HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46781

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Versek / egyéb
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2009-05-12

Új főnök

Új, fiatal főnököt kaptál, vajon rád most milyen sors vár?
Még a harmincon innen jár, már egy multi cégnél dirigál.
Nemrég hagyta el az iskolapadot, de nagyot ott nem dobott,
iWiW-en láthatod, hogy fizetős iskolák adták neki a diplomát.
Még Amerikában ablakot pucolt, angolul is szépen megtanult.

Az elején próbaidő alatt, olyan, mint egy cukorfalat.
Tudja hogyan kell viselkedni, udvariasan üdvözölni.
Az ajtaja tárva áll, bárkivel szívélyesen kommunikál.
Veled minden ügyet megvitat, minden percben behivat,
Mindenről emlékeztetőt irat, folyton a laptopján matat.

Aggodalmad már tovaszáll, ez egy rendes srác...
Véleményed meghallgatja, a segítséged elfogadja,
A háláját nem titkolja, fizetésedet is feljavítja.
Napi tíz órákat dolgozol, hiszen vele is foglalkozol.
Így telnek a hónapok, építitek együtt a csapatot.

S egy nap a próbaideje lejár, s mindez tovaszáll.
Az ajtaja zárva áll, csak e-mailben kommunikál.
Veled semmiről nem beszél, tanácsot sem kér...
Véleményed megtarthatod, neki el nem mondhatod.
De megérkezik egy új lány, azt ő hozta már.

Átszervezi egyből a munkát, ami húzós: az rád vár.
Az új lányé a kirakat, most már ők egy csapat.
Minden cégadat a szerveren, az információ itt terem.
Téged a hozzáférésekről letiltat, így a cégből kiiktat.
Háttér ember lettél egy nap alatt, de tiéd a sok feladat.

Információt szóban sem ad, az bizony nála elakad.
Szaladgálhatsz fűhöz, fához, minden egyes kollegához,
hogy az infót beszerezd, ami a munkádhoz szükséges.
Rosszallását nem titkolja, juttatásod jól megnyírja.
Világos, mint a nap nem szeretné, hogy itt maradj.

Átnéz rajtad, mint az üvegen, már nem hivat sohasem.
Jobb, ha belátod azt végre, hogy itt neked véged.
Nem fogja megbocsátani, hogy képes voltál betanítani.
Nem akar rá emlékezni, el szeretné végre felejteni.
Tedd meg neki szépen, menj el innen végleg.

Ha egy fiatal főnök versem elolvassa, és soraimat rosszalja,
Nem tudom mi a problémája? Ha nem inge, ne vegye magára!

Csasztuska./Tréfás-gunyoros hangvételű életkép./

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2017-08-31 15:13:03

válasz F János (2017-08-20 09:40:48) üzenetére
Kedves János!

Nagy igazságot írtál le a hozzászólásodban. Ezzel a jelenséggel is találkoztam sokszor. Nálunk is volt, hogy az idősebb kolléganő betanította a fiatalt, aztán az "kiduruzsolta" őt a cégtől. Aztán amikor határidős munka idején beteg lett a gyereke, akkor de jó lett volna, ha még ott van a régi kolléganő.
Nem is lehet csodálkozni, hogy mindenki sárkányként őrzi manapság a tudását, és nem nagyon akarja másokkal megosztani, a túlélése múlik rajta, hogy pótolhatatlan legyen.

Judit
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
585
Időpont: 2017-08-20 09:40:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Most találtam rá erre a versedre. Ennyire tömören, viccesen megírni, azt amin végül is sírni kellene, számomra ez lehetetlen vállalkozás lenne. Neked sikerült. Én ebből egy egész regényt írnék. Annyira jellemző ez a mai világra, és nem csak főnök beosztott viszonyban. Előfordul ez régi és újonan felvett dolgozók között is. Felveszik az új dolgozót, és rád bízzák a betanítását. A fizetése (hamarosan kiderül, hiába titok manapság) több mint a tied, aki biztos kézzel végzed azt a munkát amit ő még csak most tanul. Hamarosan te leszel az ügyetlen semmihez nem értő alkalmazott, mert kiderül, hogy a hátad mögött a "kedves" kolléga duruzsol a főnöknek. A végén kénytelen leszel megválni a cégtől.

Lényeg az, hogy a tendencia nem tetszik, a vers viszont nagyon, üdvözlettel: János
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2016-05-21 23:09:13

válasz Ötvös Németh Edit (2016-05-21 14:13:50) üzenetére
Kedves Edit!

