HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49243

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Smelka SándorFeltöltés dátuma: 2009-05-15

A hazatérés




Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi, aki - mint ahogy az már szokás - elindult szerencsét próbálni, kincset és boldogságot keresni. A király és a királynő, sőt még a testvérei is hiába kérlelték, hogy maradjon. Legvégül felvitték őt a palota legmagasabb tornyába, ahol láthatta a királyságot, és megmutatták neki a folyókat, az erdőket, a tengert, és a birodalom minden szépségét, de hiába, a királyfi nem találta meg bennük azt, amit keresett.
Így, amikor másnap a kastély falán felragyogtak a felkelő nap első sugarai, ő már hegyen-völgyön is túl járt. Nem vitt magával lovat, kocsit, hétmérföldes csizmát, csak egy tarisznyát. Abban sem volt sok minden, még hamuba sült pogácsa sem, csak egy kulacs, tele annak a forrásnak a vízével, amely a kastély alatti völgyben fakadt. Az a legenda járta, hogy ez a víz meggyógyítja a sebzett szívet, és minden bút elfelejtet, akár mekkora is az. Ennek a víznek azonban csak egy alkalommal működik a csodás ereje. Csak egyetlenegyszer. A királyfi elhatározta, hogy a legvégső esetben nyúl hozzá, csak akkor, ha már igazán elviselhetetlenül szenved.
És ment, mendegélt hegyeken, völgyeken, folyókon, tengereken keresztül. Sokszor leszállott már a nap nyugaton, és sokszor felragyogtak a csillagok az égen, de a kulacshoz nem nyúlt hozzá. Aludt gazdag városok cifra fogadóiban és aludt erdőszélen a fák tövében is. Ült gazdag asztaloknál és falatozott kocsmákban is, de a kulacshoz nem nyúlt hozzá.
Kereste a kincset, amit majd hazavihet. Sok emberrel beszélt, és sok tanácsot kapott. Az egyik ember ezt mondta, a másik azt. Egyszer eljutott egy tóhoz, amiről azt beszélték, hogy a mélyén ott van a boldogság egy szépséges gyöngy formájában. Már sok-sok dalia próbálta felhozni onnan, de egyiknek sem sikerült. Egyik reggel a királyfi megállt a tóparton, majd nagy levegőt vett, és belegázolt a vízbe. Ám amikor a talpa megérintette a vizet, a tó abban a pillanatban befagyott. Nagyon hideg lett: a királyfi szenvedett a fagytól, de főleg attól, hogy a gyöngy nem lett az övé. Nagyon fájt a szíve, de a kulacshoz akkor sem nyúlt hozzá.
Tudta, hogy csak egyszer, csakis egyszer lehet használni a forrásvizet.
Ahogy továbbment az útján, sárkányokat győzött le, melyeknek véréből újabb sárkányok születtek más királyfiknak. Utazott hajón és utazott szekéren, díszes paripán és szamárháton. Eljutott sok-sok birodalomba, találkozott rengeteg teremtménnyel. Látott óriásokat, együtt táncolt a tündérekkel a holdfényes tisztásokon, törpékkel cimborált. Sokan vették körül, mégis egyedül érezte magát. A társaihoz képest vagy túl nagy volt, vagy túl kicsi. Vagy túl erős, vagy túl törékeny. Szenvedett ettől a magánytól, de a kulacshoz nem nyúlt hozzá. Talán egykor nagyobb szüksége lesz rá, mint most.
Aztán mutattak neki egy fát, amely az égig ért. Azt mondták, hogy a tetején megtalálja a boldogságot. És mászott, mászott egyre magasabbra. Mászott éjjel és mászott nappal. Felhők vízét itta, csillagok fényét rejtette a tarisznyájába. A Földet már szinte nem is látta, és mikor elkoptak a bocskorai (mint minden valamirevaló királyfinak) megérkezett a fa tetejére. Nem volt ott a boldogság, és nem volt ott semmilyen kincs, csak egy poros, száraz, sötét sivatag. Leült a porba, és nézte azt a kék-zöld gömböt maga alatt, amit úgy hívnak: Föld. Hazavágyott az apjához, az anyjához és a testvéreihez. A kulacshoz azonban nem nyúlt.
Amikor lekászálódott a fáról, járt bányákban, barlangok üregeiben és repült griffmadarak hátán. Az útja során hallott sok éneket, sok mesét, sok bölcselést. Néha ő is énekelni próbált, de az éneke nem volt olyan tisztán csengő, mint amilyeneket hallott.
Az egyik útja során haramiák ütötték le, de a tarisznyájában nem találtak semmit, csak a kulacsot, azt meg nem vitték el, mert nem gondolták, hogy értékes lehet. A királyfit otthagyták félholtra verve, vérbe fagyva az úton heverve. Egy pásztor járt arra, egy teljesen egyszerű ember, aki a juhait terelgette. Segíteni akart a szerencsétlenen, és miután más víz nem volt a környéken, a kulacsból itatta meg a királyfit. A forrásvíz pedig megtette a hatását, bár máshogy, mint ahogy azt az emberek gondolták. A királyfi egy szempillantás alatt otthon termett az atyai házban. Hazaérkezett, minden kincs nélkül. Ott állt a legmagasabb toronyban, ahonnan elindult, s mintha fájt volna kicsit a szeme. Csodálkozott, hogy mi történt, de aztán lent a kastély kertjében megpillantotta a szüleit és a testvéreit. Aztán végignézett újra a birodalmon, és akár hiszitek, akár nem, a királyfi megtalálta a kincset, amit keresett. Egész idő alatt ott lapult a boldogság az atyai ház földjén: az erdőkben, a folyókban, a tengerben és a kastély falai között. Egész végig ott volt a kincs a kicsiny fűszálban, az esték csendjében, a nyári záporok esőcseppjeiben, a tengerbe lebukó napban, a májusi szellőben, az erdő zúgásában, a madarak énekében, a téli hóesésben, a szobák melegében és még millió-millió dologban, ami a királyfit körülvette, de ezt ő csak most látta meg.
Megérkezett haza.

