HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47097

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2009-04-05

Zene füleimnek

Csüggedten áll a pláza közepén. Vidékről jött a fővárosba rokonlátogatóba, de eddig ki sem mozdult a lakásból, teljesen megrémítette, amit az erkélyről látott. A szűnni nem akaró gépjárműfolyamot figyelve idáig el sem tudta képzelni, hogyan juthatnak át a járókelők a túloldalra. A hetedik napon aztán mégis erőt vett magán, ha már itt jár, feltétlenül meg kell néznie a híres bevásárlóközpontot. Mit szólnának otthon, ha úgy menne haza, hogy egyetlen nevezetességet sem tekintett meg. Hát tessék, most itt van, ámulhat a forgatagon. Dobhártyája már egy félórája könyörületért esedezik. Csöndes sarkot keresne, de hiába. Feje fölül kellemetlenül éles hangon ordít a hangszóróból a legújabb sláger. Az épületeket összekötő híd túloldalán filmajánló üvölt a képernyőkről. Mobil csörren valahol az ékszerbolt előtt. Izgatottnak látszó, kissé korosodó férfi próbálja kivenni a beszéd lényegét, de a hangzavar győz. Láthatóan egy fontos információra vár, talán az életét változtatná meg az üzenet, ha át tudna hatolni akár egyetlen szó is a hangképezte sűrű falon. Kisgyermek sír, tüdejét szinte átlyukasztja a nagy igyekezet, hogy aggódó anyja végre megértse menekülési szándékát.
- Tegnap találkoztam a Jocival, és azt üzeni, hogy nem sarpeskediva mongu.
- Micsoda?
- A Joci azt üzeni, hogy egyáltalán nem sarpeskediva mongu.
- Nem értem.
Két barátnő figyeli egymást árgus szemekkel, készen arra, hogy az értelem legkisebb szikrájára lecsapjon. Az alacsonyabb egy nagyot majszolva a csokoládéfagylaltból megismétli:
- A Joci... zeni... Sarkes... uloza.
A hangosbemondó harsányan adja hírül, hogy az első emeleti könyvesboltban ma ötven százalékos kedvezménnyel kaphatók a szépirodalmi könyvek. A barátnőhöz már csak a szófoszlány foszlánya jut el.
- Mit válaszolsz rá?
- Azt, hogy rendben van.
Egy idő múlva a butikokból is elege lesz, egyforma ruhák, a legújabb divatot követik. Neki tetsző, kényelmes nadrágot sehol nem talál. Kimenekül az utcára, talán majd rábukkan egy csöndes parkra, ahol elüldögélhet egy darabig. Az utcai lárma azonban még a legszelídebb reményein is túltesz. Autók dudálnak türelmetlenül, villamos csörömpöl a megálló előtt, légkalapács töri a betont a járókelők fülét tépve. Orgonacsokrot tartogató asszonyok állják útját:
- Viráágot tessenek, viráágot vegyenek!
Még hogy pénzt adjon érte, amikor a kertjében sokkal szebb nyílik. Ezekért a félig hervadt, színüket vesztett virágutánzatokért egy fillért sem adna. Egy gondolat motoszkál csak a fejében: el innét, minél messzebbre.

Fatornyos falujában fáradtan, de szívében jóleső melegséggel száll ki az autóbuszból. Hosszasan szimatolva szívja be az otthon illatát. Az ismerős házak, a számára oly kedves növények meghitten adják a tudtára: ide tartozik. Pár lépés után azonban kezdi furcsán érezni magát. Mintha valami hiányozna. Eleinte nem törődik vele, de a hiány egyre jobban befészkeli magát zsigereibe. A mezőről éppen hazafelé tartanak a traktorok. Dübörgésük elnyomja a lenyugvó napot köszöntő madarak csivitelését. És ekkor rájön, mi az, amit nélkülözni kényszerül: a zaj. Az állandó dübörgéshez szokott füle enyhe zúgással kompenzálja a váratlanul beállt ingerhiányt. A traktorok egyre közelebb érnek, agya élénken nyugtázza a három hét alatt természetessé vált motorzúgást. Kicsit elidőzik a közelükben, mielőtt hazatérne. Másnap megkéri a szomszéd Józsit, hogy esténként járassa egy kicsit a traktort a háza előtt, hadd emlékeztesse a fővárosban eltöltött időre.

Azóta minden este pontosan hétkor kiül a tornácra, Józsi pedig megjelenik, és járatja a motort, ő pedig gyönyörködik a gépek dúdolta melódiában.




Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-08 09:59:08

Kedves Kata!
Igen ez így van, ha az ember füle megszokta a zajt, már zúg, ha nem hallja az állandó ingert. De egyetértek veled, a madárcsicsergés jobb.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-08 09:57:23

Kedves Panka!
Embere válogatja, hogy mennyire bírja a zajt. Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11984
Időpont: 2009-04-07 22:22:08

Utolsó mondatomból kimaradt, hogy iskolában tanított APUKÁM,
Bocs.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11984
Időpont: 2009-04-07 22:19:32

