HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 49017

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-02 16:42:57

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: InesitaFeltöltés dátuma: 2009-05-07

S-telen mese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy katicabogár. A szülei, ha törődtek volna efféle dolgokkal, talán Fedornak nevezték volna, de hát nem törődtek vele. No, de azért mi hívjuk csak Fedornak. Ha tudná, hogy róla szól ez a történet, száz százalék, hogy örülne neki.
Tehát Fedor. Fedor nemcsak abban különbözött a rengeteg névtelen katicabogártól, hogy mi Fedornak szólítjuk, mert ez még nem lenne olyan nagyon nagy dolog. Fedor azonban hatpettyű volt, egyedüliként a tömérdek, vele egy környéken született katicabogár között, akik mind-mind hét-hét pettyel büszkélkedhettek. Szegény Fedor számtalan szörnyű percet köszönhetett ezen apró fogyatékának. Hányszor megtörtént, hogy csoportba gyűlve nevettek rajta, fogyinak meg nyominak meg nyamvadtnak meg szerencsétlennek meg csórónak csúfolták, vagy idétlen vicceket eresztettek meg a kárára! A viccek nem voltak igazán szellemteliek, de hát nem is elmeélezőnek szánták őket, szimplán csak bántották vele Fedort.
Talán ebben a pillanatban azt gondolod: na ne, a rőthátú, cuki katicabogarak kizárt, hogy ilyen gonoszok legyenek valakivel csak azért, mert hat pöttye van! Persze, nem kellett volna így tenniük, de hát alig van olyan katicabogár, akinek ne lenne valami apró hibája: kicsit rövidebb a lába az átlagnál vagy narancsabb a páncélja vagy kuglibb a feje. Fedor pedig olyan, de olyan nagyon különbözik az átlag katicától! Ha elég nagy hangon csúfolja Fedort, talán nem veszik észre a többiek azt a narancsárnyalatú páncélt... Tedd a kezed a szívedre: egyszer-kétszer nem láttál már ilyet?
Tehát Fedornak kemény gyerekkor jutott. Szegény hamar rászokott a magányra, legboldogabb akkor volt, ha nem volt katicabogár a látóterében. Gyűjtögette a levéltetveket, napozott a leveleken, meg persze repült a szélben, hiszen a pöttyhiánya csupán esztétikai hiba volt. Így tengette a napjait, amíg egyszer éppen egy gyík mellett csüccsent le napozni. A gyík kiváló rejtőszínnel rendelkezett, Fedor talán egyáltalán nem vette volna észre, ha a gyík nem szólítja meg:
- Szép napunk van.
- Aha - válaszolta Fedor, rejtett aggodalommal pillantva a gyíkra. Mindjárt előjön a pöttyökkel. De a gyík, úgy tűnik, nem vette eszébe a pöttyeit.
- Nem vagy valami bőbeszédű. A többi katica jobban jártatja a száját.
- Aha.
- Mi van, eltömték a levéltetvek a rágó szájszervedet?
- Nem, nem, dehogy - pirult el Fedor. - Csak ritkán beszélgetek.
- Miért?
- Hát tényleg nem látod?
- Ugyan, mit?
- Csak hat pöttyöm van! - kiabálta, mert azt hitte, csak szórakozik vele a gyík, úgy, mint a többiek.
A gyík elkerekedett szemmel bámult rá.
- Mi köze a pöttyeidnek a beszélőkédhez? Ilyet még nem pipáltam! Illetve, még nem pipáltam egyáltalán - tette hozzá, mert szeretett ragaszkodni a tényekhez. - Tényleg a pöttyök számától függ a szószámod? Hát, akkor belőled kiindulva nem merek belegondolni, mennyit beszélhet mondjuk egy négy- vagy kettő pöttyel rendelkező katica... - egy ideig hallgatott, latolgatta az elképzelhető helyzeteket. Fedor eközben összeszedte magát.
