HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47733

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: NurseFeltöltés dátuma: 2009-04-28

Egykor nálad

Egykor, nálad.
Emlékszel? Csak ültünk a teraszon egy sörrel a kezünkben. A pohár alján csöpögött a hideg pára, meleg volt, nagyon meleg, pedig éppen csak elkezdődött a május. A kiserdő hangos volt a madaraktól, egy macska suhant el a lábam mellett, finom szőre csiklandozott. Elhessentetted, nem szereted a macskát, mondtad. Nem sokat beszéltünk, talán csak az akácillatról, meg a madarakról, néhány szót a virágokról, na meg a macskáról. A hinta lassan lendült velem föl, le, föl, le, te meg csak ültél, az arcodat belefordítottad a napba. Aztán mondtam valamit, és te visszakérdeztél. Akkor, ott valami történt.
Először nevettél egy kicsit, majd váratlanul elfordultál. A ki nem mondott válaszban benne volt minden. Valamit megértettél akkor, vagy csak ösztönösen néztél félre egy pillanatra. Csak egy pillanatra, de abban a pillanatban tudtad, hogy valami kimaradt, hogy közben én valami rosszat gondoltam, vagy ki is mondtam talán, már nem emlékszem. Mennyire más volt, amikor először rám néztél! Most hirtelen elkomorultál, mint aki megértett valamit. Szórakozottan elfordultál és panaszkodtál a macskákra, mintha ott sem lettem volna.
Tudom, hogy szólnom kellett volna, hogy ne úgy értsd, de láttam, hogy mindegy. Éreztem, hogy csak szeretnél túl lenni a beszélgetésen.
Némán felálltam, kiittam a maradék sörömet, összeszedtem a holmimat, és csendesen, hogy ne zavarjalak, becsuktam magam után a kaput. Nem fordultam vissza, de tudtam, hogy nem mozdultál. Csak ültél és nézted, ahogy a pohár oldalán lecsorog a túlfutó hab.
Egykor, nálad. Emlékszel?

-o-

- Egykor, nálad!
- Rendben, készítek valamit ebédre. Egyedül jössz?
- Persze, hogy egyedül. Szerinted kivel jönnék? Vagy hozzam a Jucikát is a könyvelésről?
- Most nem értelek. Csak kérdeztem, hogy készüljek. Mit kell ezen felhúznod magad?
- Hozzak bort?
- Ásványvíz van otthon.
- Nem maradhatok sokáig, fél négyre haza kell érnem, én megyek a gyerekért.
- Ne! Nem teheted ezt velem! Már mióta vártam, hogy végre felgyere, és egy kicsit kettesben legyünk! Nem mondod, hogy két órád van rám?
- Drágám, kérlek, bocsáss meg! Tudod, hogy van ez!
- Eddig örökké csak vártam és megbocsátottam. Komolyan gondolod te ezt?
- Persze, hogy komolyan. Ne ess kétségbe, bepótoljuk!
- Neked örökké kevesebb időd van rám, mint nekem rád.
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Szeretsz te egyáltalán?
- Muszáj belemenni ebbe?
- Belemenni mibe? Mintha nem lennénk benn nyakig!
- Tessék?
- Tudod te azt nagyon is jól!
- Nem tudom, miről beszélsz!
- Abbahagynád?
- Mit hagyjak abba?
- Amit épp most csinálsz, hogy tönkreteszel mindent. Életnek nevezed te ezt?
- Tudod mit? Hagyjuk abba. Tényleg így lesz jó. Miattam ne strapáld magad.
- Drágám, kérlek, bocsáss meg! Nem ezt akartam, nem így!
- Belefáradtam a sok megbocsátásba, ha tudni akarod! Sok nekem ez az örökös vita, a könyörgés. Nagyon jól tudtad már az elején, hogy ez lesz. Mégis belementél. Miattam ne strapáld magad!
- Ugyanott tartunk. Egykor, nálam?
- Ott leszek!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Nurse
Regisztrált:
2009-03-30
Összes értékelés:
91
Időpont: 2009-05-25 05:58:12

Bizony, így megy ez Kata. Az élet örök körforgása.
Köszönöm figyelmedet: Nurse
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12144
Időpont: 2009-04-30 17:28:52

Az örökös vita a semmiért. És mindig folytatódik, ismét találkoznak. S meddig megy ez így?
Jól megkomponált írásodból ez jutott eszembe. Örülök, hogy elolvastam.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Nurse
Regisztrált:
2009-03-30
Összes értékelés:
91
Időpont: 2009-04-29 20:07:57

Köszönöm Rozália!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7467
Időpont: 2009-04-29 10:14:19

Szia!
Jó írás, tetszik.
Szeretettel: Rozália

Legutóbb történt

alberth alkotást töltött fel Arany mezőn címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Soroló címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egyenlő súly címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/3 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gazdátlan csend című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/1 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Majd ha című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)