Nagyon jó ez az írásod is mint a többi, Esztike! Mindenki másként érzi. Én, igaz, kis városban, de megszoktam a zajt. Itt dudálnak-szirénáznak előttem a mentők, tűzoltók, időnként a rendőrautók is. Nekem már fel sem tűnik. Amiko a Rókusban műtötték a szemem, mások nem tudtak aludni, nekem fel sem tűnt, mintha otthon lettem volna. Persze, kedvesebb a vidéki, erdei csend, és madárcsicsergés, nekem is. Ha véletlenül csendes az utcánk, akkor azt szoktam mondani: zúg a csend... A fővárosi zajok sem zavarnak, azért mégsem irigylem a ott lakókat.
Nagyon érdekesen írtad le a falusi kislány pesti élményeit. Azért a traktorzúgás mégsem kellemes zene a fülnek. De azt is meg lehet szokni. Legidősebb fiam pici korában akkor aludt el legédesdedebben, amikor Szirákon a Kastélyban berendezett traktoriskolájában felzengett a traktor. Ugyanis a mellette levő iskolában tanított, s mi ott nyaraltunk.
Ennyit a különféle élvezetekről. Szeretettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5363
Időpont: 2009-04-07 15:28:27

Kedves Rozália!
Tetszett az írásod. Sajnos olyan utcában lakom ami nagyon zajos és néha olyan jó lenne egy kis csend. De a buszok dübörögnek az autok pöfögnek. Persze hozzá lehet szokni, de engem még mindig zavar. Tetszett az írásod vége is!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-07 08:42:35

Kedves Judit!
Köszönöm a hozzászólásodat, örülök, hogy tetszett. Igaz, hogy aTV-ből, filmekből láthatja, milyen egy nagyváros, de más élőben megtapasztalni.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-07 08:41:15

Kösznöm szépen, kedves Zarzwieczky!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2009-04-06 15:31:38

Kedves Rozália!
A városi pezsgés, az elérhető rengeteg szolgáltatás, a sok szórakozási, vásárlási lehetőség
a gazdagság érzetét kelti az emberekben. Van akinek lételeme ez a pezsi, más meg frászt kap tőle.
A nagyvárosi zajjal is ez a helyzet. Jól megírt történeted, humorral fűszerezve /nekem a pláza, mint nevezetesség tetszett a legjobban, mint kor /vagy kór?/ tünet/ élvezetes olvasmány volt. Még akkor is, ha tudjuk, hogy aki soha nem hagyta el a faluja határát, a TV-ből, a filmekből az is tudja milyen egy nagyváros.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2009-04-06 13:46:59

Tetszett!Gondold el én Budapest legforgalmasabb pontján(Nyugati tér)lakom.Villamos,mindenféle járgány- éjjel tumingolt motorosok-mentő,rendörség és más inyencségek.Csendben már aludni is képtelen vagyok.Grt.Z
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-06 10:10:22

Kedves Bödön!
Sarkespediva mongu! Örülök, hogy azt írtad, hogy sarkespediva mongu, és nem azt, hogy NEM sarkespediva mongu!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-06 10:08:24

Kedves Selanne!
Örülök, hogy elolvastad novellámat. A magam részéről úgy érzem, mindkettőre szükségem van, a város zajára és a vidék csendjére is.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-06 10:07:08

Kedves Borostyán!
Úgy tapasztaltam, ha az ember csak 1 napot tölt ordító zajban, utána furcsának találja a csendet. Köszönöm a hozzászólásodat.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-04-06 10:05:56

Kedves Artur!
Igen, képesek vagyunk bármihez alkalmazkodni, sokszor még mi magunk sem tudjuk, mennyire. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7985
Időpont: 2009-04-05 18:17:36

Hja, az ember kötődik bizonyos dolgokhoz. A forgalom lármája olyan a pesti fülnek, mint a madárcsicsergés a falun élőknek. Hogy a madárcsicsergés azért szebb? Kinek a pap, kinek a jánya! Ízlések és pofonok különbözőek! Jót nevettem a sztorin Eszti! Sarpeskediva mongu. Szia: én
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2009-04-05 16:35:14

Szia!
Én 14 éves koromig városban éltem úgy kerültem falura.Furcsa volt.Máig imádom a várost a zaját, a forgatagát, a hangosságát,.Amikor Pesten vagyok mélyeket lélegzem a zajból, elteszem.A traktorok hangja a mai napig NEM zene füleimnek.Érdekes a történeted , tetszett is itt a vidéki csendben olvasnom :-))
Szeretettel:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2009-04-05 16:26:06

Kedves Rozália!
Érdekes történetet írtál... Amikor közel húsz évvel ezelőtt Budapestről vidékre költöztünk, napokig nem tudtam éjszaka aludni, és nem tudtam, miért. Aztán rádöbbentem, hogy túl nagy a csend, olyannyira, hogy még a tücskök ciripelése és hajnalban a madarak csivitelése is túl hangosnak tűnt. Egyszerűen hiányoztak a nagyváros megszokott zajai, a villamos, a busz zaja, az autók tülkölése, stb. Igaz, én Pesten születtem, és ott is éltem három évtizedig, de lehetséges, hogy az ember röpke pár hét alatt is megszokja a környezeti zajokat, s aztán hiányoznak neki:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-04-05 14:01:30

Szia!
Az új nemzedék. Ez a kifejezés jutott az eszembe, amikor az olvasás végére értem. Nagyon jól sikerült megfogalmaznod a mondanivalódat. Az ember a legfejlődőképesebb élőlény. Rövid idő alatt alkalmazkodik bármihez.
"A hetedik napon aztán mégis ... "
Ez jó. Éppen a hetedik napon.:-)))
Gratulálok!
Üdv.

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

Haász Irén alkotást töltött fel Empátia címmel

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Porszem című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Porszem című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Konyak, mámor szenvedély... című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch: Kár nevetned című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch: Kár nevetned című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Wilhelm Busch:Lache nicht címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Halottaim címmel a várólistára

soltissimo alkotást töltött fel Öregedő október címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Egy Hópehely címmel

mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: Kár nevetned címmel a várólistára

aphrodite alkotást töltött fel Vasutas-szerelem címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)