Írj Te is egy csasztuskát a főnöködről. :)

Nem egyedi eset az biztos. Van egy mondásom erre: "Mintha lámpással keresnék a tökéletesen alkalmatlan embereket a vezető posztokra!" Aki nem hiszi, az nézzen csak körül picit...

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2016-05-13
Összes értékelés:
1223
Időpont: 2016-05-21 14:13:50

Kedves Judit!
Hasonló cipőben járok nem kevés éve.
Rázott a hideg meg az ideg végig.
A lényeget tôkéletesen megfogtad.
Szeretettel: Edit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2010-12-08 21:06:08

Kedves Zagyvapart!

Nemrégiben olvastam egy hirdetést "főnöki szék"-et kínáltak. :(
Főnöknek jár a jó szék, mivel ő nem ül benne sokat. Többnyire tárgyal, utazik, ki tudja hol jár fontos ügyekben. Legalább nem kopik a szék! Mi lenne a világból, ha az kapná a jó széket, aki napi tíz órában oda van szögezve a munkájához?
Amikor én főnök voltam, ugyanolyan széken ültem, mint a beosztottaim. Nem a székemtől voltam főnök, hanem a tudásomtól. /Hát igen, ezek már özönvíz előtti történetek.../
Köszönöm, hogy olvastad.
Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2010-12-08 15:48:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hú de jó!
Sajnos ez tipikus mai történet, ilyen világot élünk jó, hogy megírtad, nagyon tetszett.
Gratulálok: Zagyvapart.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2010-01-04 13:54:51

Kedves Eddie!
Sajnos a munkahelyen vannak olyan szituációk, amikor nem lehet megtartani / a munkában, nem magánemberként/ a két lépés távolságot... Amikor a főnök folyton a véleményedet, a tanácsodat, a segítségedet kéri, az alól szinte lehetetlen kibújni...
Láttam azért olyen esetet is, akkor azzal az indokkal mondott fel a kolleganőnek, aki nem dolgozott helyette, hogy "nem csapatjátékos".
Köszönöm, hogy olvastál, és hozzászólást is írtál.
Judit
Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2010-01-04 12:58:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Sziókaa:)

Na igen, tipikus jelenség mindennapjainkban. Egyik percben kedvel a főnők a másikban már az ajtót mutatja, hogy "viszlát!" Nem szabad túl sokat foglalkozni a főnökkel, mert még a végén félreérti a dolgokat, főleg ha férfi. Én mindih megtartom a 2 lépés távolságot, nagyon ritka az amikor én elbeszélgetek a főnökömmel. A verset pedig nagyon tetszik, szépen kifejtetted ezt a témát, örültem, hogy olvashattalak!

Üdv: Eddie
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-06-01 22:33:54

Kedves Aliz!
Ma nálunk a dolgozók annyira kiszolgáltatottak a főnöknek, hogy senki nem mer egy szót sem szólni, bármit művel.
A munkahelyi kiszorítósdinak már tudományos neve is van: mobbingnak hívják. A látványos elszigetelése a munka területednek, a teljesítményed folyamatos leszólása a munkahelyi pszichoterror része.
Svéd és Németországban már törvény van a mobbing ellen és segélyközpont az áldozatok számára. Nálunk meg egy lehetőség van ha főnök ránk száll: a munkahely feladása.
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
82
Időpont: 2009-06-01 21:19:26

Kedves Judit!
Azt gondolom, nap mint nap kerülnek emberek ilyen szituációba és örülök, hogy végre valaki ír is erről a témáról. Nagyon igaz mondanivaló frappáns megfogalmazásban. Elismerésem!
Üdv: Aliz
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-05-14 15:07:19

Kedves Tamás!
Hajaj, hogy milyen főnökök vannak!!! Mivel kb. fél életünket a munkahelyünkön töltjük, nem mindegy, hogy már reggel gyomorgörccsel indulunk munkába, attól idegesen, hogy mi lesz ma megint....? Ezt szerintem nagyon sokan megtapasztalják, mert a munka világában is úgy viselkednek az emberek, olyan a közmorál, mint az utakon a közlekedésben: mindent megengedek magamnak, ami csak jól esik. A szabályok betartása, a belülről fakadó - és nem valami által kikényszerített - tisztességes viselkedés "lúzer"-ség lett.
Van egy HR-es /humán erőforrás munkatársak a HR-esek /mondás: " Munkahelyet választunk, és főnököt hagyunk el!"
Judit
Szenior tag
jerrynostro
Regisztrált:
2009-01-22
Összes értékelés:
1743
Időpont: 2009-05-14 14:46:50

Kedves Judit!

