micsoda tűz lobog
a rejtegető
halovány fátyol alatt
felvillan a szenvedély
és egyre csak akar... akar

a parázs még őrzi
a régi vágyakat
felébredsz
de nem indulsz keresni újakat

tekinteted felperzsel
minden hazudott határt
minden erkölcsi gátat
szenvedélyed tör át

miért próbálod hasztalan
elfojtani amit nem lehet
elfogadni miért nem mered
hogy vágyaid soha le nem győzheted

titkos ölelések
hazudott mosolyok
ha szabadon engeded érzéseid
miért hiszed: rossz vagyok

bűntudat-pillantások
képzelt érintések
és az érzés:
önmagamtól is félek

kellene a megértés
önmagad iránt
kellene az érzés
a vágy nem a mélybe ránt

de a megszokás fogva tart
erősebb a felszín mint a mély
kívül az ostoba álarc
belül tombol a szenvedély