2008

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
450
Időpont: 2009-05-18 12:33:33

Köszönöm, Rozália!
Sanyi
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-05-18 10:28:15

Szia!
Jó, élvezetesen megírt mese. Szívesen olvastam.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
450
Időpont: 2009-05-17 13:10:38

Kedves Kata!
Köszönöm kedves szavaid, örülök, hogy tetszett.
Üdv: Sanyi
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
450
Időpont: 2009-05-17 13:09:16

Köszönöm, Marietta!
Üdv: Sanyi
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
450
Időpont: 2009-05-17 13:08:30

Kedves Arany!
Valóban lehetett volna hosszabb is... :-)) Köszönöm látogatásod!
Sanyi
Alkotó
Regisztrált:
2008-11-10
Összes értékelés:
450
Időpont: 2009-05-17 13:06:52

Kedves Judit!
Jól mondtad: tényleg jobban élünk, mint régen a királyok...
Köszönöm a kedves szavakat, örülök, hogy itt jártál.
Sanyi
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2009-05-16 22:11:10

Remekül megformált, megalkotott mesét írtál. Igazán élvezettel olvastam végig, bár nem vagyok annyira mesebaát. S ami a legfontosabb, a vége igazán tanulságos.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8307
Időpont: 2009-05-16 17:03:54

Kedves Sanyi!
Szívesen olvastalak, tetszett az írásod!
Szeretettel:Selanne
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5180
Időpont: 2009-05-15 23:33:42

A meséd olyan, mintha a népmesék kvintesszenciája lenne. Benne van mindnek a lényege. A kalandvágy, a hősiesség, a boldogság a "kincs" keresése, a végén a boldogság megtalálása. Azonban mégis egyedi, olyan népmese, ami különleges, mert a sok küzdés csak arra jó, hogy értékelni tudja a mesehős amije van. Erre a mesére nagy szükség van a mai világban, mert hiába élünk olyan jól, mint régen a királyok / vagy még jobban / nem akarjuk megbecsülni. Nézdegélünk szét a világban, hol találjuk meg ami boldogítana bennünket és nem törődünk azzal a sok széppel és jóval ami körülvesz.

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A csúcs-szeretkezés lelki hátteréről című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Igazán - részlet (4.) című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szív gyönyörén című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A szív gyönyörén című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Á című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Zs címmel

black eagle alkotást töltött fel Igazán - részlet (4.) címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy(s)ég című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)