HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 33

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49092

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

hundido
2019-11-18 06:12:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: InesitaFeltöltés dátuma: 2009-07-12

Kávékálvária

Nemrég voltam egy konferencián az egyik kolléganőmmel. Régi hagyományunk, hogy együtt kávézunk, a suliban is a kávéfőzés az első dolgunk. Konferenciákon pedig természetesen minden szekciószünetben felkeressük a büfét, az automatát vagy a szomszéd kocsmát, és felváltva hívjuk meg egymást.
Most is tartottuk magunkat a hagyományokhoz, ahogy bepakoltunk a szobánkba, indultunk kiszimatolni a kávé lelőhelyeit. Mivel egyetemi kollégiumban tanyáztunk, körülöttünk egy rakás egyetemi épülettel, gondoltuk, nem lesz nehéz dolgunk. A csóró egyetemistákat biztos körbeveszik az olcsó kávézóhelyek... Szóval nekiindultunk.
Találtunk egy automatát, ami túl gyanús lukakkal rendelkezett ahhoz, hogy kockáztassuk a pénzünket, és egy büfét, ami csak reggel és este van nyitva. A reggelihez, gondoltuk, csak kapunk kávét, este meg még nálunk sem ez a jellemző ital. Ennyit a kollégiumról. Megindultunk hát a többi épület felé, és nem is kellett csalódnunk, pár száz méter után ránk kiabált a Büfé felirat. Gyorsan beszaladtunk, még az előadások látogatása előtt tesztelni akartuk a kínálatát. Hmm, remek, frissen darált, szép csésze, csinos kis sütikék a hűtőben, és a pultra odakészítve a hozzávalók, azt keverünk, amit csak akarunk. Ugyan csak két tejszín volt a kosárkában, de hát elég lesz, máshol se adnak egynél többet. Elegánsan kiültünk a teraszra (még az is volt!), kevergettük a kávénkat és szemeztünk a süteményünkkel. Alig ismerőseink irigy pillantásokkal sétáltak el előttünk - legalábbis mi irigynek láttuk őket...
A kávé nem volt rossz alapvetően, de a lelkesedésünket rendesen lehűtötte, hogy a tejszín kis darabokat is produkált, és később találtam benne valami barna furaságot. Ja, és százhetven forintot kóstált. Tudom, tudom, hogy hatszázért is lehet kapni máshol, de szünetenként százhetven forintjával tönkremegyünk a negyedik nap végére, ezt mindenki beláthatja. Meg az a fura darabka is elvette a kedvünket...
Úgy döntöttünk hát, hogy tovább keressük az ideális kávézót. Egy másik épületben még ránk mosolygott a Büfé felirat, de ahogy leóvakodtunk a töredezett lépcsőkön a nyilat követve, nem fogadott más, csak a sötétség. Visszatérve a felszínre előttünk állt egy zavart helyi, aki nem értette, mit kerestünk odalent, hiszen néhány hónapja bezárták leázás vagy omlás vagy valami egyéb katasztrófa miatt. Megnyugtattuk, hogy csupán kávékereső vidékiek vagyunk.
És ennyi. Az egész mittudomén, hány négyzetméteren ez a három büfé.
De hát nem véletlenül vagyunk még mindig tanárok, jutott belénk szívós kitartás rendesen. Kutattunk tovább. Az étkezőbe menet (negyedóra gyalog) csak forgattuk a szemünket, kocsmát, panziót, cukrászdát figyelve. Egy kocsmát fel is fedeztünk, ott finomat adtak, és a fiú még azt is megjegyezte, hogy cukor nélkül, sok tejjel isszuk. Be is tértünk hozzá máskor is ebéd után, de ő is leakasztott rólunk százhetvenet egy csészéért.
Megtekintettük a cukrászdákat is, de hiába, kétszáz alatt sehol se volt. Csak tátottuk a szánkat, hogy miféle város ez. Meg kellett állapítanunk, hogy a legolcsóbb a kollégium büféje, amit egyszer éppen nyitva értünk, és el is kápráztattak minket egy remek feketével, tetszés szerint önthető tejjel, mindezt százharminc forintért.
Pontosabban a második legolcsóbb, mert a legkedvezőbb árat akkor értük el, amikor a második napon az első szünetben bekönyörögtük magunkat a reggeliző személyzet közé, és a reggelihez kitett kávét iszogattuk ingyen... De hát ilyet nem lehet túl sokszor eljátszani. Sajnos.
És akkor, amikor már azt hittük, mindent tudunk, a harmadik nap estéjén az egyik kolléga megsúgta, hogy az egyik épület hátsó sarkában van egy igazán jó kávéautomata. Olcsó és finom.
Rohantunk hát lélekszakadva másnap az első szünetben a csodálatos automatához. És láss csodát! NYOLCVAN forintért mérte a fekete nedűt! És nemcsak feketét, lehetett kérni vagy harmincfajta italt, kávét, tejes kávét, hosszú kávét, vaníliás kávét, cappuccinot, krémcappuccinot, tiramisut, forró csokit, krémcsokit, extra forró csokit (gőzöm sincs, mi köztük a különbség), teát, málnaitalt, moccaccinot, meg még nem emlékszem, mit. És a kávé finom volt, és lehetett állítani benne a cukrot meg a kávéerősséget, szóval maga volt a csoda.
Így nyertük el végül a szívós keresésért a jutalmunkat. Íme, a bizonyíték, hogy a népmeséknek és a hollywoodi hepiendes történeteknek igenis van valóságalapja!
De még nincs egészen vége, ne dőljetek hátra. A csodaautomatát ugye az utolsó napon találtuk meg, az utolsó kávézáshoz, majdnem későn. Elhatároztuk hát, hogy a búcsúebéd után még visszazarándokolunk hozzá, és indulás előtt egy kis kávéval ünnepelünk. Érzéseink mélységét mutatja, hogy aznap zuhogott az eső, fújt a szél, és már attól eláztunk, hogy elmentünk ebédelni. De mindent a kávéért, vizesen, cuccokkal megrakva vonultunk az automatához. Előkészítettük a pénzt, kiválasztottuk a kávét, és akkor megláttuk a kijelzőn a feliratot: "A kávé elfogyott."

