HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51318

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: Liz ReedFeltöltés dátuma: 2009-02-15

Írni kell

Van úgy, hogy tűzből írsz. Kell, hogy járjon az eszed, és bármiről írnál már, bármiről, ami garantálja, hogy nem gondolkozol közben. Csak írsz, írsz, és próbálod felejteni, hogy miről is. Nem számít, írnod kell. Le kell írnod, hogy a világ igazságtalan, hogy azok ütik meg a bokájukat, akik nem tettek keresztbe senkinek, akik tisztelték a törvényt, akik még csak fel sem nőttek, aki becsületes feleség volt, aki védtelen. Az pedig, aki minden rossznak az oka, aki valaha jó volt, valaha fontos volt, ma senki, és nem segít. Csak benne hagyja az ártatlanokat abban a kilátástalan káoszban, amit okozott, és amit már nem képes rendbe hozni. Átruházza a felelősséget, és tönkretesz mindent maga körül.

Védtelenek vagyunk. Nem véd törvény, nem véd jog, de ami a legnagyobb baj, hogy pénz sem véd. A pénz nagy úr, akinek van, szabad, akinek nincs, annak más van: rémálmai.

Jövőre van szüksége az embernek, célokra, perspektívára, hogy lássa, amit csinál, nem hiábavaló. Nélküle elveszett, napról napra éli az életét, örül, ha túléli a napot, örül, ha nem kap olyan hírt, ami még mélyebbre taszítja. Úgy érzi, nincs kiút, csak bizonytalanság. Keserű Carpe Diem, mert mást nem is tehet, csak élnie kell a mának, hiszen jövője már úgy sincs.

Aztán, ha már elmúlik a tűz, a harag, ami hajtja az írást, lelassul a folyamat. Gondolkozni kezdesz, és emlékezni. Emlékezni arra, ami volt, és azon elmélkedni, hogy a most miért nem lehet olyan, vagy legalább kicsit olyan, mint a múlt? Miért is gondol az ember rá, miért vannak az emlékek? Van, akinek kapaszkodók, és van, akinek csak arra jók, hogy eszébe jusson: soha nem lesz már olyan, mint ami volt, mint amilyen jó volt, és fájdalmat okoznak.

Mindig egyedül. Senki sem ért meg, és nem azért, mert művész vagy, hanem mert még sohasem kerültek olyan helyzetbe, amilyennel nap mint nap szembesülsz. Elpártolnak mellőled, mert nem látnak mást, csak hogy megváltoztál, hogy keseredettebb lettél, pesszimista és ironikus. Nem értik, hogy védekezel, senki sem érti meg, hogy ha nem dühöngsz, a belső harag öl meg. A dühödet pedig - amit iróniában éreznek, mert csak azt ismerik - nem értik, és nem is akarják megérteni. Végül teljesen egyedül maradsz, a gondokkal, a kilátástalansággal, a céltalansággal. Rájössz, hogy már az írás sem megy, minden rossz, és minden szétesett.

Befejezed.

Régen ült, és írt a gondolatairól, miközben kint sütött a Nap.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2010-06-14 23:11:08

Citron, egy évnek kellett eltelnie, hogy megértsem, amit írtál. érettség kell hozzád:)
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-07
Összes értékelés:
60
Időpont: 2009-05-14 06:57:57

Miért írok?
És miért mutatom meg másnak?
Na, jó... és miért olvasok?
És, pláne: miért szólok hozzá(d)?

Írok, mert "könnyebb írni, mint nem írni"... mert a figyelmem kapaszkodni akar...

Megmutatom, mert... hátha... talán: valaki meglát. Nem, nem az írásomat látja meg, nem vállon vereget, hogy "klassz", nem idelök egy "kedves szót"... Nem, nem ez kell. Az kell, hogy ENGEM lásson meg! Azt, aki vagyok.

Olvasok, mert kinyitom magam. Készen arra, hogy beengedjek valamit, és azon át: valakit. Olvasok, mert szeretném meglátni magamat... másban. Tükröződve... Jé: ezt ismerem, ez rokon, itt van valaki!

És hozz(d) szólok, mert megszólítottál. Mert rámköszöntél. És vissza szeretnék köszönni neked.

Ha filmet nézek, akkor vagyok benne "otthon", ha a rendezővel tudok azonosulni.

A neved... kis ferdítéssel: Liz Reed (franciául "LiRe") és Reed (angolul "read") ... olvasni. Ez jutott eszembe...

Igen, "befejezed"... én is.

