HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49050

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: NurseFeltöltés dátuma: 2009-04-05

Az öregekről

Egészen különleges a viszonyom az öregekhez. Nem azt mondom, hogy nem idegesít időnként egy-egy túlkapásuk, de alapjában véve tisztelem az évek alatt rájuk rakódott, felhalmozott bölcsességüket.
Mindegyikben van ebből a bölcsességből egy hatalmas adag. Nem szabad azt gondolnod, hogy egy egyszerű nagyanyó, aki világ életében a tűzhely mellett állt és nevelte a gyerekeket, nem birtokolja a tudást. Sokszor többet, mint az a tanárnő, aki nem ment férjhez, hogy teljes életét áldozhassa a hivatásának, mások gyerekeit nevelhesse a sajátjai helyett.
Sokkal inkább szeretek az egyszerű öregekkel beszélgetni, mint azokkal, akik tudatában vannak saját bölcsességüknek. Hihetetlen sorsok bontakoznak ki egy-egy ilyen beszélgetéskor. Velünk élő történelem. Vannak mókás helyzetek is, komikus pillanatok, amik bearanyozzák ezt a kicsit mélabús életet.
Gyermekkorom nagy öregje Hosszú bácsi, aki nevével ellentétben elég aprócska ember volt. A felettünk lévő utcában lakott, kertjeink voltak határosak. Ameddig vissza tudok emlékezni, Hosszú bácsi mindig nagyon öreg volt, nem emlékszem a fiatal arcára, csak a mély barázdákra az arcán, ütött-kopott ruhájára, vastag vattakabátjára. Valahogy úgy tűnt, hogy azt a kabátot hordta télen, nyáron. Biztos nem így volt, de a vattakabát hozzá tartozott a Hosszú bácsiról alkotott képhez.
Valaha volt Hosszú néni is, de az ő lénye nem maradt benn olyan erősen a szívemben, mint a bácsié. Most visszagondolva olyan, mintha Hosszú bácsi mindig egyedül élt volna.
Karácsonykor Anyám egy kosárba csomagolta a bácsinak szánt káposztát és kocsonyát, majd bebugyolált bennünket jó melegen és útnak bocsájtott a hegynek fel, Hosszú bácsi házához. Soha nem tudta biztosan, hogy jövünk, mégis mindig készenlétben várt bennünket 3 alma és 3 szem kőkemény szaloncukor. A gerendára felakasztva már feldíszítve ott lógott az aprócska karácsonyfa, a vaskályha ontotta a finom, illatos meleget. Igen, illatosat, mert Hosszú bácsi fenyőtobozt gyűjtött és azzal gyújtott be karácsonykor. A káposztát azonnal fel is rakta az aprócska kályhára, hogy melegedjen, nekünk öntött egy pohárka málnaszörpöt, majd mindhárman megkaptuk a saját almánkat és cukorkánkat. Bár az alma többnyire kukacos volt, a szaloncukor kőkemény, mégis boldogan szorítottuk magunkhoz és mutattuk otthon a szüleinknek.
Egy aprócska gond mindig adódott ezzel a kirándulással, mégpedig az, hogy minden alkalommal elszalasztottuk miatta a találkozást a Jézuskával. Miközben mi a bácsit látogattuk meg, addig a Jézuska nálunk járt és otthagyta az ajándékát anyánknak a kisszobában. Nem is értem, miért nem várta meg, hogy hazaérjünk, és hogy lehet az, hogy még a kutyák sem ugattak akkor este?
Gyermekként belém ivódott az öregek tisztelete és szeretete. Mindig volt a környezetemben idős ember, rokon, szomszéd, valamennyi hihetetlen mennyiségű szeretettel vett bennünket körül, így nem volt nehéz megtanulni, hogyan lehet ezt a sok jót viszonozni. Hálásak voltak minden apró mosolyért. A meséik ma is a fülemben vannak, ma is érzem a dunna melegét, dédanyám hangját, ahogy énekli a 'rossz a Jézus kiscsizmája'-t.
Valahogy sohasem tudtam elszakadni tőlük.
Szeretem őket, az öregeket.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Nurse
Regisztrált:
2009-03-30
Összes értékelés:
91
Időpont: 2009-04-10 11:13:42

Köszönöm Gunoda, hogy olvastál. Szép hivatás idősekkel dolgozni. Megértem, 10 éve ezt teszem. :-)
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
700
Időpont: 2009-04-08 23:06:41

Én is szeretem az öregeket. Dolgoztam, dolgozom velük, és mindig ott voltak a közelemben. Nagyon sokat kaptam, és tanultam tőlük... igaz, adok is nekik, amit adhatok.
Alkotó
Nurse
Regisztrált:
2009-03-30
Összes értékelés:
91
Időpont: 2009-04-07 19:45:02

Az enyémből, ha akarnám sem maradnának ki. :-)
De ez épp ettől szép.
Köszönöm, hogy rámnéztél Virág!
Alkotó
Regisztrált:
2006-01-24
Összes értékelés:
513
Időpont: 2009-04-07 15:07:43

De szep !
Nem tudom ismered-e azt a korusmuvet, hogy " Oly arvak ok, az oregek ..."
Manapsag bizony arvak, mert kimaradnak az eletunkbol, a media azt sugallja, csak annak van joga elni, aki fiatal, ranctalan. Ez olyan sajnalatos.
Alkotó
Nurse
Regisztrált:
2009-03-30
Összes értékelés:
91
Időpont: 2009-04-06 20:39:31

Én is így érzem Rozália! Köszönöm ittjártad! :-)
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-04-06 10:16:21

Szia!
Az öregek hozzátartoznak életünkhöz, és ne feledjük, egyszer mi is azok leszünk, és ahogy mi viselkedünk velük, azt kapjuk vissza az akkori fiataloktól.
Szeretettel: Rozália

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = H címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Hiába kereslek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) halálsor című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az idő múlik címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Gy című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Beszél az idő című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a meghallgatás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) szégyen című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) halálsor című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)