HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44931

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2009-02-10

Hívatlan vendégek 2.

2. János a pszichiátriáról

Ez a történet is lányommal történt meg, első munkahelyén, ügyeletben.
Több szoba, váró-, és mellékhelyiség, nagy folyosó tartozott akkor, az ezerágyas, nagy kórház, külön épületében lévő Röntgen osztályához.
Szokás és munkarend szerint, amikor a munkaidő lejár, és az ügyeletes magára marad, bezárja az ajtókat, és a kis szobában tölti idejét. Ha a kórház különböző osztályáról telefonálnak, hogy beteget visznek át Röntgenre, az ügyeletes kinyitja az ajtót.
Most is így történt.
Amikor lányom hazajött a kórházból, megint újabb beszámolóval rukkolt elő.
— Képzeld, anyukám, már megint mi történt ügyeletben! Délután beteget hoztak át a sebészetről, a vizsgálat végeztével kikísértem a társaságot, majd bezártam a külső ajtót. Később megint hoztak egy sürgős esetet, ugyanolyan gondosan bezárkóztam. Arra gondoltam, talán már nem történik semmi, — lefekvéshez készülődtem. Még égett a villany, olvastam. Arra lettem figyelmes, mintha valami motoszkálna a közelben. Figyeltem. Talán mégsem?

Néhány perc elteltével megint valami neszt hallok az ajtó előtt. Most már letettem a könyvem, s úgy kezdtem hallgatózni. Nemsokára valaki mégis kopog. Biztos vagyok benne, hogy bezártam a bejárati ajtót, hogyan lehetséges, hogy itt, az ajtómnál kopognak? Most már igazán megijedtem. Fölkeltem, gyorsan magamra kaptam a köpenyt, és hangosan megkérdeztem:
— ki az?
Inkább motyogást, mint értelmes beszédet hallok. Megismétlem: — Ki van az ajtónál? Kérem, mondja meg a nevét! Az illető megismétli a nevét, majd megkérdezi: Bemehetek?
Jól hallom a nevét, tudom, ki az, de a felismerés egyáltalán nem nyugtatott meg. R. János kér bebocsátást! Az illető a szomszédos épület Pszichiátriai osztályán kezelés alatt áll. Nem veszélyes, mert nap közben is szabadon járkál a kórház területén, de így este, egyedül a közelében, bezárt ajtóknál... Még végiggondolni se mertem.

Kata érezte, hogy bajban van, nem tud telefonálni, a telefon ugyanis nem itt az ügyeleti szobában, hanem a kezelőben van. Most mit tegyen? Jobbnak látta, ha beengedi. Nagyot lélegzett, hogy bátorságot merítsen, beengedte, majd hellyel és utána cigarettával is megkínálta váratlan vendégét, aztán megkérdezte, mi járatban van?
— Álmos voltam, és elaludtam — feleli.
— Hol?
— A WC-ben. Ki akartam menni, de nem tudtam, mert az ajtó be van zárva. Itt meg világos volt, hát bekopogtam.
— Most már értem, hogy került ide János - folytatta a lányom - de fogy a cigaretta, az idő meg halad. János kezdte magát túlságosan otthonosan érezni. Nagyokat röhögve akkor kezdi mesélni nekem, hogy egyszer már börtönben ült szeméremsértés miatt.
Ennek fele sem tréfa, ki kell valamit találni, hogy megszabaduljak tőle! Mit tegyek? Mikor az utolsó cigarettával megkínáltam, megkértem, üljön nyugodtan, kinézek a Röntgen-gépekre, mindjárt visszajövök.

Gyorsan kisurrantam mellette, fölvettem a telefonkagylót, kértem a pszichiátriát. Az ügyeletes nővér vette föl. Gyorsan elmondom, milyen helyzetbe kerültem. Képzeld, itt ül nálam B. János. Nagyon kérlek, küldj valakit érte, mert félek tőle. Sietve elmondtam, milyen történetekkel szórakoztat. A kagylót letéve, megkönnyebbülve nyitottam ki a bejárati ajtót.
Néhány perc, és megjelent két ápoló, karon fogták látogatómat, és elköszöntek. Nagyot sóhajtottam, hogy megszabadultam tőle. Aztán folytatta:
— Úgy történt, hogy János a nappali műszak végén bejött a váróhelyiségbe, ahol a betegek kezelésre vártak. Senki se figyelt rá, mindenki ismeri őt. Bement a toalettre, ahol elaludt. Mikor a betegek elmentek, délután a takarítónő nem vette észre, hogy valaki a WC-ben maradt, beszólt az ügyeletre, hogy elmegy. Utána lezártam a bejárati ajtót, így aztán nem csak én voltam bezárva.
Másnap reggel ijedtséggel fogadták a kolléganők, mikor lányom elmesélte az éjszakai kalandját. Ezután ők is mindig alaposan körülnéztek, mielőtt bezárkóztak volna a szobába.
*

Vége

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2009-02-11 21:52:32

Kedves Wolf! Nos, annyi a különbség a számítógép és a hagyományos "kőkorszakbeli" írógépek között, hogy a sz.gép nagyon érzékeny, ha csak közeledik hozzá az ember ujja, vagy csak elképzeli az ember, máris leüti... aztán az ember valamilyen más nyelven, ahogyan te is mondtad, olvashatja, ha tudja, mint például ennek a munkának az első rész címjénél is mit műveltem??? Lehet, hogy kínai nyelven el tudják olvasni, de én sajnos, nem.
Ennyi. Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2009-02-11 19:04:35

Kedves Klubtársaim, Író-barátaim, mind a négyen! Igazán kedvesek vagytok, nagyon köszönöm a szép szavakat, amit talán meg sem érdemlek. Örülök, hogy nálam jártatok és elolvastátok - akkor még - kislányom kalandjat, amit első munkahelyén élt át, velem együtt.
Wolf, neked pedig azt, hogy felhívtad a kérdőjelre a figyelmemet, ki fogom javítani, de csak az itthoni példányon. Pedig mindig átolvasom még föltétel után, és mégis marad benne nemkívánatos betű vagy írásjel. A kérdőjelet a kttősponttal szoktam összetéveszteni, mivel 14 éves korom óta vakon írok - úgy értve, hogy nem nézem a betűket.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5348
Időpont: 2009-02-11 14:02:36

Kedves Kata!
Tetszett a lányod története.. Élvezeesen írtad le gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7440
Időpont: 2009-02-11 10:07:29

Kedves Kata!
Szívesen olvasom lányod munkahelyi kalandjait. Élvezetesen tárod elénk.
Szeretettel: Eszti

Legutóbb történt

festnzenir bejegyzést írt a(z) A Velencei-tó partján 2017. augusztus végén című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ma reggel címmel a várólistára

F János alkotást töltött fel A lóápoló. 11. fejezet címmel a várólistára

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jó lenne című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch:Im Sommer című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Tavaszra várva... címmel

KMária alkotást töltött fel bodzatea címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Rőt levelek között című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)