- Nem úgy függ tőle, ahogy gondolod. Tudod, én nem számítok normál katicának. A többieknek megvan mind a hét pöttyük, csak nekem nincs. Ezért hát... - kínlódva kutatott a szavak után. - szóval nem tartanak túl nagyra a többiek.
- Csúfolnak, mi? - hunyorított a gyík.
- Hát... igen, csúfolnak.
- Te hagyod?
- Ugyan, mit tehetnék? Mióta az eszemet tudom, én vagyok a fogyi-nyomi!
- Hát húzz egyet a szemük közé! Vagy - mert látta, hogy elfehéredik a gondolattól Fedor a pöttyei alatt, - egyszerűen csak vond meg a válladat! Mondjon mindenki, amit csak akar!
- Nahát! Te aztán bátor vagy! - ámuldozott Fedor ilyen vitéz gondolatok láttán (vagy hallatán?).
- Ugyan, ugyan... - szerénykedett a gyík. Aztán még valami az eszébe jutott: - egyébként arra gondoltál már, hogy te vagy az egyetlen hatpettyű a környéken?
- Naná! Szerinted eszembe juthatott egyéb?
- Jó, de ez azt jelenti, hogy egyedülálló vagy! A többiek mind csak egyszerű hétpöttyűek. Szerintem titokban irigyek rád.
- Tényleg? - nézett mohón Fedor a gyíkra.
- Hát... lehet - bólintott a gyík, bár nem igazán gondolta komolyan.
- Akkor én... én azonnal visszarepülök a nagy bokorra, ott pedig meg fogom vonni a vállamat! Meg kihúzom magam! Én vagyok az egyetlen hatpöttyű! Egyedüli példány! Csúcs!
Már indult volna, amikor eszébe villant:
- Tényleg, téged hogy hívnak?
- Az én nevem... Ja, ebben a történetben nem mondhatom meg. De ha idehajolsz, nagyon halkan, hogy csak te halljad, lebetűzöm.
Fedor odahajolt, majd elköszönt a gyíktól.
- Visszajövök még, csak elmegyek kihúzni a vállamat! Erre szoktál napozni, ugye?
- Aha, gyere csak, azt hiszem, jó barátok leszünk. - A végét már csukott szemmel mondta, élvezte tovább a napfényt.
Fedor boldogan repült a nagy bokor felé. A közelébe érve egy pillanatra elbizonytalanodott, de eszébe juttatta a varázsszavakat: egyedülálló katica vagyok!
Amikor néhány lebzselő katicabogár meglátta, hogy milyen vidáman közeledik, persze nem állhatták meg szó nélkül:
- Na, mi van, mit vigyorogsz? Találtál egy pöttyöt végre?
- Nem találtam. Nem akarok találni. Többé nem.
- Mi van? Agyadra ment a pöttyhiány?
Fedor egészen kipirult, miközben odavágta a kaján tagoknak:
- Én egyedülálló vagyok! Csak nekem van hat pöttyöm! Ti mind átlagkaticák vagytok, de rám emlékezik, aki meglát!
Bennakadt a szusz egy pillanatra a vigyorgó különítményben. Nem ezt szokták meg Fedortól! Megpróbáltak még hozzá vágni néhány gonoszkodó mondatot, de mind lepattant Fedor új, csillogó lelki páncéljáról.
Nem telt bele néhány nap, Fedor már nem hallott több gonosz mondatot a pöttyeire vonatkozóan. A katicák tisztelni kezdték, Fedor megbecsült tag lett a bokron. Jó szívét mutatja, hogy új helyzetét a béke érdekében használta fel, megvédte a gyengéket, a kuglifejűeket meg a narancspáncélúakat a gúnytól. Így lett Fedor, a hatpettyű a béke bajnoka, aki szabadidejében még gyakran meglátogatta kimondhatatlan nevű barátját, a gyíkot, hogy együtt napozzanak a ragyogó levelek között.
Itt a vége, szaladj el vele messzire!

