Statisztika

Bár tudta jól, mit kéne tennie,
hogy estére otthon kéne lennie-
-úgy könyörögtek neki, hogy maradt,
s bár semmi kedve sem volt,
mégis fájdalma csendes dalra fakadt...

Énekében benne volt az élete,
a vágyott jövő szép ígérete-
-kidalolta lelkéből a bánatot
hogy sorsa kegyetlen volt,
szürke s olyan hányatott...

...hogy többé nincs akiben bízhatna,
s ha baj van nincsen akit hívhatna,
epedve arról beszélt szép dala
hogy lelkét is odaadná ha várna ma
rá is egy lélek ki szeretné-

-olyan ki búját örömbe temetné,
s szebb édes holnapot igérve
mégis vele csak a mának élne-
s mire e dallam hangja csendbe vész
megállt egy szív - és ennyi, kész...

****

...így már nem tudhatta meg szegény:
aznap este rá várt otthon a fény-
-mert messze a kis kopott szobába'
egy riadt szív remegve leste várta,
jöjjön már meg ő, ki megígérte:

megpróbálja még most utoljára-
ad egy esélyt tán a boldogságnak...
(de itt esélye nincs már, csak a gyásznak)

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom