HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47954

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-06-29

Mítoszok Körösi Csoma Sándor körül

Mítoszok Körösi Csoma Sándorról

A celebek futnak utána, a híres emberek menekülnek, mi az? Előbb-utóbb legendákat kezdenek mesélni róluk, az egyikről azért, mert a valóság túl jelentéktelen, a másikról azért, mert túl keveset mond magáról. Csoma soha nem beszélt magáról szívesen; valamivel ki kellett pótolni a hiányt. Vegyük sorra a legfontosabb ötleteket.

Csoma anyja tibeti lány volt

Csoma 1784-ben született az erdélyi Háromszék megyében. Az adatközlő semmit sem mond arról, hogyan került volna ebből az 1784-ben még teljesen elzárt országból Erdélybe. Nem voltak társas utazások. Egy tibeti lány akkora szenzáció lett volna a világnak ebben a részében, hogy arról az egész ország tud. A református pap sem élt kifogással a kis Sándor születésekor. Honnan jött ez az ötlet? Sokáig úgy tudták, hogy Csoma anyjának a neve Gócz Ilona; Duka Tivadar is ezt írta. A ma elfogadott Getse Krisztina nevet 1937-ben írta le először Debreczy Sándor. "Getse" lehetne éppen tibeti szó is, a hangzása alapján. De nem az.

Az angol titkosszolgálat figyelteti Göttingenben

Csoma 1815 - 1818 között tanult Göttingenben; egyes források szerint 1815-ben Heidelbergben élt. Figyelemre méltó előrelátás az angol hatóságok részéről, hogy tudták, az összes európai diák közül ezt a volt nagyenyedi kollégistát kell szemmel tartani. Csomának a külföldi tanulmányúthoz Bécsből kellett engedélyt kérnie. Kollégiuma egyik angol kapcsolatának köszönhetően jutott el Göttingenbe, és angol Ł-ban kapta a (csekély) ösztöndíját. Az angol alapítvány valószínűleg figyelemmel kísérte, hogy mire fordítják a pénzét; de semmi esetre sem mondhatjuk azt, hogy a diákokat, vagy külön Csomát titokban megfigyelték.

Az angolok meg akarták akadályozni a keleti utazását

Előbb pénzt adnak neki, támogatják az egyetemi évek során, aztán meggondolják magukat. Ugyan miért? Volna itt egy összeesküvés-elmélet, később még meglátjuk. Nézzük egyelőre azt, hogyan akadályozták meg az utazását.

Csoma először Moszkván át akart eljutni Belső-Ázsiába és Kínába. Az angol titkosszolgálat azonban lebeszélte róla. Mivel sosem találkoztak, a lebeszélés kizárólag telepatikus úton történt. A londoni hatóságok a távolból beültették Csoma fejébe azt a gondolatot, hogy mondjon le erről a tervről. Mint tudjuk, sikeresen, mert Csoma Konstantinápoly felé indult. Itt azonban pestisjárvány volt, ezért inkább Alexandriába ment. Nem kétséges, hogy a pestisjárvány is az angol titkosszolgálat műve. Ez abból is látszik, hogy hamarosan Alexandriában is kitört a pestisjárvány. Csoma Aleppo-ba menekült az angol titkosszolgálat ügynökei, a baktériumok elől.

Bagdadban érte az utolsó atrocitás. "Egy angol utazó" bizonyára pestissel fertőzött pénzt adott neki. Nem angol volt, és nem utazó, hanem Bellino követségi titkár. Figyeljünk a megfogalmazásra: "bizonyára pestissel fertőzött pénzt." Nos, bizonyára nem volt fertőzött, mert mindenki egészséges maradt: Csoma, a titkár, a karavánvezetők, a tevehajcsárok, a szolgák. Egyébként Teheránban megváltozott a helyzet. A Wilcock testvérek szívesen fogadták, és Csoma négy kellemes hónapot töltött náluk nyelvtanulással.

Csoma terveit Moorcroft változtatta meg

Tudjuk, mik voltak Csoma tervei: megtalálni a magyarok őshazáját, a még élő rokonokat. Délibábos álom, de még nem volt egészen elképzelhetetlen 1806-ban, amikor Csoma és két barátja, Borgátai Szabó József és Barits János először említették. Mi több, megállapodtak, hogy hárman indulnak el. Moorcroft a Bengálban állomásozó brit hadsereg állatorvosa volt, egészen pontosan "lódoktor." Nagyratörő és ambiciózus ember, akit nem elégített ki az istállók világa. A fejébe vette, hogy az orosz cár meg akarja szerezni Indiát (merész optimizmus), de ő, Moorcroft lesz az, aki meghiúsítja, mellékesen megszerez néhány kisebb ázsiai államot a brit koronának. Jó rábeszélő képessége volt, mint általában a szélhámosoknak. Valamivel rávette a főnökeit, hogy pénzt adjanak az utazásaihoz. A hivatalos verzió az volt, hogy lovakat akar vásárolni Bokharában. Most már sohasem fogjuk megtudni a teljes igazságot, de tény, hogy Moorcroft meglehetősen szeszélyesen, 300 fős kísérettel utazgatott (és őszintén csodálkozott, amikor felkeltette a helyi uralkodók gyanúját).