Ha nem születnének néha ilyen versek is a való világról, amelyek felnyitják az emberek szemét, egyesek még illúzióba ringatnák magukat.
nehezen hiszem el, hogy ilyen főnökök vannak, de mivel kicsit ismerem a világot és olvastam meggyőző, élethű versedet, elhiszem, és nagyon vigyázok az ilyen emberekkel.
Annyi túlkapásról lehet hallani és nem lehet tenni semmit, csak mert ő a főnök és rossz esetben még protekciója is van valami magasabb szervnél.
Szégyen-gyalázat az egész!
Ha már csak abba gondolok bele, mennyire nehéz volt ezt a hétköznapi nyelvű, de hibátlan stílusú verset megírni, csak dicsérni tudlak.
Nehéz egyszerűen, közérthetően fogalmazni, hiába tűnik könnyűnek.
Csak gratulálni tudok!

Tamás
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-05-13 23:26:40

Szia Marietta!
Köszönöm, hogy olvastál.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-05-13 23:19:46

Kedves Sanyi!
Azt mondják jellemző ránk magyar emberekre a sírva vigadás. Viszont nem honosodott meg nálunk a csípős nyelvű, gunyoros költemény valakinek a kárára, a belső feszültségek oldására. Nem a míves "költészet" a szülője ennek, inkább az érzelmek ventillálására szolgál. Gondoltam egyet, és nyugtató helyett írtam egy csasztuskát. Tudom ajánlani! Nálam bevált. :)
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2009-05-13 23:19:45

SziaJudit!
Már mindent leírtak!Gratulálok!:-)
Szeretettel üdvözöllek:Marietta
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
453
Időpont: 2009-05-13 20:10:30

Kedves Judit!
Ezt a csasztuskát egy kicsit szomorkásnak, amolyan sírva vigadósnak találom. Megértem! Ugyan nem egy munkahelyen, de én is találkoztam olyan emberekkel, akik ha nagyon kellett nekik valami, akkor nagy volt a barátság, de mihelyst megkapták amit akartak, szinte rá se köszönnek az emberre... Sajnos vannak ilyenek mindenhol. Néha ugyan én is hanyagolom a "jótevőimet" - főleg ha nem vagyunk napi kapcsolatban - de igyekszek odafigyelni erre... A hála szép dolog.
Üdv: Sanyi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-05-13 19:15:50

Kedves Eszter!

A rideg törtetés és taposás nem magyar specialitás. Toni az általunk csodált és nagyrabecsült Svájcban találkozott vele...
Mindig volt is ilyesmi, mindig voltak ilyen emberek, de mostanában ez elszaporodott, trendivé vált így viselkedni. Már szégyellni sem kell.

Köszönöm, hogy olvastál.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-05-13 19:10:28

Kedves Toni! Bizony, bizony beugratós egy dolog ez az "egy csapat vagyunk", meg ez az "ajtóm nyitva áll".

Mögötted ott vannak a dologos évek,
Régen szolgálod már a céget...
Tanácsot tőled még nem kértek,
Eljött hát most a te időd is, úgy érzed,
Már nem féled, azt, hogy mi lesz veled.

A bizalmat megszerezve, könnyű azzal visszaélni!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-05-13 11:40:21

Kedves Judit!
Nagyon jó és találó életkép. A rideg magyar valóságot tükrözi.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4687
Időpont: 2009-05-12 23:20:08

Vannak olyan dolgok, amit nem lehet megköszönni, meghálálni. Erre akkor jöttem rá, amikor egy kolleganőm segített a vágyott lakáshoz hozzájutni egy kollegának. Amíg folyamatban volt az ügy, a kollegám a tenyerén hordozta a kolleganőmet. A legjobb barátokként viselkedtek. Aztán amikor megkapta a segítségével a lakást, többé meg sem látta őt. mindent megtett, hogy ellehetetlenítse, elmarja a cégtől. A hála talán nagyobb teher, mint a hálátlanság.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11920
Időpont: 2009-05-12 22:44:07

Kedves Judit!
Nagyon jól összefoglaltad remek versedben, gondolom a megtörtént esetet. Nekem is volt szerencsém hasonló "kedves új főnökhöz". Gratulálok.
Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

Cipike bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nálunk járt a nyár címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Palacsinta dal című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

Susanne alkotást töltött fel A nyár illata címmel

Susanne bejegyzést írt a(z) Nyárutó című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Emlékek kútja című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Mű mű című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Túlérett nyár című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Menekülés, IV címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Mű mű című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Palackba tettem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Túlérett nyár című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Emlékek kútja című alkotáshoz

manna alkotást töltött fel Szégyellem magam címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)