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2009-07-26 20:29:25

Kedves Rozália!
Örülök, hogy egy húron pendülünk! :)
Ági
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-07-21 08:20:08

Kedves Ági!
Nagyon jó a történeted. A szívemhez szóltál.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2009-07-19 09:45:01

Kedves Kata, Lily!
Örülök, hogy itt jártatok! A kis fura darabkát egyszerűen nem bírtam azonosítani. Szivacsos volt, barna, és biztos, hogy nem én tettem bele... :) Az is lehet, hogy a nem egészen friss tejszín egy része állt össze ilyen gyomorkápráztatóan :)
Alkotó
Lily Allen
Regisztrált:
2007-10-27
Összes értékelés:
126
Időpont: 2009-07-18 21:39:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Fülig érő szájjal, könnyezve olvastam a sztorit...
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2009-07-15 19:24:38

Igen, így vagyunk mindnyájan, kávéfüggők, ha idegnbe tévedünk, hogy képesek vagyunk annyit járkálni utána, hol sikerrel, hol sikertelenül.
Arra lennék kíváncsi, mi lehetett abban a lében az a "fura darabka"? Vagy le se merted írni?
Jó volt olvasni az írásodat.
Kata
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2009-07-14 20:20:11

Kedves antonius!
Egyszer összespórolom párhavi fizetésemet, és meglátogatom azt a kávézót :)

Kedves artur!
Megnyugtató a tudat, hogy nemcsak mi vagyunk ilyen elhivatottak (és ilyen pechesek) :)

Köszönöm, hogy olvastatok!
Ági
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2009-07-14 19:10:25

Szia!
Gyanús ez nekem! Nagyon gyanús! :DDD
Vagy ennyire egyformák a városok kollégium környéki ellátása? Jó kis sztori. Én, ha idegen városban járok, a sörökkel szoktam így járni, mint ti a kávéval. Általában az utolsó pillanatban találok olyan helyet, ahol a csapolt finom is, olcsó is ... viszonylag.
:-)
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2588
Időpont: 2009-07-14 15:16:29

A kisebbik leányom Oberwartban egy szupermarket kávézójában dolgozik. 38 féle kávéjuk van. Az árát nem írom, mert csúnyát írnál vissza.
Tetszett az írásod, veletek kalézoltam.

Üdv. a.

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Aranyzúzmara című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel éghető anyag címmel a várólistára

Zentai Tóth Béla alkotást töltött fel ZUGKOCSMA 2. címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Krizantém II. címmel

Pecás alkotást töltött fel ,,Chatelgetők....?!" címmel a várólistára

Selanne bejegyzést írt a(z) Télváró című alkotáshoz

Selanne bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Selanne bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)