HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1885

Írás összesen: 49088

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-17 16:04:37

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Liz ReedFeltöltés dátuma: 2009-02-15

Írni kell

Van úgy, hogy tűzből írsz. Kell, hogy járjon az eszed, és bármiről írnál már, bármiről, ami garantálja, hogy nem gondolkozol közben. Csak írsz, írsz, és próbálod felejteni, hogy miről is. Nem számít, írnod kell. Le kell írnod, hogy a világ igazságtalan, hogy azok ütik meg a bokájukat, akik nem tettek keresztbe senkinek, akik tisztelték a törvényt, akik még csak fel sem nőttek, aki becsületes feleség volt, aki védtelen. Az pedig, aki minden rossznak az oka, aki valaha jó volt, valaha fontos volt, ma senki, és nem segít. Csak benne hagyja az ártatlanokat abban a kilátástalan káoszban, amit okozott, és amit már nem képes rendbe hozni. Átruházza a felelősséget, és tönkretesz mindent maga körül.

Védtelenek vagyunk. Nem véd törvény, nem véd jog, de ami a legnagyobb baj, hogy pénz sem véd. A pénz nagy úr, akinek van, szabad, akinek nincs, annak más van: rémálmai.

Jövőre van szüksége az embernek, célokra, perspektívára, hogy lássa, amit csinál, nem hiábavaló. Nélküle elveszett, napról napra éli az életét, örül, ha túléli a napot, örül, ha nem kap olyan hírt, ami még mélyebbre taszítja. Úgy érzi, nincs kiút, csak bizonytalanság. Keserű Carpe Diem, mert mást nem is tehet, csak élnie kell a mának, hiszen jövője már úgy sincs.

Aztán, ha már elmúlik a tűz, a harag, ami hajtja az írást, lelassul a folyamat. Gondolkozni kezdesz, és emlékezni. Emlékezni arra, ami volt, és azon elmélkedni, hogy a most miért nem lehet olyan, vagy legalább kicsit olyan, mint a múlt? Miért is gondol az ember rá, miért vannak az emlékek? Van, akinek kapaszkodók, és van, akinek csak arra jók, hogy eszébe jusson: soha nem lesz már olyan, mint ami volt, mint amilyen jó volt, és fájdalmat okoznak.

Mindig egyedül. Senki sem ért meg, és nem azért, mert művész vagy, hanem mert még sohasem kerültek olyan helyzetbe, amilyennel nap mint nap szembesülsz. Elpártolnak mellőled, mert nem látnak mást, csak hogy megváltoztál, hogy keseredettebb lettél, pesszimista és ironikus. Nem értik, hogy védekezel, senki sem érti meg, hogy ha nem dühöngsz, a belső harag öl meg. A dühödet pedig - amit iróniában éreznek, mert csak azt ismerik - nem értik, és nem is akarják megérteni. Végül teljesen egyedül maradsz, a gondokkal, a kilátástalansággal, a céltalansággal. Rájössz, hogy már az írás sem megy, minden rossz, és minden szétesett.

Befejezed.

Régen ült, és írt a gondolatairól, miközben kint sütött a Nap.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2010-06-14 23:11:08

Citron, egy évnek kellett eltelnie, hogy megértsem, amit írtál. érettség kell hozzád:)
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-07
Összes értékelés:
60
Időpont: 2009-05-14 06:57:57

Miért írok?
És miért mutatom meg másnak?
Na, jó... és miért olvasok?
És, pláne: miért szólok hozzá(d)?

Írok, mert "könnyebb írni, mint nem írni"... mert a figyelmem kapaszkodni akar...

Megmutatom, mert... hátha... talán: valaki meglát. Nem, nem az írásomat látja meg, nem vállon vereget, hogy "klassz", nem idelök egy "kedves szót"... Nem, nem ez kell. Az kell, hogy ENGEM lásson meg! Azt, aki vagyok.

Olvasok, mert kinyitom magam. Készen arra, hogy beengedjek valamit, és azon át: valakit. Olvasok, mert szeretném meglátni magamat... másban. Tükröződve... Jé: ezt ismerem, ez rokon, itt van valaki!

És hozz(d) szólok, mert megszólítottál. Mert rámköszöntél. És vissza szeretnék köszönni neked.

Ha filmet nézek, akkor vagyok benne "otthon", ha a rendezővel tudok azonosulni.

A neved... kis ferdítéssel: Liz Reed (franciául "LiRe") és Reed (angolul "read") ... olvasni. Ez jutott eszembe...

Igen, "befejezed"... én is.

Citron
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3794
Időpont: 2009-03-10 21:19:32

Érdekes dolog. Feltehetően ezeket a sorokat az utolsó bekezdésen uralkodó hangulat szülte...
... és lám-lám, mégsem fejeződött be az írás (szerencsére!)
Elgondolkodtató!

Gratulálok!
Gy.
Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
398
Időpont: 2009-02-23 17:37:30

Kedves Liz!
Az utolsó bekezdés szíven ütött, rokonléleknek érezlek. De épp ezért nem lehet befejezni, mert a világ eredendő és makulátlan szövetét érintheted elkeseredésedben. És ez nagy dolog.
Üdv: Gergő
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8473
Időpont: 2009-02-19 09:16:39

Két dolg jut az eszembe erről az írásról. Az egyik egy Villon idézet: "Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek, mert befogad és kitaszít a világ" Milyen érdekes ellentétpárok!
A második gondolat ehhez az elsőhöz kapcsolódik: a lángoló tűz, ami írás közben munkál, ami nélkül nem lehet (jót) írni, s ezzel ellentétben a kilátástalanság jeges érzete. A kettőt összeköti az ős düh. Nagyon jó gondolat. Igazsága vagyon, és ez az igazság a dialektikájában mutatkozik meg: az ellentétek egységében és harcában, a tagadás tagadásában. Gyerünk! Lobogjon az a tűz! Hallani akarjuk a zsarátnok ropogását! -én
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2009-02-18 10:39:31

Persze, igazából csípem az elnököket:)
Köszönöm a hozzászólásokat!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2009-02-17 23:26:29

Szia!
A végén a megjegyzésed arra utal, hogy ez most Ronald Reaganról szól?
:-)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5143
Időpont: 2009-02-17 22:35:26

Kedves Liz!
A világ miatt nem érdemes szomorkodni, dühöngeni. A düh nem azt pusztítja el, akire /amire/ dühösek vagunk, hanem azt aki dühös. Igazad van, könnyű ezt mondani, de nehéz kivül maradni mindazon, ami dühössé tesz. A múlt sem volt tökéletes, de nem törődtél azzal akkor, ami rosszá tehette volna a szemedben. Igaza van Pankának, találd meg ami örömet okoz neked. A vidám irónia könnyebben talál utat az elmékhez és a szivekhez, mint a dühös irónia.

Judit
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2009-02-16 15:07:33

Nagyon elgondolkodtatott az írásod. Vajon miért is írunk? Talán azért, hogy részben kiadjuk magunkból a bánatunkat néha az örömünket. Ez is gyógyir. Legalábbis számomra. Persze mondhatnánk szerencsések vagyunk, mert hol így, hol úgy de leírjuk. De sokan nem tudják leírni, szenvednek, magukba folytják a bánatuk, netán alkoholba. Jó dolog írni. Kell tudni mi ad örömöt. Ha az írás akkor írj, ha a sport akkor edzz. és még sorolhatnám. Egy a lényeg, olyannal kell foglalkozni, ami örömet okoz, ebben az elanyagiasodott zord világban.
A jövő? hát igen csak reménykedhetünk, hogy jobb lesz, mást, nem nagyon tehetünk. a múlt? van mit felejteni kell és van amire igenis emlékezni kell.
Tetszett elgondolkodtató írásod.
barátsággal Panka!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2009-02-15 22:07:24

Szomorúságot, megbántódást vélek kiolvasni soraidból. Sajnos, az élet ilyen. Időnként jó a kedélyünk, még akkor is talán, ha nincs rá különösebb okunk, máskor pedig minden lehangoló, minden rossz a közelünkben. Az okát csak te tudhatod.
De nem szabad engedni, hogy ez a rossz kedély rajtad úrrá legyen. Bízni kell abban, hogy jönnek még szebb napok, amikor újra kivirulsz.
Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Semmi címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télváró című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)