HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1862

Írás összesen: 48101

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-04-15 00:07:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Florence GuerrierFeltöltés dátuma: 2009-06-11

Erik a Fantom :3. Fejezet

3. Fejezet
Veszéjes sértegetők



Másnap a kis cédula kísértében vissza juttattam az órát a jogos tulajdonosának s végre, akkor még úgy hittem, elfeledhettem Franchescot.
A nap további részében, a karneválon, előadásoztam, de most lemondtam, arról hogy bárkitől is elemeljek valamit.
Türtőztettem magam, visszafojtottam minden kiferdült ötletem, nem hiányzott egy újabb balhé, s így eseménytelenül telt a reggel.
A telihold már fen volt az égen, mikor végeztem s az nap utoljára hajoltam meg a nézőknek , majd egy szökkenéssel elhagytam a színpadot .
Igyekeztem mindig pontban 10 - kor, ha módom volt rá hamarabb, elhagyni a színpadot, mert ahogy sötétedett a karneválozók tömege úgy nőtt s az emberek társasága sohasem volt ínyemre .
Ilyentájt , 10 óra körül , legtöbbször , távolabb a karneváltó egy kevésbé forgalmas utcán , egy padon üldögéltem.
Ezen az utcán többnyire csak a Szent Márk térről hazafelé menők jártak .
Csendben ültem s hallgattam a távolról vízhangzó csatornák csobogását és a lábam előtt lépkedő galambok búgó hangját .
Szerettem az éjszakát , gyerek koromban sokszor elszöktem otthonról hogy meg lessem az éjjeli állatokat , a róka kölyköket. Egyedül az éjszaka tette lehetővé hogy bármikor is ki tegyem a lábam a szabadba mert , a sötétnek köszönhetően nem látott senki , csak egy árny voltam .
Kis idővel később szétnéztem a szürke éjjeli utcán , s szemeim szinte azonnal egy bizonyos pontra tévedtek .
Nem messze tőlem , úgy hatvan méterre , megpillantottam három suhancot és egy lányt . A lány , gondolom , hazafele siettet , amikor két fickó az útjába állt s nem engedték tovább .
A lány egy pillanatra megtorpant , majd férre taszítva a két férfit folytatni akarta útját , ám a harmadik megragadta a karját s nem engedte !
- Eresszen !!! - hallottam a lány vad és parancsoló hangját s láttam hogy kiártja fehér karját a suhanc kezéből , de az ujjara csuklójára fonta erős ujjait és vissza rántotta a lányt !
- Engedjen el , hallja !!! - A lány hangjában kétségbeesettség csengett ,
és vadul próbált szabadulni , de hiába !
Ez már igen csak felkeltette az érdeklődésemet és kezdett dühíteni a dolog !
Sötét tekintettel figyeltem tovább az eseményeket .
- Eszem ágában sincs , szépségem . - mondta a férfi undorító vigyorral és magához vonta a lányt .
Förtelmes egy fickó !!
Már forrt a vérem s dühöm egyre nőtt , soha nem bírtam az ilyen szemtelenséget! Fölálltam és sietve közelebb mentem , meghúzódva a sötétbe , vártam a pillanatra mikor kell közbe lépnem .
Most hogy közelebb voltam rádöbbentem hogy ismerem ezt a férfit és sajnos ő is engem !
Többször kötött már belém , de számomra nem ezért volt veszélyes . Ő és két társa volt az egyetlen akik tudták a titkom , hogy mi van a maszk alatt .
Mind hárman ismerték Javert , egykori fogvatatómat a cigány táborban !
Ez a fickó jó párszor feldühített már s csak Isten a tudója , mért nem végeztem vele .
- Ha nem enged el én .... - a lány kiszabadította karját és a férfi felé lendítette tenyerét , de a szó a torkára forrt , mert az meg ragadta karját és hátra csavarta . A lány felkiáltott fájdalmában .
Most volt elég ! Eleget láttam !!
Elő léptem a sötétből .
- Enged el !! - Mondtam félelmetes és parancsoló hangon .
-Húúú , itt a Sátán gyermeke ! - Gúnyolódott mikor meg látott s a földre lökte a lányt ,
aki döbbenten nézett rám .Megpróbáltam elengedni a fülem mellet ezt a sértést , mellyel minden egyes találkozásunkkor üdvözölt , pedig majd szét vettet a düh .
Lassan odamentem és felsegítettem a lányt .
- Milyen lovagias ! - kiállott fel az egyik a három férfi közül . - Csak egy a gond, - folytatta gúnyosan - hogy ilyen ábrázattal nem fogod elnyerni a hölgy szívét !
Mind kacagni kezdtek s láttam a lány hogy nem ért semmit , az ő számára csak egy karneválozó voltam maszkban . - Haza kísérem úgy biztonságosabb . - mondtam nem figyelve a harsány kacagásra ,
hátat fordítottam , el indultam a lánnyal .
- Csak nem meg ijedt Szinyór Tetem ? - kérdezte gonosz gúnnyal az egyik .
Hatalmas csend támadt .
Tetem !? Ez a név .... Javert , ő nevezett így !
Eszembe jutott az ember akit mindennél jobban gyűlöltem .
Megtorpantam kezeim görcsösen szorultak ökölbe törzsem mellet .
Ez a sértés nyílvesszőként hasított a szívembe ! A türelmem el fogyott s nem bírtam tovább féken tartani dühöm!
Minddel végzek !!!
Dühöngtem elmémben és egy hirtelen mozdulattal meg fordultam . Mind hárman körém álltak , ketten oldalt és a harmadik előttem . Láttam hogy a kezében kés csillog !
- Nézzük meg mi van a maszk mögött , fiuk ! - az uszításra lassan közeledni kezdtek ,
s mind kést rántottak .
Vártam amíg , egy is , elég közel ér hozzám . Csupán egy méternyire , amíg a kötél elér s egy gyors mozdulattal elő rántottam köpenyem alól a pandzsabi kötelem, egy vékony selyem lasszót .
A hurok egy szempillantás alatt a jobboldalról közeledő férfi nyakán volt ! Magam hoz rántottam és egy határozott mozdulattal végeztem vele . A hurok össze szorult torkán , s egy perc sem telt el ,
már nem élt .
A földre löktem a holtestet s sötét tekintettel lenéztem rá : az arca eltorzult , szemei kidülledve meredtek a fekete égbolt felé.
Hirtelen elfeledkeztem a lányról , aki ott állt rémülten nézve rám .
Nem érdekelt más csak hogy megtoroljam a sértést !
Nem sokáig gyönyörködhettem , úgymond , a holtestben mert, hamarosan egy kés lendült felém , ám a támadó lassú volt könnyedén elkaptam kezét s erős szorításomtól a kés a földre hullt .
- Tetem ? - kérdeztem félelmetes hangon , miközben a férfi keze
majd szét roppant ujjaim közt . - Tudni akarod milyen Tetemnek lenni ?! - vérfagyasztó tekintettel néztem a szemébe.
Egy pillanatnyi csönd támadt . - Hát most meg tudhatod ! - Mondtam dühösen ,
hangom rémisztőbb nem is lehetett volna , majd felkaptam a kést a földről és leszúrtam.
Ekkor hátulról egy kar fonta át a nyakam .
- Nincs szükségem rájuk ! Egyedül is megnézem mi van ez alatt ! - a férfi meg markolta , majd letépte rólam a maszkom ! Kiszabadultam fojtásából s megfordulva , kezemben a késsel neki rontottam s ő nekem . Hatalmas erővel szívébe mártottam a kést .
Akkor még nem éreztem semmit .
- Látni akartál !? - ordítottam - Most láthatsz , gyönyörködj bennem !! - Kiáltottam ,
fél őrülten a haragtól.
Egy undorító , kárörvendő vigyor jelent meg a haldokló arcán , majd teste elernyedt s vége .
Arcom kezemmel takarva , támolyogva fordultam meg . Már éreztem hogy valami nincs rendjén ! Hatalmas fájdalom hasított a mellkasomba ! Odakaptam a kezem , majd térdre estem !
Kezem vérben úszott , mikor elemeltem a szívemről s rá néztem .