Egy barátomról kiderült, hogy nem ejti jól az s hangot...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
717
Időpont: 2009-05-22 16:55:35

Kedves Lily!
Örülök neked!
Alkotó
Lily Allen
Regisztrált:
2007-10-27
Összes értékelés:
126
Időpont: 2009-05-21 21:40:28

Szia!
Most olvastam el rendesen! Gratulálok! Nem semmi teljesítmény! A fogyi-nyomi a legjobb!!!! :-))) Ja meg a kuglifejűek!!! :-DDD
Lily Allen
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8418
Időpont: 2009-05-13 08:49:33

Köszönöm, és bocsáss meg. Nagyon nehéz napokon vagyok túl....vagy még nem is vagyok túl rajtuk,....megviselt. Kérlek még egyszer: ne haragudj rám! -én
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-05-12 20:46:28

László! Ezt most miért? Eszembe sem jutott, hogy más írása alatt egy hozzászólóhoz intézzek sorokat. Vagyok olyan egyenes, hogy neked írom konkrétan, ha te volnál a címzett.
:-)
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
717
Időpont: 2009-05-12 20:04:50

Kedves dpanka, Kata, Rozália, Bödön, artur!
Nagyon örültem a megjegyzéseiteknek, nekem is közeli ismerősöm gyerekkoromból az élmény. De elgondolkodtató, hogy valószínűleg a csúfoló csoport majdnem minden tagja ezt mondaná... :)

Bödön! Hát igen, a szülőknek gondolni kellett volna arra, hogy magzatuk egyszer még mesehős lesz... De hát mit várjon az ember hétpöttyű katicabogaraktól, még az Igor se ugrott be nekik :) A kardom egyébként eszembe se jutott... :)
Ági
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8418
Időpont: 2009-05-12 08:48:25

Kedves artur!
Megjegyzésed gondolom, nekem szántad. Nem haragszom meg érte, ha tudnád, mennyire telibe találtál, sőt, még ennél is rosszabb a helyzet. De viszont (vagy az egyik, vagy a másik, tudom) javaslom, ha bárki kíváncsi az általam véleményezett, kritizált írás értékeire, hibáira, -für alle felle kérje ki egy hivatásos irodalom-kritikus véleményét is. Csak meg ne sértődjön azon is. Illetve, hát, hogy is mondjam, ne rántson kardot.
Üdvözlettel: én
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-05-11 12:20:06

Szia!
Barátod S-telen, aki őt csúfolja, az pedig Sz-telen.
Kitűnő mese! Gratulálok!
Le fogom meóztatni a lányainkkal.:-)))
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8418
Időpont: 2009-05-11 08:42:06

Miféle dolgokkal kellett volna törődniük a szülőknek, hogy ezt a szerencsétlen kis bogarat Fedornek nevezzék? Ha szüleinek egy csepp rálátásuk lett volna a mai világra, inkább az Igort válsztják. Rém gáz, hogy egyiket se. -én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-05-10 10:52:56

Szia!
Nagyon jó, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12635
Időpont: 2009-05-09 18:22:30

Én tanmesének mondanám. Nagyon tetszett, amit, és ahogyan leírtad . Nekem is eszember jutott, sok ember tanulhatna belőle, hogy azokat, akik valamiért mások - külsőleg, nem szabad csúfolni, mivel minden emberben van érték, azokban is, akiknél nem lehet első látásra észre venni.
Szépen fogalmazol, és hibátlanul írtad le a mesédet, érdeklődve olvastam végig.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5400
Időpont: 2009-05-08 15:38:55

Nagyon tetszett!
Mesét írtál de emberek jutottak az eszembe, a gyerkkorom amikor engem is csúfoltak, aztán a végén rájöttem én is egyedi vagyok... azóta is....
Úgy hogy nagyon tetszett!!!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Augusztusról jutott eszembe című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Nekünk című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nekünk című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Űrszemét című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Az örök élet ára címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A kismadár című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Augusztusról jutott eszembe című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Üveggolyó című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Űrszemét című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a csapatszellem halála című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Augusztusról jutott eszembe címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tíz lépés című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 18. Utálom Hófehérkét! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Örök illat című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Évszakok című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)