HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49102

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2009-03-19

Tyr kardja 9

9. fejezet
Új barátok

Két lovas állt az útkereszteződében és nézték, ahogy a hajnali köd lassan ráereszkedik a tájra. Mindketten vékony testalkatúak voltak, de szálfaegyenesek. A magasabbik oldalán egy harci pöröly a másik kezében pedig egy dárda volt.
- Pokolba ezzel a köddel! Ha még sokáig így marad ez az idő, sehová sem jutunk- morgott az egyik.
- Valóban bosszantó, de mennünk kell. Tudjuk, merre van észak - szólalt meg a másik is.
Azzal megrántotta a lova kantárját, s jobbra fordult. A másik követte a példáját. Néhány órával később a köd kezdett oszlani, s ők megláttak egy falut az előttük lévő völgyben.
- Remek. Itt megpihenünk.
- Jó.
Leereszkedtek a völgybe, s a falu felé vették az irányt. Mikor beértek, a fogadó felé vették az irányt. A fogadónál kikötötték a lovaikat, s bementek. Benn embertömeg, forróság és izzadság szag fogadta őket.
Undorodva rázták meg a fejüket, majd körbenéztek. Nagydarab viking harcosok ültek majdnem minden asztalnál, de az egyik sarokban néhány idegen harcost vettek észre. Belépésükre a beszélgetés elhalkult, és mindenki kíváncsian nézett az egyforma magas, talán 15-17 éves fiúra és lányra, akik első pillantásra testvéreknek tűntek. Mindkettőjüknek gyönyörű, hátközépig érő világosszőke haja, és kékeszöld szeme volt. De az arcuk nem egyezett. A lány arca hosszúkás, míg a fiúé kerek volt.
"Micsoda szégyen! Hát már ezeket a kutyákat is kiszolgálják? Hova jut a világ?"- gondolták megvetően nézve a Jövevényekre.
Megpillantottak egy üres asztalt távol a söpredékektől, s arra vették az irányt. Letelepedtek, s az odasiető kocsmárostól két sört rendeltek, s megkérdezték van-e szabad szobája. A kocsmáros azt felelte van, majd odalépett az egyik fiatal lányhoz, aki épp most tért vissza a következő rendelésért, és halkan utasította az egyik szoba rendbetételére. A lány elsietett.
- Azt hiszem, itt el leszünk egy ideig - jegyezte meg a lány
- Reméljük, egy kis nyugalom is lesz, Ritva.
- Biztos, Vidar.
Lassan megitták a sörüket, s mire végeztek a kocsmáros is előkerült, hogy felkísérje őket a szobájukba. Mikor elhaladtak az egyik asztalnál, Ritva csuklóját elkapta egy kéz. A lány meglepődve fordult vissza, s szembetalálta magát egy teljesen részeg, igen csak kövér Idegennel.
Megpróbálta kiszabadítani magát, ám a másik nem engedte el a csuklóját.
- Mit akarsz? Eressz el!- mordult fel a lány.
- Nyugalom, kiscsibe! Nem harap a bácsi - vigyorodott el a férfi.
- Jobban tennéd, ha elengednéd a hölgyet - szólalt meg ekkor a fiú, az oldalán lévő pörölyért nyúlt.
A lány, ekkor hirtelen pofon vágta a férfit, aki meglepetésében elengedte áldozata csuklóját. Ritva ekkor elugrott a közeléből. A többi vendég is érdeklődve nézte az eseményt. A részeg vendég felemelkedett, s a másik felé lépett.
- Csak ne olyan hevesen, kislány. Azt hiszed, ennyivel megúszod?
Ritva az asztaluk felé nyúlt, ahol ott volt a lándzsája. Vidar is előhúzta a maga fegyverét.
- Uram!- szólalt meg ekkor a kocsmáros az Idegen felé fordulva. -Hagyd békén ezt a lányt, és ülj vissza a helyedre.
- Te meg mit szólsz bele?- kérdezte indulatosan a férfi.
- Nem neked való, és gyerek még, keress magadnak inkább valaki mást. Ti meg, menjetek fel!- fordult a fiatalokhoz, akik úgy surrantak el a háta mögött, mint két farkas.
Felsiettek a mellettük lévő lépcsőn, de mikor felértek megálltak, s hallgatták, ahogy a kocsmáros lecsillapítja részeg vendégét.
- Ezt megúsztuk- sóhajtott fel Ritva megkönnyebbülten.
Vidar nem szólt semmit. Mikor lecsillapodtak odalenn a kedélyek, a kocsmáros feljött, és megmutatta a szállásukat. Lenn az ivóban az egyik sötét sarokban egy nő és egy gyerek összenézett.
