsőbb Hatalom igazságának a tudatos felismerése és elfogadása a szabadság.
Bubut talán ez ihlette meg, a szabadság járt a fejében, amikor azt mondta Totónak:
-Figyelj Totő, én gazdász leszek.
Hozzáteszem, Totó erre érdemben nem válaszolt vissza, ellenben elkezdett dúdolni egy dalt, ami így hangzott:
"A gazdász gyerek sose kesereg van egy lova nagy a feje búsul eleget"

Magyarország ezekben az időkben, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fellendülésének köszönhetően Európa vezető gazdasági hatalmává vált, az Egyesült Európa Kabinet a magyar forintot tette meg a térség általános elszámolási valutájává, és fizetőeszközévé. Sorra létesültek a magyar bankok, terjeszkedtek Európában és az egyik évben, amikor a svájci frank árfolyama zuhanni kezdett és félő volt, hogy a nyugati világ gazdasága összeomlik, egy magyar magánbank adott kölcsön forintot Zürichnek.
Mindez nem jöhetett volna létre három tényező nélkül. Élt a magyar virtus, tündökölt a magyar géniusz, és helyén volt az esze, és a szíve a magyar kormánynak, amikor a magyar mezőgazdaságra támaszkodva alapozta meg az ország jövőjét.
A fellendülés erőteljes szakaszában, járt, a pozitív irányú folyamatok fokozódtak. Ekkor került ki Bubu a termelésbe. A jászkesergési Örömödik Szövetkezetbe került gyakornoknak. Az első napon a gazdaság főagronómusa felültette a bricskára és kivitte a határba. Büszke volt a gazdaságra, és meg akarta mutatni a pesti fiúnak a földeket. Mentek, mendegéltek egy töltésen, szépen poroszkát a két sárga. A homokfutó bakján bal oldalt a főagronómus ült, ő hajtotta a lovakat. A szakember büszkén nézett jövendőbeli kollegájára, és amikor egy kicsinyke fahídhoz értek, megállította a kocsit.
-Na, mit szól? -kérdezte Bubutól hátradőlve és két karját a mellén összefonva.
Bubu belekaszált karjával a levegőbe. Olyan heves volt a mozdulat, hogy az elnyűtt, zsíros lila pulóver csaknem lecsúszott a válláról.
-Szpé itt eza üvegszövet, -mutatott rá a kicsinyke fahíd mögött elterülő, kénsárga táblára.
A főagronómus akkorát ugrott ültében, mint akit darázs csípett meg. Még az öve is szétpattant hirtelen nagy hasán.
-Micsoda? Ez magának üvegszövet? Hát mit tanult maga kollega úr öt évig az egyetemen. Üveggyapot ez, nem üvegszövet! Na magából sem lesz gazdász, legalább is itt nálam nem...

Így történt, hogy Bububól mégsem lett mezőgaszdász. Mi ebből a tanulság? Ha cinikus lennék azt mondanám: abszolúthe semmi. De nem vagyok cinikus és ezért azt mondom, a tanulság az, hogy csak nagyon kell akarni valamit, csak nagyon kell érte küzdeni, és akkor biztos nem lesz belőle semmi.

(Antan-ténusz, szóraka ténusz, szóraka tikitaka alabala bambénusz)