HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46824

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KedvesFeltöltés dátuma: 2009-06-25

Mindenkinek a maga keresztje 6

Első évek otthon

Nagyon élveztem azt, hogy szabad vagyok, és nincsenek szabályok, nincs Margit néni, aki verekszik, és nincsenek hálótársak, közös zuhanyzások.
Addig játszottam ameddig jólesett, sokszor késő estig.
Ismerkedetem a számomra ismeretlen környezettel.

Egy hosszú parasztházban laktunk, mikor beléptünk a konyhába, kétfelé 1-1 szoba volt.
Az egyikbe a nagybátyám lakott a feleségével, a másik szobában mi aludtunk öten, az anyu, meg az apu.
Ez egy kis 4 x 4 es, alacsony földes szoba volt. Középen szalmazsákos dupla ágy, amiben az anyuval aludtunk négyen lányok.
Az apu külön, a két bátyám együtt, a nagymama meg a konyhában aludt.

Ismerkedtem a szomszéd gyerekekkel, meg a faluval. Apró feladatokkal lettünk megbízva, amik később kötelezővé váltak.
Emlékeszem, nem értem fel az ágyat, mikor ágyaztam, de egyenletesnek, és simának kellett lennie.
Számomra ez nem volt elérhető, ezért a seprű nyelével egyengettem olyanra, amilyen.

Eleinte csak a fiúknak kellett vízért járni, később már nekünk, lányoknak is.
Sokszor volt, amikor nem volt mit enni, a testvéreim eljártak valahová, és mindig gyümölccsel tértek vissza. Ma már tudom, hogy akkor lopni mentek, hogy ne éhezzünk.

Apu napi rendszerességgel részegen jött haza, anyuval sokat veszekedtek, és volt, amikor anyut megverte. Ilyenkor mindig lapulunk és összekuporodva egymáshoz bújtunk.


A nagymamám simogatása, meséi, és a végtelen szeretete, amivel körül vett, némileg kárpótolt mindenért.
Nem igazán emlékszem arra, hogy anyu megölelt volna. A ritka alkalmak, voltak, mikor diafilmvetítés volt. Nagyon szerettem a sok szép képeket, és ahogy anyu olvasott.
Olyankor mindig besötétítettünk, és nagyon vártuk a filmeket.
Emlékszem a Hófehérkére, a Csipkerózsikára, a Csongor és Tünde c diafilmre, és még sok - sok mesefilmre.
Nagyon sok diafilmünk volt. Anyu szinte sosem volt otthon, mindig dolgozott. Később már egyedül is vetíthettünk, a nagyobb testvérem kezelte a gépet.
Televíziónk nem volt. Néha a nagyobb testvéreim esténként eltűntek otthonról, akkor még én nem mehettem. Mindig engedélyt kellett kérniük, és bekéredzkedni valahová filmet nézni.

Volt, amikor nem engedték be őket, ilyenkor ahol leskelődni tudtak valahol az ablaknál, ott nézték a filmet. Ez csak akkor volt kellemetlen, mikor esett az eső.

Amikor elkezdődött az iskola, már nagyon vártam, és szerettem volna mihamarabb megismerni a leendő osztálytársaimat.
Hamar feltaláltam magam az osztályban. Lettek barátaim és mivel jó tanulónak számítottam, a tanárok is kedvesek voltak velem.
Hamar megtanultam sajnos hogy nem minden úgy működik, mint az intézetben.
Mindenkinek van egyforma ruhája, és mindenki egyforma tízórait, és reggelit kap.

Megismertem, milyen az, amikor lenézik az embert, mert sosincs pénze, megtapasztaltam milyen, amikor éhesen fekszem le, és sóvárogva nézni az osztálytársaimat, amikor elővették a szalámis zsemléjüket, és a mosolygós almát, vagy a nagy fürt szőlőt.
Nekem sosem volt szalámi a kenyeremen, a péksüteményt meg nem ismertem, mióta hazajöttem az intézetből. a kakaó, és a kávé, sőt a tej is csak ritkán került az asztalra. A vajat teljesen el is felejtettem.

Ebből adódóan, a rendes csal ládban levő gyerekek hamar elhúzódtak tőlem. Előbb magamba fordultam, visszahúzódó, csendes lettem, később pedig elkezdtem verekedni.
Kiharcoltam magamnak itt is a tekintélyt, de nem pozitív értelemben. Lettek új barátaim, de ők hasonló nyomorban éltek, mint mi, és nem a jó magaviseletükkel tűntek ki.
Viszont továbbra is védelmeztem a gyengébbeket, és nem bírtam továbbra sem a megkülönböztetést. Sokan féltek tőlem, és ezért keresték a barátságomat, viszont olyanok is voltak, akik azért, mert megvédtem őket a többiektől.