- Nem volt rossz teljesítmény ezektől - jegyezte meg a nő.
- Igen. De kik ezek?
- Nem tudom, de úgy érzem nem hétköznapiak. Valami azt súgja, hogy ők is Kiválasztottak.
- Honnan tudod?
- Onnan, hogy nem estek pánikba, mint aki tudja, hogy van egy fegyvere, ami elég hatásos ezek ellen. A legtöbb ember pánikba esik, ha meglátja az ellenséget.
- Kíváncsi vagyok kik ezek. Megpróbálok találkozni velük.
- Rendben, de csak óvatosan, Leif.
Leif, mivel ő volt, gyorsan felszaladt a lépcsőn a szobájukba, hátha ismét látja az új jövevényeket. De sajnos a találkozásra még napokat kellett várnia. Közben figyelte a két fiatalt Sveával együtt, de nem tudták eldönteni, hogy tényleg azok-e akik, vagy sem. Egy nap azonban a két ifjú úgy döntött ideje továbbállniuk. Mikor kiléptek a fogadóból, hogy induljanak, két Idegen harcos lépett oda hozzájuk, és belekötöttek a gyerekekbe. Leif, aki látta a fogadó ablakából az eseményeket, maga is közelebb húzódott, hátha besegíthet nekik. A kötekedés hamarosan verekedéssé fajult. Leif kardja hirtelen lüktetni kezdett.
- Menjek, segítsek nekik? Ezt akarod?- nézett a kardra a fiú.
Gyorsan hívta Sveát, együtt szaladtak ki. Mikor kilépetek a kocsmából érdekes dolognak lehettek szemtanúi. Ritva lándzsájának hegyén és markolatán egy kékes színű, F betűre hasonlító jel, míg Vidar kalapácsán egy zöldes színű, két egymástól kissé átlósan elhelyezkedő vonás jelent meg.
- Az Ansúz és a Jera - súgta Svea Leifnek - Ezek szerint tényleg Kiválasztottak.
- De melyik istenéi?
- Odin és Thor. Leif, nézd a kardod!
A kard hüvelyén át halvány, sárgás izzás látszott. A fiú tudta, hogy Sveának igaza van. Ekkor Vidar, aki közelebb volt a támadókhoz, nekiugrott az elsőnek, s két perc múlva az Idegen holtan esett össze. Ritvának sem kellett több, ő is ugrott, ám ő nem volt ilyen szerencsés. A harcos, akivel szembe került nagyon erős volt, és úgy látszott meg is öli a lányt, ha valaki nem segít neki. Leif a lány segítségére sietett. Az Idegen is észrevette az új ellenfelét, s eleresztette Ritvát. Kemény, ám rövid harc bontakozott ki köztük. Leifnek öt percébe került, hogy megölje az ellenfelét. Mikor végzett a lány felé fordult, aki a háta mögött állt, és nagy szemeket meresztett a fiúra.
- Jól vagy?
- Semmi bajom, köszönöm.
- Szívesen.
Ekkor lépett oda hozzájuk Vidar.
- Köszönöm, hogy megmentetted a barátomat - szólt, és Leif felé nyújtotta a kezét.
- Nincs mit.
A két fiatal harcos kezet fogott, és bemutatkoztak. A nézők ekkor tapsolni kezdet, és felkiáltottak.
- Éljenek az ifjú hősök!
A gyerekek pedig álltak, és élvezték a dicsőséget.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2010-02-19 12:20:35

válasz sankaszka (2010-02-18 23:24:12) üzenetére
Köszönöm, örülök, h tetszett!
Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
458
Időpont: 2010-02-18 23:24:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
WOW.Nagyon tetszett,erdekes alkotas.Sok sikert,a 2010-es evben is,szivbol kivanom sok szep alkotasod szulessen.S.-a messzi tavolbol...

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szívek temetője című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Inkább leszek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Lebegés címmel a várólistára

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Szívek temetője címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Inkább leszek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Hová lettek ? címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Fekete szemek címmel

eferesz alkotást töltött fel Játs(s)zma címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)