HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1847

Írás összesen: 46522

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2009-03-18

Nem eszem ebédet

Átható posványszag tölti be a konyhát, amint feleségem a forró vízzel teli fazékban rendületlenül kavargatja az ebédet. A tömény, európai ember orra számára elviselhetetlen undormány már a nappaliba is beitta magát, sőt, mit a nappaliba, hálószobák küzdenek a hirtelen árral, szebb napokat látott bútorok rimánkodnak néma esedezéssel friss levegőért. Sem a szép szó, sem erélyesebb ráhatás nem tudta megakadályozni a rákokat, hogy végzetüket elkerüljék. Félnapos vitánk végére unokaöcsém lelkendezése tette a pontot. A családi tanács döntése megfellebbezhetetlen. Izzó katlan zárja magába a védekezni képtelen apró lényeket, sorsuk csapdájából már nincs kiút. Szemem láttára bizonyítják a mondást, vörössé válnak, mint a rák, rák mivoltuk követeli ezt. Nincs kegyelem, asszonyom serényen csobbantja poklába egyiket a másik után. Nincs olyan éles sikoly, nincs olyan egetverő ordítás, mi kifejezhetné szenvedésüket. Ha az ég lezuhanna, és maga alá temetné a földet, csak szelíd suttogásként duruzsolna a fülünkbe a velőt rázó kakofónia. Mohó bendő követeli magának jussát, nem számítva az árat.

itt a másvilág
forró üst lett a végzet
ez már más világ

Szégyenkezve állok. Nemcsak a bűz riaszt, késztet menekülésre a porcikámba kúszó enyves valóságával, hanem az együttérzés is noszogat, állítsam meg a mészárlást. Kutatok az emlékeim között, míg megtalálom a megfelelő szót: viviszekció. Hasonló maró kín járhatja át az élve boncoltat, kinek érzéstelenítés nélkül vájkálnak legbensőbb szerveiben, nem adván esélyt az enyhülésre.
Tiltakozom, ordítok:
- Ne legyen rák ebédre! Ne öld meg őket!
Életem párja, kivel egymás iránti szolidaritásra esküdtünk, némán teszi a dolgát tovább.
Délben egy falat se megy le a torkom. Unokaöcsém barbár mosollyal tépi ki az apró lábakat, zsíros kezét önelégülten törli az asztalterítőbe, ilyen mennyei ételt még sosem evett.

Haibun

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-26 09:59:57

El tudom képzelni Hapsi-bácsit egy ilyen helyzetben:):):)
Hajjaj!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-03-25 20:18:27

Az is nagyon fog érdekelni, mert ilyen svédasztalos dolgot átéltem már párszor. Lehet, hogy Hapsi-bácsinak is kellene egy ilyen rendezvény? Adtál egy ötletet.
:-)))
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-25 19:48:47

Kedves Artur!
Ha úgy ölik meg az állatot, hogy nem szenved, az még valamennyire elfogadható, de a hosszú kínzás borzasztó lehet számukra. Úgy kellene élnünk, hogy elfogadjuk, az állatok is érző lények, és legalább tudatosan ne bántsuk őket. Bár ez embertársainkra is vonatkozik. Megrázó tapasztalatban volt részem egy konferencián a svédasztal előtti tolakodásból, hamarosan novella születik belőle.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-03-24 21:13:11

Az jutott még eszembe, hogy talán kevés ételhez készítjük el az állatokat úgy, hogy az elején még életben vannak, de van néhány, amelyiket nem is szabad döglötten megenni. Azt hiszem, ilyen az osztriga. Szóval, én nem tudtam, hogy a rákot élve kezdik el megfőzni, de nem is ettem még soha. Ez az információ számomra új volt. Köszönöm.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-23 10:05:43

Kedves Kata!
Köszönöm, hogy elolvastad írásomat. A vadon élő állatok valóban nem kímélik egymást, a ragadozó ösztönük diktálja a túléléshez. A magam részéről különösen azokat az ételféleségeket nem tudom megenni, ami elkészített formában is hasonlít az eredeti állatra.
Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11813
Időpont: 2009-03-23 09:58:07

Kedves Eszti! Borzasztó, amit leírtál. Gyermekkoromban gyakran ebédeltünk rákot, de arra nem emlékszem, hogy azt így kell elkészíteni. Egyébként nagyon szeretek - általában - mindenféle húst, mégis Arannyal értek egyet. Ha nekem kellene leölnöm szegény állatokat, biztos, hogy én is csak zöldségeket ennék. Pedig az nem jó - legalábbis dél előtt - az én gyomromnak.
S igaza van Artúrnak abban, hogyan táplálkoznak a vadon élő állatok. Az aztán igazán állati. Ugyan nagyon szeretem nézni a TV-ben az életüket, de amikor valamelyik erősebb elkapja a gyöngébbet, akkor mindig behunyom a szemem, vagy kikapcsolom a készüléket.
Az írásod viszont nagyon tetszett.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-23 09:26:19

Kedves Sanyi!
Nagyon örülök, hogy megosztottad velem ezt a történetet. Nem tudom, ha hosszasan éheznék, akkor megállnám-e, hogy ne egyek húst, de állatot ölni azt hiszem, akkor sem tudnék.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-23 09:24:44

Nagyon szépen köszönöm, kedves Gyömbér!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-23 09:24:14

Kedves Artur!
Igazad van, ha valaki szereti a húst, és kiontja az állat vérét, akkor emberséges, fájdalommentes módon tegye. Köszönöm a hozzászólásodat!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-23 09:22:03

Köszönöm szépen, kedves Hamupipő! Örülök, hogy itt jártál.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-23 09:21:19

Kedves Zagyvapart!
Igen, az emberek többsége eszik húst, de szerencsétlen rákokat akkor is sajnálom. Köszönöm, hogy elolvastad!
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
453
Időpont: 2009-03-23 07:40:27

Kedves Rozália!
Eszembe jutott egy történet. Fekete István a budapesti ostromot valahol egy Budai pincében vészelte át sokadmagával. Egyik nap valahogy lekeveredett az óvóhelyre egy csirke. Persze kopogott a szeműk az éhségtől, több férfi és háziasszony is volt köztük, de még sem tudták megölni a baromfit. Nem volt szívük hozzá...
Tetszett az írásod, gratulálok: Sanyi
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2009-03-22 17:16:13

Kedves Rozália!

Tetszik, hogy szinte a "másik oldal" szemszögéből írtad meg a történetet.
...bár aturnak igaza van; enni kell...

Gratulálok!

Gy.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-03-22 11:21:03

No igen. A kettősség benne van a dologban. A szalagrendszerben való feldolgozás esélyt sem ad arra, hogy a kellő hozzáállással bánjunk az állatokkal, ha már meg akarjuk enni őket. Viszont én láttam falun erre megoldást. Disznónál, csirkénél, mindennél. Való igaz, hogy a gyilkolászáskor rengeteg méreganyag kerül bele a húsba, amikor az állat nem azonnal múlik ki. Nem csoda, ha az emberek egyre agresszívebbek. Az állatok hirtelen sokkos félelme nyomot hagy a feldolgozandó testrészeiben. Mint említettem, van rá megoldás, ha már nem tud valaki lemondani a húsevésről.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7939
Időpont: 2009-03-22 09:05:50

Pedig tanulságos lett volna bemenni és végignézni, hogy működik a halálgyár. Az ember a földkerekség legvérengzőbb fenevadja!
Üdv: én
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-03-21 18:23:03

Szia!
Mint írás nagyon jó, és a helyén van minden, ahogyan eddig sem csalódtam benned soha. Jó volt végig olvasni.
A tartalmáról csak annyit, az sem leányálom egy gazellának, amikor oroszlánszájba kerül. Enni kell. A felesleges vérontásnak, és kínzásnak azonban nem vagyok híve.
Üdv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1033
Időpont: 2009-03-20 20:15:45

Kedves Rozalia!

Igen megertem, aki nem eszik hust annak borzaszto tud lenni a hus "szaga". En sem eszem hust ha csak megthetem. Az irasod viszont nagoyn jol sikerült. Gratulalok!

üdv.:
hamupipö
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2009-03-20 18:13:40

Kedves Rozália!
Igen ez borzasztó lehetett, de az emberiség nagyobbik része bizony húst is fogyaszt, és ez így természetes, gondoljunk csak az emberréválás, és a vadászat kapcsolatára.
Egyébként ez az írásod is tetszett.
Szeretettel: Zagyvapart.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-20 08:39:57

Amúgy pedig vegetáriánus vagyok, és nem annyira egészségügyi okokból, hanem az állatok mészárlása elleni tiltakozásul.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-20 08:38:33

Köszönöm neked is, kedves Panka! Én is ismerek olyan embereket, akik a halat undorítónak tartják. Hát van benne valami, nyálkásak, büdösek.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-20 08:37:19

Köszönöm, hogy itt jártál, kedves Selanne!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-20 08:36:47

Kedves Laci és Arany!
Egy, az elmúlt hétvégén megtörtént eset késztetett az elbeszélés megírására. Bár rokonaim fagyasztott rákot főztek, elképzeltem, milyen az, amikor élve forrázák le a szerencsétlen állatokat. Középiskolás koromban egyszer tanulmányútra mentünk a vágóhídra. Borzasztó élmény volt. Abba a helyiségbe, ahol megölték az állatokat, nem voltam hajlandó bemenni, elég volt halálsikolyukat, és rémült tekintetüket látnom.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-03-20 08:30:59

Kedves Ultimus!
Köszönöm a hozzászólásodat!
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7939
Időpont: 2009-03-19 17:48:50

Na ja, persze, hogy holtan. Na de hogy halnak meg?! Az rettenetes. Voltál már marhavágóhídon? Nem mondom el milyen!
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5355
Időpont: 2009-03-19 15:00:15

Kedves Rozália!
A lánykám a halat nem eszi meg. Undorítónak tartja. Tetszett az írásod!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8281
Időpont: 2009-03-19 13:52:23

Szóval..így nem fincsi.Amúgy igen!
Szeretettel.Selanne
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7939
Időpont: 2009-03-19 11:02:14

Noha én elvilag imádom a "frutta del marét", megrendülten fogadtam meg: soha többé! Ilyet tenni?! És az a sok legyilkolt marha! És disznó?! És csirke! BRRRR. Hátborzongató!
Tetszett, Eszti! Kedves, humoros, szórakoztatóan "orientáló"
Szeretettel üdvözöllek: én
Alkotó
Ultimus
Regisztrált:
2008-04-17
Összes értékelés:
38
Időpont: 2009-03-18 15:42:28

kulináris barbárság. jó írás. én sem ettem volna.

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 44. fejezet című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Hűtőmágnes című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 43. fejezet című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 41. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 45. fejezet vége című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 44. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 43. fejezet című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Versek a gyerekkoromból 20 címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 41. fejezet című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egyszer volt... című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Verstöredékek, két szólamra című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Kérdések című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)