HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48394

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Florence GuerrierFeltöltés dátuma: 2009-04-20

Erik a Fantom : 1. Fejezet

Az arany óra



Elfutottam, elmenekültem, minél messzebb akartam kerülni attól a háztól , minél messzebb .... hogy elfejtsek mindent !
Ám a tudat hogy minden az én hibám , nem hagyott nyugodni s az ébrenlét is rémálommá vált , mert egyre csak arra az emberre tudtam gondolni aki , egyedül ezen a világon , jó volt hozzám .... s én most a boldogtalanság sötétjébe taszítottam őt , egy ostoba kérés miatt .... , az egész életét tönkre tettem !
Sok esetben kínzott már az önutálat , de így még soha !

Megölted te szörny , minden a te hibád, Erik ! Gyűlöllek te gyilkos torzszülött ![/I] Kiáltotta elmém , s már -már úgy véltem zavaromban , hogy Giovanni szavait hallom .
Feledni akartam ezt a szörnyűséget , feledni .... minden vágyam ez volt!
Mégis az az átkozott memóriám , mely, mint a fekete lyuk úgy szívta s tartotta meg emlékeim , nem kímélt sem a rossztól sem a fájdalomtól , emlékeztem mindenre !
Az arcra .... a rémületre, mi szép vonásait eltorzította ... és a rémült sikolyra , mely mindent meg rengetett .
Az egyetlen reményem az volt hogy távoztam arról a helyről , melyet a legfájdalmasabb volt látnom , s Olaszország egy másik városába mentem , Velencébe .
Egyetlen szótlan társam , mely a torzságom rejtő maszk volt , itt nem keltett feltűnést .
Talán életem eddigi évei során elsőként , itt Velencében , nem voltam szörny s nem mutogattak , sugdolóztak a karneválon , maszkom láttán. Én is egy ember voltam a többi között . Csupán egy valami volt más , én nem boldogan jöttem ebbe a városba , engem a bánat és a düh űzött ide . Engem nem érdekeltek a színes jelmezek , ruhák , a kacifántos , díszes , előkelő porcelán maszkok .
Csak egy volt mi az én szívemből is ki űzte a bánatot , a Zene volt a mindenem s ezt a szenvedélyemet igyekeztem a hasznomra fordítani .
Dalnokként léptem fel a karneválon , de nem érdekelt a hallgatók öröme , titokban csakis magamnak daloltam s az mi , ezen kívül , zsebemet pénzel megtöltötte a varázslat volt .
A karnevál , talán , harmadik hetében , már igen nagy nézettségem volt , mint énekes , hangommal , s mint bűvész , trükkjeimmel egyaránt ámulatban tartottam a közönséget. De mindezt , nem a az emberek szórakoztatására tettem , nem kívántam bohócot csinálni magamból , csak kényszerből bemutatóztam hogy a bevételből eltarthassam magam .
-... várj, amíg eljön az időd. - fejeztem be egy francia Rekviemet.
A tapsviharra és mereven meghajtottam magam, majd a közönség elcsöndesedett. Tudták mi következi.
Felnyúltam az ég felé és egy nagy pakli tarot kártyát húztam le a semmiből.
Gyors mozdulatokkal végig terítettem a kártyalapokat az előttem álló asztalon s hideg pillantásokat lövellve a maszk alól, végig néztem a sokaságon, majd gyorsan a kártyákon is.
-Ön uram, - szólítottam meg egy férfit fagyos hangon - Úgy tűnik rossz csillagzat alatt, született. Ha jól látom- a kártyákra néztem - az elmúlt hetekben igencsak nagy szerencsétlenség történt önnel .- A körül belül velem egy idős férfi lehajtotta fejét , ebből tudtam hogy nem tévedek . - Nos , azt kell mondanom hogy ma sem lesz túl nagy szerencséje . - folytattam egy kis mosollyal a maszkalat . - Egy igen értékes tárgyat fog elveszíteni . - a kezében lévő aranyórára néztem , melyet igen erősen szorított .
Szegény ördög , fogalma sincs mennyire igazat mondok .
Eszemben egy újabb lopást forgattam . Már nem egy figyelmetlen bámészkodót vertem át s loptam úgy el értékeit hogy észre sem vette azt .
Ismét a férfira pillantottam s láttam a hogy felöltője zsebének mélyére csúsztatja az órát , majd levettem róla szemem .
Két kezemmel össze söpörtem a kártyákat , melyek azonnal szabályos pakliba rendezőtek két tenyerem közt , s eltűntek.
- Az elő adásnak vége. - mondtam mogorva udvariassággal, szárazon .
Rövidet biccentettem még a tömeg felé s leugrottam a kis színpadról .
Miközben sietve távoztam , elhaladtam az órás férfi mellett . Épp hogy csak , hosszú , fekete köpenyem elsuhant a közelében , zsebem mélyén már éreztem a hideg arany órát s a maszk alatt egy kárörvendő mosollyal, néztem a szemébe miközben eltűntem a temérdek színes jelmezben tolongó között.
Igaz ez csupán pár másodpercbe telt, a férfi pillantása mégis, olyan volt, mint ha ezer évig nézett volna rám, még számomra is ijesztő, megdöbbentő .
Átlátott volna a maszkon?! A jelmezesek közt haladva kezem a maszkra tévedt.
Ez lehetetlen! Nem lehet! Tettem le az ostoba feltételezésről, de kezem még mindig vigyázva az álarcara simult.
(Florence Guerrie)


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-01-24
Összes értékelés:
515
Időpont: 2009-06-08 15:54:10

Jol kezdodik, tetszenek az irasaid.

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Három lány 11. címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel A pünkösdi rózsaszirom címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Sarokban című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Segítségek című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sarokban című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)