Ladákhban találkozott Csomával. Állítólag megbízta azzal, hogy készítsen egy használható tibeti-magyar szótárt és nyelvtant; segítségül megajándékozta az Alphabetum Tibetanum egy példányával, amelyet 1762-ben adtak ki Rómában a jezsuiták. Ellátta Csomát pénzzel és ajánlólevelekkel.

Ezt még Moorcroft sem így mondja el a saját naplójában. Megemlítette, hogy jó lenne egy szótár. Hivatalos megbízást nem adhatott, mert ehhez nem volt jogköre. Egy kevés pénzt adott Csomának; Csoma sosem fogadott el pénzt magánszemélyekről, ebből is látszik, hogy Moorcroft-t hivatalos személynek nézte, aki igen fontos kormány megbízatásban utazgat két házból álló falvak és elhagyatott völgyek között. (A hivatalos pénzekkel Csoma mindig elszámolt.) Moorcroft egyik ajánlólevele hasznos volt, megnyitotta előtte a zanglai kolostort. A másik azonban, amelyet Kennedy kapitányhoz címzett, könnyen még nagyobb bajba sodorhatta volna Csomát Szabáthuban.

Közben ugyanis Kalkuttában tudomást szereztek Moorcroft visszaéléseiről.

Valóban Moorcroft változtatta meg Csoma elhatározását? Néhány barátságos szó térítette volna le az útjáról az elszánt tudóst, akit nem állíthatott meg semmilyen akadály, betegség, pénztelenség, földindulás vagy jégverés, de még a pokol összes seregei sem?

Úgy kell vennünk, hogy Csomát érdekelte a feladat. Tízezer Moorcroft sem tudta volna őt rá- vagy lebeszélni, ha nem akarja. Ne túlozzuk el Moorcroft személyes varázsát.

Magyar buddhisták írásai Ladákhban

Magyar buddhisták írásai a zanglai kolostorban, tibeti nyelven? Az első magyar buddhista Ferenczy Árpád volt, aki 1927-ben halt meg Sri Lankán, de még ő is csak az ún. déli buddhizmust, a Hinajánát tanulmányozta.

Az angol támogatás feltételei

Az angolok, akik Göttingenben önzetlenül segítették, adtak neki egy kevés pénzt, bár csak félig hivatalosan, hivatalos személyek magánkezdeményezéséből, most hirtelen bekeményítettek, és diktálni kezdték a feltételeket Szabáthuban - eddig a legenda.

Amikor Csoma Szabáthuba érkezett (1824), a tibeti szótár már nemcsak terv volt. Csoma több, mint 30,000 szót írt össze, szakonként csoportosítva, összefoglaló tanulmányokat készített a tibeti irodalomról és történelemről. Az angolok nem diktálták a feltételeket, hanem elfogadták Csoma ajánlatát.

Megtanulta a tumo művészetét

A tumo, ha igaz, nagyon csodálatos dolog. Melegíti és életben tartja a remetéket a barlangokban és a havas pusztaságokon. Ehhez bizonyos lélegzési és vizualizációs gyakorlatokra, mantrákra és avatásra van szükség. A tumo beavatott a havon, befagyott patak vagy tó jegén ül, teljesen ruhátlanul, a megfelelő mantrákat ismétli, és nem lesz semmi baja. Néha versenyeket rendeznek, és az a győztes, aki a legtöbb jeges vízbe mártott lepedőt szárítja meg a testén - ezt írja Alexandra David-Neel.

Lelke rajta, de Csoma nem ismerte ezt a módszert. Különben nem kellett volna a zanglai telet egy kis szobában töltenie a lámával és a szolgával együtt, birkabőr bundában, olyan hidegben, hogy alig tudta előhúzni a kezét a bunda alól, ha lapozni akart (Dr. J.G. Gerard).

Csoma buddhista volt

Nem volt buddhista. Igen, de 1933-ban a japánok kinevezték bódhiszattvának... Ez más. Nem feltétlenül szükséges, hogy egy bódhiszattva buddhista legyen. Anélkül is tehet nagy szolgálatot az emberiségnek.