Citron
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3785
Időpont: 2009-03-10 21:19:32

Érdekes dolog. Feltehetően ezeket a sorokat az utolsó bekezdésen uralkodó hangulat szülte...
... és lám-lám, mégsem fejeződött be az írás (szerencsére!)
Elgondolkodtató!

Gratulálok!
Gy.
Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
399
Időpont: 2009-02-23 17:37:30

Kedves Liz!
Az utolsó bekezdés szíven ütött, rokonléleknek érezlek. De épp ezért nem lehet befejezni, mert a világ eredendő és makulátlan szövetét érintheted elkeseredésedben. És ez nagy dolog.
Üdv: Gergő
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9638
Időpont: 2009-02-19 09:16:39

Két dolg jut az eszembe erről az írásról. Az egyik egy Villon idézet: "Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek, mert befogad és kitaszít a világ" Milyen érdekes ellentétpárok!
A második gondolat ehhez az elsőhöz kapcsolódik: a lángoló tűz, ami írás közben munkál, ami nélkül nem lehet (jót) írni, s ezzel ellentétben a kilátástalanság jeges érzete. A kettőt összeköti az ős düh. Nagyon jó gondolat. Igazsága vagyon, és ez az igazság a dialektikájában mutatkozik meg: az ellentétek egységében és harcában, a tagadás tagadásában. Gyerünk! Lobogjon az a tűz! Hallani akarjuk a zsarátnok ropogását! -én
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2009-02-18 10:39:31

Persze, igazából csípem az elnököket:)
Köszönöm a hozzászólásokat!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2009-02-17 23:26:29

Szia!
A végén a megjegyzésed arra utal, hogy ez most Ronald Reaganról szól?
:-)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5324
Időpont: 2009-02-17 22:35:26

Kedves Liz!
A világ miatt nem érdemes szomorkodni, dühöngeni. A düh nem azt pusztítja el, akire /amire/ dühösek vagunk, hanem azt aki dühös. Igazad van, könnyű ezt mondani, de nehéz kivül maradni mindazon, ami dühössé tesz. A múlt sem volt tökéletes, de nem törődtél azzal akkor, ami rosszá tehette volna a szemedben. Igaza van Pankának, találd meg ami örömet okoz neked. A vidám irónia könnyebben talál utat az elmékhez és a szivekhez, mint a dühös irónia.

Judit
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5457
Időpont: 2009-02-16 15:07:33

Nagyon elgondolkodtatott az írásod. Vajon miért is írunk? Talán azért, hogy részben kiadjuk magunkból a bánatunkat néha az örömünket. Ez is gyógyir. Legalábbis számomra. Persze mondhatnánk szerencsések vagyunk, mert hol így, hol úgy de leírjuk. De sokan nem tudják leírni, szenvednek, magukba folytják a bánatuk, netán alkoholba. Jó dolog írni. Kell tudni mi ad örömöt. Ha az írás akkor írj, ha a sport akkor edzz. és még sorolhatnám. Egy a lényeg, olyannal kell foglalkozni, ami örömet okoz, ebben az elanyagiasodott zord világban.
A jövő? hát igen csak reménykedhetünk, hogy jobb lesz, mást, nem nagyon tehetünk. a múlt? van mit felejteni kell és van amire igenis emlékezni kell.
Tetszett elgondolkodtató írásod.
barátsággal Panka!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12521
Időpont: 2009-02-15 22:07:24

Szomorúságot, megbántódást vélek kiolvasni soraidból. Sajnos, az élet ilyen. Időnként jó a kedélyünk, még akkor is talán, ha nincs rá különösebb okunk, máskor pedig minden lehangoló, minden rossz a közelünkben. Az okát csak te tudhatod.
De nem szabad engedni, hogy ez a rossz kedély rajtad úrrá legyen. Bízni kell abban, hogy jönnek még szebb napok, amikor újra kivirulsz.
Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

Bálint István bejegyzést írt a(z) Ablakom előtt című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Ablakom előtt című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mi a baj velem? című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Aranyat fút a szél (szeles alkonyat a tavon) címmel a várólistára

Bálint István alkotást töltött fel Berci keresztelőjére címmel a várólistára

szhemi bejegyzést írt a(z) Árnyék című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Árnyék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A kerítő című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) kéjes mosolyával a kín figyelt című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Versike címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

sailor alkotást töltött fel kéjes mosolyával a kín figyelt címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A legélőbb remény címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mi a baj velem? címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz

magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Profit címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)