HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 146

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49206

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

T. Pandur Judit
2019-12-05 22:07:04

Szülinaposok
Reklám

Versek / elmúlás
Szerző: Zöld ZsázsaFeltöltés dátuma: 2006-08-05

Ballada

A beteg lázban ég, lüktet forró teste,
meghűlt szegény csúnyán még előző este.
- Nem meghűlés! Látják, nem folyik az orra! -
állítja a család önjelölt orvosa.
- Vírus az! - és bölcs távolból nézi, hátha
nem fog ki rajta is az a komisz nátha.
Vagy hát legyen vírus, hívja, ahogy tetszik,
mindegy, hisz a beteg, az csak egyre fekszik,
és sóhajtozik szegény: minden hiába,
kifogott rajtam ez az átkozott nátha!
Vagy vírus - pokolfajzat! - mi ágynak döntött?...
Jött az orvos. Mindenfélét beléöntött, -
Nem használt egy se a csodaszerek közül,
se orvos, se beteg, se család nem örül.
Vagy ki tudja? Tán az érzéketlenebbek
gonosz szívük mélyén titokban repesnek,
hátha a vénembert a vírusok megölik!
Azt a rengeteg pénzét mind ők öröklik.

Rácsukják az ajtót, had pihenjen szegény.
Konyhában ül, beszélget leány és legény.
Az ifjak már a vagyonon osztozkodnak,
a vén zsugori pénzéről álmodoznak.
Nem mondja ki egy se: "Bárcsak elpatkolna..."
Titokban - mert úgy szabad - mind azt gondolja.
Az öreget ugyan mind nagyon szerették,
de túl bőven mérték a Moirák idejét.
Családja kihalt már, ő mindenkit túlélt,
egy távoli rokonnál küzd most a létért.
Beteg sosem volt, szellemileg se sérült,
valamit elkapni most mégis sikerült.
Ágyában fekszik, de nincsen egy perc nyugta,
az álom, lázálom, egyre csak kínozza.
Újraéli percét, mikor a nagyapját
elvitte az ördög - meg se siratták.
Így halsz meg te is - súgja magának csendben,
és egy cipő koppan, egy függönyszárny lebben.
Álmában azt hiszi, hogy ezek a hangok
a túlvilág által irányított dolgok.
Reszket. Félelme lassan úrrá lesz rajta -
a halált, a halált, ő nem így akarja.

Összeszedi magát s nehézségek árán,
ereje fogytán, de feltérdel az ágyán.
Az ágy fölött, a falról Krisztus figyeli,
átható szemekkel egyre csak őt nézi.
Veséjébe lát, s gonosz, szennyes lelkébe,
belelát májába, fejébe, szívébe.
- Semmit sem titkolhatsz, ütött végső órád!
Kegyesen mérte a szerencsét a sors rád,
de összeharácsolt vagyonod rád szakadt,
s te meghalni most csak azért nem akarsz,
mert pénzedből mások boldogok lennének!
Ha magaddal vihetnéd, ma temetnének.
Így zengett a szózat az öreg fülében,
megmoccant valami akkor a fejében.
S szólt: - Nézz rám, Istenem, itt térdelek,
Végső órán feloldozásért esdeklek.
Pedig sok bűn terheli már a lelkemet!
Tudom, bocsánatot értük nem nyerhetek...
- Mit beszél ez? - kérdezik kint a konyhában.
- Magában motyog csak, beszél lázálmában...
- Adj nekem, Uram, csak annyi könnyebbséget,
hogy halálommal... valakin segíthetek!
S elvihet az ördög, én azt sem bánom már,
ha a konyhában ülőkre boldogság vár!
Tollat ragad, gyorsan mindent papírra vet,
siet, pedig majd' bennszakad a lélegzet.
Már megnyugonna épp, aláírja nevét;
Egy rémisztő hangnak veszi ekkor neszét.
Fülel: vajon mi lehet az? Cseppet se fél:
éltétől ő már rosszat se, jót se remél.
Mégis, amikor tudatáig elhatol,
A szíve vadul, nagyon vadul zakatol.

Harangzúgás. Az öreg hátán hideg fut.
- Dél van már, kész az ebéd, mindenkinek jut!
Jelnek véli, és - maradék erejéből -
fölkel az ágyon talpra térdeléséből.
Megfordul, lép egyet, de botlik, elesik.
Másnap reggel nagy zokogással temetik.


(2006-03-07;10)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese - II. rész című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

túlparti alkotást töltött fel Karácsonyi mese – III. rész címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Álmok álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ünneptelen Gróf című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) J. W. Goethe:Weihnachten című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)