Mi történt ?
Testem elnehezült , látásom romlott , minden kezdett homályba borulni . Tompán , rohanó léptek zaját halottam .
- Mi történt itt ?! - kérdezte rémülten egy férfi , de hogy ki már nem tudtam kivenni .
- Bátyám ! - halottam a lány kétségbeesett hangját .
A lány, mindent látott !
Csak most fogtam fel hogy ott volt !
A maszk !
Megrémültem .
A maszkom ... el... el kell takarnom az arcom !!
Elgyengülve tapogatóztam a földön keresve a maszkot . Halványan láttam hogy a lány rémülten néz rám . - Ó , Istenem , az az ember , segíteni akart nekem , Franchesco , csak segíteni ! - a lány hangja rémülettől és zokogástól remegett.

Franchesco ?! Hogy ... hogy ... lehet ?!!
Próbáltam fülelni , de már nem hallottam semmit a beszélgetésből .
Kezembe vettem a maszkot , majd tántorogva remegő végtagokkal fölálltam .
- Ön ?! - hallottam Franchesco meglepett és hitetlenkedő kérdését , de szólni nem tudtam . Szinte már nem is hallottam és éreztem hogy egyre gyengülök .
Szóval megszúrt !
Fogattam el dühöngve , a sebre szorítva kezem . Dühösen ziháltam mint egy őrült , nem kaptam levegőt a fájdalomtól , ki éjtettem a maszkot a kezemből és össze estem !
Minden el sötétült !

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
C E Shepherd
Regisztrált:
2007-10-09
Összes értékelés:
122
Időpont: 2009-06-25 19:42:31

Olvasni kell a könyvet, hogy az írásod hangulatát értse az olvasó.
Igaz, 14 évvel ezelőtt olvastam a Fantomot, de az atmoszféráját soha nem tudom elfelejteni. Visszaadják ezt soraid is!
Kedvenc részeim egyike volt, amikor építészetet tanult, a másik pedig, amikor - ha jól emlékszem - valami ázsiai országban egy sah udvarában töltött időt... Ahol egy kisfiú is meghalt, Reza...???
A regény hangulatát varázsoltad pár percre a monitoromra - azt a történeten végigvonuló kettősséget: a Fantom egyszerre nagyon gyönge és szerethető, szeretetért kiáltó, másrészt egy dühödt vadállat, gyilkos. Egyszemélyben. Felkavaró jelenség.
Ui.
A helyesírási hibákra ügyejl! Elég sok fordul elő az írásban.

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel K. T. emlékére címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Halld meg dalom! címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Tóth Árpád: A fa / Der Baum címmel

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Fohász című alkotáshoz

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Gyónás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Egy kis nyelvtan című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A harangok rómába mentek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mogorva motoros című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Halott betűk című alkotáshoz

zsoló alkotást töltött fel Más vagyok címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel anyám címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Óh, bárcsak! címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Az ember fia című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)