Lassan kialakult a végleges baráti köröm. A tanárok nem változtak meg velem szemben, csak amikor néhány gyereket elvertem, akkor hívatták be anyut a suliba.

Ilyenkor anyu mindig azzal fenyegetődzött, hogy ha így folytatom, visszavisz az intézetbe.
Ezt nagyon nem akartam, és visszafogtam magam, de sokáig nem ment.


folyt köv.

2009-06-25

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2010-02-15 16:01:04

Bár nem írtam mindegyikhez, eddig minden részt elolvastam. Ezek a dolgok, amiket írsz nagyrészt ismerősek...annyi különbséggel hogy mi soha nem éheztünk.Főleg gyerekként szörnyű ezeket megélni...
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2009-06-30 12:52:09

Kedves Rozália:)
Azt hiszem visszazökkenek megint a múlt rémes emlékei közé.. köszönöm, hogy itt jársz nálam..
szeretettel ölellek
Anikó
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2009-06-30 12:51:13

Kdves Valéria:)

Igen... én is figyelemmel olvasok.
most egy kis kitérő a közbeesső 1 hétről, amig kórházban voltam, de folytatom...

Köszönmö a figyelmedet.
Szeretettel ölellek
Anikó
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2861
Időpont: 2009-06-29 20:00:34

Gondolom tudod,hogy egy részt sem hagyok ki.
Szeretettel ölellek:hova
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-06-29 10:13:14

Szia!
Továbbra is figyelemmel kísérem, és várom a folytatást.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2009-06-27 09:36:47

Kdves Judit!

A legutolsó levél, aközös versekhez érkezett tőled.

Tudod, amikor intézetben voltam, nagyon irigykedtem azokra, akiket haza vittek minket is, nem éreztem jól magam, de gyerekfejjel visszagondolok, nem akartam volna vissazmenni az intzetbe. Felnőtt fejjel viszont aztkell hogy mondjam, jobb lett volna ha ott maradunk,és csak ünnepekre visznek haza. Viszont egy gyerek mindent msképp él meg, mint én is.
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2009-06-27 09:16:34

Kedves Könyves!

Igen, a lényege ez volt.A későbbiek során leírok majd egy két tötrénetet, amik nagyon mély nyomot hagytak bennem.

Szeretettel Anikó
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2009-06-27 09:12:57

Kedves Panka!

Gondolom, hogy ez nem változott azóta sem. Szerencsére ez már csak fájó emlék. De folytatom az írást, ha haza mentem a kórházból. Most csak olvasok, most is a
szobatársam lapjáról írok

Szeretettel ölellek Anikó
Olvasó
Regisztrált:
2009-05-06
Összes értékelés:
98
Időpont: 2009-06-26 22:33:17

Szomorú, hogy egy kislánynak ennyi mindent kell elviselni.
Mi volt az alapvető probléma a családban? Az apa alkoholizmusa?
Abban az időben amikor mindez megtörtént, nem volt gond a munkahely, sőt kötelező volt dolgozni. Az élelmiszer olcsó volt /arányaiban, a keresetekhez képest/. Faluhelyen meg a kertben megtermett sok minden.
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5354
Időpont: 2009-06-26 15:08:39

Kedves Anikó!
Sajna a helyzet nem változott ma is kirekesztik a szegényeket az iskolában. sajnálom, hogy neked is ebben volt részed. várom a folytatást!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4696
Időpont: 2009-06-26 10:51:14

Kedves Anikó!
Milyen más az intézeti kislány vágya a család után és a valóság...
Nem is tudom hirtelen eldönteni, hogy melyik szomorúbb.
Várom a folytatást!

/ Két privit is küldtem neked válaszként a leveledre, megkaptad őket? Azért kérdem, mert a levelezőmben nem jelent meg a kiküldött levelek között.../

Judit

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Egyszerű mese című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Balatoni szkeccsek (Részl.) című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Jövőbelátó című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Hangya doktor című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A legszebb... című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Mindhalálig című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Derengés című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Szüret című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Még álmodom ébren... című alkotáshoz

Dina alkotást töltött fel Nehéz idők - Érzelmek képekben címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Feladni című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Itt senki... című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Mea culpa című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Ünnep után címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Lépteid nyomán című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)