HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49232

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MischaFeltöltés dátuma: 2009-03-07

A Tükör

Körbetekintek. Mindenhol a saját arcomat látom. Saját szemeimmel nézek farkasszemet. Könnyek csillognak bennük, pedig az én szemem ég. Ők nem érezhetik a fájdalmat. Megsiratnak? Én nem ők vagyok. Mély lélegzet. Beszív, kifúj.
Nem látom magam. Ha lenézek oda, ahol a testemnek kéne lennie, tükröket látok. Ha fel, a magas égbe; tükrök. S így, ha jobbra, ha balra, ha hátra... csak tükrök.
Ám ezek csalnak. Látni abból, ahogy összenéznek egymással. Nem is én vagyok talán, akit látok bennük. S ezek talán nem is tükrök.
Magamba nézek. Nem tükröt látok, mint odakint.
Helyette magukra hagyott, árva holmikat. Egy-egy kék-zöld tünemény; egy felemás zokni; emlékképek a múltból. Jövőbeni tervek; előre látott kudarcok... s arcok. Rengeteg arc.
Minden fiókban egy-egy fénykép. Némelyik arc név nélküli. Több száz fiók; s milyen rég nyitottam ki őket.
A látóhatár kifényesedik, a horizonton meglátom a fényforrást: megtörik a fény a hatalmas tükrön. De honnan jön a fény? Bennem sötétség honol. Barna, kék s zöld szem mered rám a cserbenhagyott tekintetével. A lázadó bátorságával. A becsapott szomorúságával. A szerető gyengédségével. Ti vagytok; kiket valamikor ismertem, szerettem. Ti vagytok - én vagyok. Összefolyik minden. Elfolyt könnyeim, az első kutyám, pofonok, a halál, a születés, a hang és kép csodás egyvelege.
Az életem; valamikor ismertem. Valamikor szerettem.
A tükrök hazudnak. A tükrök elárulnak. A bennük lévő kép hamis, életem torz mása csak. Igazi önvalónk csakis a magunkba rejtett, lelkünkbe vésett tükörből ismerhetjük meg.
Ostobán állok a magamban hagyott üresség közepén. A múlt képei tovaúsznak, színek s formák váltakoznak szemeim előtt. A ragyogás émelyítően tömény érzésként a torkomban ragad. Sós könnyem marja a szemem. Repedés hangja. A szívem tört volna össze?
Nem. Csupán a valóság vetette le magáról üvegkalitkáját, mely mögött eddig rejtőzött. Hullanak az üvegcserepek. S meglátom önmagam: önként vállalt magányom súlya alatt meggörbült hátam egyenesedni kezd. Tekintetem kitisztul. S egy nagy sóhajtással ismét levegőt veszek. Újra. Élek.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-03-09 09:35:25

Szia!
Nagyon jó. Az új élet a tükör tapasztalat birtokában már más lesz, mint előtte volt.
Szeretettel: Rozália

Legutóbb történt

bűvölet alkotást töltött fel Lehet címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Friedrich Logau: Önteltség címmel a várólistára

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, VI. - igazán befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/5) című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Friedrich Logau:Eitelkeit című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Spruchgedicht von Friedrich Logau címmel

sailor bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Kitti címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)