1833-ban megszökött Kalkuttából, és 1837-ig bujkált Indiában

Miért kellett volna megszöknie? Szabad ember volt. A szótár és a nyelvtan elkészült, 1834-ben jelent meg Kalkuttában. 1835-ben útlevelet kért, hogy zavartalanul utazhasson Indiában. Végül is Észak-Bengálban maradt 1837-ig, írásokat és nyelvjárásokat tanulmányozott. Folyamatosan kapcsolatban állt J. Prinsep-el, az Ázsiai Társaság titkárával.

A lassan ölő méreg

Csoma 1837-ben tért vissza Kalkuttába. Az összeesküvés-elmélet szerint 4 éves házi őrizetre ítélik. Ki, milyen jogon, nem tudni. Az Ázsiai Társaság nem hatósági szerv. Egyébként Schoefft Ágoston magyar festő ezt írta: "Este az udvarban kis sétát tesz, s aztán a szobájába becsukatja magát... Víg volt, nevetgélt, és nagy kedvre is derült mindenkor, ha Magyarországról beszélhetett."

Házi őrizet, becsukatás? Az egyik éppen olyan értelmetlen, mint a másik.

De lesz ez még cifrább is. Az összeesküvés-elmélet folytatódik: "ekkor kezdik kis adagokkal mérgezni, a Napoleon elpusztításában már bevált mérgekkel."

Miért: hogy ne juthasson el Lhaszába, illetve ne térhessen vissza Magyarországra. Mert ez állt a brit birodalom érdekében.

Csoma 1842-ben indult el az utolsó útjára, amely Dardzsilingben ért véget. A legenda szerint gyalog ment; a valóságban hajón, leszámítva egy szakaszt a mocsaras Teraiban, ahol a végzetes Anopheles-el találkozott. Út közben is állandóan mérgezték, még akkor is, amikor teljesen egyedül volt a Teraiban. Ki és minek? Csoma 58 éves volt, sok megpróbáltatáson ment keresztül, és azt hitte, hogy a malária súlyos támadása ellen elég lesz egy kevés rebarbara.

Körösi Csoma, a krisztusi ember

Csoma református volt, de nem látványosan. Sokáig muszlimok között élt, akiket nem tanácsos a keresztény vallás külsőségeivel provokálni. Sosem hallunk arról, hogy református templomokat vagy papokat hiányolt volna Ázsiában. Vallási meggyőződéséről elvből hallgatott. Tudtommal nem ünnepelték Messiásként, nem feszítették keresztre, és föl sem támadt.

Még egyszer az összeesküvés-elméletről

Azt mondtuk, Csoma 1815-ben került az angol megfigyelés célkeresztjébe. Ez azonban közönséges, hétköznapi esemény lett volna, ami nem méltó a nagyközönség figyelmére. Az összeesküvés-elmélet kiagyalói pontosan tudják, hogy a nagy tervet már több száz évvel ezelőtt elhatározták. Ebben minden benne volt, ami Magyarországgal kapcsolatos, a rabló mongol nyilától és a török rabigától Trianonig. London csak koordinálta a nagy tervet, a főnökök, bocsánat, a Mahátmák Tibetben, a Lhaszától északra húzódó fennsíkon, a Sambhala nevű várkastélyban, a Kék Hold völgyében, akárhol éltek. Csomára előkelő szerep várt, gróf Széchenyi István azt akarta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia professzora legyen. Úgy látszik, összetévesztette a saját maga által alapított akadémiát az egyetemmel.

Amikor Csoma halálhíre megérkezett, "ezoterikus társaság alakult," azt várták, mikor születik újra, mikor teljesíti be a küldetését. Lehet, hogy még mindig várják, egy-két misztériummal több vagy kevesebb, ez már igazán nem számít.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-04-28 08:17:58

válasz Szejke (2010-04-27 15:48:21) üzenetére
attól félek, félreértetted a cikket. én nem a nagy székely utazón és tudóson gúnyolódtam, hanem azokon, akik valótlanságokat terjesztettek róla.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-12
Összes értékelés:
231
Időpont: 2010-04-27 15:48:21

Te kinek érzed magad ilyen ironikus lealacsonyító nemben illeted szűkebb hazám egyik legnagyszerűbb alakját mint Kőrösi Csoma Sándor.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4887
Időpont: 2009-06-29 22:15:21

Kedves Müszélia!
Egyszerre ismertem meg a mitoszokat K.Cs.S. körül és azok cáfolatát. Érdekes volt! Ez az összesküvés elmélet, hogy K.CS.S.-t bárki meg akarta akadályozni abban, amit véghez vitt elég abszurd. Ezt te nagyon ügyesen és humororsan kidomborítottad.
Judit

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy esős nap története című alkotáshoz

zsike bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gyermekkorom I. című alkotáshoz

Zsenál alkotást töltött fel A lejtő széle IV. címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egy esős nap története című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Március című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rémálom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)