HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 31

Tagok összesen: 1876

Írás összesen: 48841

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Susanne
2019-09-18 11:44:55

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: HangaFeltöltés dátuma: 2009-04-03

Üvegember

Léptei halkan surrogtak a mócsingos éjszakai csendben. Nem nézett semerre, csak fejét leszegve haladt kitéríthetetlenül célja felé. Lépése magabiztos volt, belső kis hangjai mégis ijedt sikolyokkal próbálták visszatartani. De ő csak haladt előre az avítt járdák eszelős repedéseire koncentrálva. Szeme kapkodva követte a zaklatott kis vonalakat, melyekben - úgy képzelte - a félelem koszos magánya bújt el. Az ég felhőfodros sötét leple meg-meglengette felé óvó kezeit, de ő csak tántoríthatatlan erővel robogott tovább. Az éj lucskos szelei belekaptak borzas hajába, megpróbálva felriasztani őt ebből a féktelen menetből, de a lábaiban feszengő izmok csak hajtották előre, megállíthatatlanul. Keze zokogó görcsben fonódott ököllé, fogait a düh hajlíthatatlan ereje csikorgatta s ajkainak máskor oly gyöngéd ívei feszülő egyenessé formálódtak.
Aztán odaért. Ott volt. Ott volt kedvenc kis utcájában, a kis bolt fényesre simított kirakata előtt. Előbb csak lassuló lépteire koncentrált, majd dühödt akarattal megállt. Lassan fordult csak szembe az üveggel, fejét még mindig lefelé billentve figyelt a mozdulat lebegő áramlatára. Lehunyt szemmel állt s oly keservesen emelte fel fejét, mintha a halállal készülne szembenézni.
Szemeit halkuló mozdulattal nyitotta ki: előbb csak szemöldökének ásító vonalán futott végig egy halvány remegés, majd csilló pillái kezdtek fodrozódó táncba, s szemhéja lassulva siklott le szembogaráról.
S aztán csak nézett. Nézett. De nem látott. Nézte a kirakat fénylő üvegfelületét, amely visszatükrözte az éji utca halvány fényeiben fürdő házakat, a rapszodikus vonalú macskakövek lágy sóhajait, az öreg utcai lámpa bólogató kalapját, s a kapualjba épp beosonó macska felvillanó türkiz-szemeit. Csak ő nem volt sehol. Bárhogy is erőltette a szemeit, az üvegen megjelenő tükörképen ő nem volt ott. S ekkor vad ordításba kezdtek azok a belső kicsi hangok, mert ők már előre tudták, milyen magányos is ő. Ő, az üvegember.

én?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2533
Időpont: 2011-11-08 09:01:17

válasz Justina (2011-10-23 17:03:57) üzenetére
Köszönöm kedves Justina, főleg a hidegrázást!
Hanga
Alkotó
Regisztrált:
2011-10-22
Összes értékelés:
48
Időpont: 2011-10-23 17:03:57

Igazán szép az írásod , nagyon szivszorító , de jó volt olvasni , a végén kirázott a hideg .
Üdv ,Justina
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2533
Időpont: 2009-04-06 19:01:50

Köszönöm nektek is az olvasást!
A kis csüllöngő jelzőimet majd megpróbálom kordában tartani :-)
leslie, neked jár egy külön ölelés, tudod....
Hanga
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-04-05 10:10:10

Szia!
Üvegembernek lenni borzasztó. Kívánom, hogy találd meg azokat, akik kiszínezik üveg mivoltodat.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8270
Időpont: 2009-04-04 21:28:35

Szia!
Csak nem Te? Üvegember, üvegszív! Sajnos! Szép az írásod, csak szomorú!Nagyon (-:
Szeretettel:Selanne
Alkotó
Ultimus
Regisztrált:
2008-04-17
Összes értékelés:
38
Időpont: 2009-04-04 16:22:03

az ötlet nem rossz, sőt. a jelzőket kicsit soknak találtam. de alapjában véve nem rossz.
Szenior tag
leslie b shepherd
Regisztrált:
2006-12-29
Összes értékelés:
1143
Időpont: 2009-04-03 21:22:13

Fényes, csillogó és törékeny...
...nagyon törékeny!!
Mint Te, Hangám...

öleléssel
leslie
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2533
Időpont: 2009-04-03 20:45:36

Köszönöm, hogy nálam jártatok!
Hanga
Alkotó
Molnár Péter
Regisztrált:
2009-03-31
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-04-03 19:27:08

Néhány képed meglepett, - mócsingos éjszakai csend, az avítt járdák eszelős repedései, az éj lucskos szelei -, egyel pedig nem tudtam mit kezdeni. Ezzel: ''Szemeit halkuló mozdulattal nyitotta ki...''
Minden mondatodra jut egy jelző, némelyikre több is. Sok közülük egészen egyéni, mégis azt mondom, óvatosan bánj velük. Ebben a rövid írásban is terhessé válik, hosszabb lélegzetű műnél pedig nagyon fárasztó tud lenni.
Az üvegember magánya... Nagyszerű ötlet, és igen, bizonyára sokan magunkra ismerünk.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
492
Időpont: 2009-04-03 16:47:45

Nagyon szépen, érzékletesen írod le az üvegember elhagyatottságát és magányát. Bizonyára sokan magukra ismernek a művedből, mert a legtöbb embernek biztos volt már olyan pillanata, amikor láthatatlannak, jelentéktelennek, üvegembernek érezte magát.
Tetszett

Üdv.: Phoenix

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

Fekete Miki bejegyzést írt a(z) Perzselő idő című alkotáshoz

Fekete Miki bejegyzést írt a(z) Plagizáció című alkotáshoz

Fekete Miki bejegyzést írt a(z) Dalát a nyár... című alkotáshoz

Fekete Miki bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

Fekete Miki alkotást töltött fel Bóvli versek címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Jut eszembe című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról-II. rész című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Tiszai P. Imre emlékének című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Tiszai P. Imre emlékének című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Tiszai P. Imre emlékének című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Vándorok címmel a várólistára

Erdős Anita Andrea alkotást töltött fel Alkotás címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)