HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1844

Írás összesen: 46510

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-07-27

Sánta Timur karperece

Minden ok nélkül kedvelt Mátyás királyunk, ha hinni lehet a hagyománynak, az ideje jelentős részét azzal töltötte, hogy álruhában járta az országot. Néha egy szép molnárlány, néha egy korrupt bíró volt az áldozat, és az alakoskodás mindig olyan tökéletes volt, hogy a köztudomásúan feltűnő termetű és orrú királyt senki nem ismerte fel. Sajnos ezek csak vándor anekdoták, a világ minden részében mesélgettek inkognitóban kószáló királyokról. Harun al-Rasid, Nero, II. Henrik, Cangjang Gjaco dalai láma mind ennek a szenvedélynek hódoltak, és persze Tamerlán is, a sánta Timur is így szokott bóklászni Szamarkandban. Lehet, hogy a híres történet eleje nem igaz, de eljutunk arra a pontra, ahol nem mondhatunk mást: ez rávall Timurra.

De csapjunk bele a közepébe. Timur a rózsaillatú szamarkandi éjszakában sétálgat, hallgatja a csalogányokat és a szökőkutak csobogását, meg még valamit. Két öreg beszélget, egy asszony meg a férje, és természetesen panaszkodnak. Nincsen egyetlen garasuk sem, ma az utolsót is elvitték az adószedők. A bácsinak nincs munkája, és már nem is lesz, mert ugyan ki alkalmazna egy 60 évest. Nem tehetnek mást, Istennek ajánlják a lelküket, és békésen éhen halnak.

Mondanom sem kell, hogy ez csak mese, mert ugyan ki hallott olyan kormányról, amelyik embertelenül magas adókat vet ki, nem gondoskodik arról, hogy a munkaképes emberek dolgozhassanak, az öregeket és a betegeket ellássák. Igaz, hogy olyanokról sem hallunk manapság, akik Istennek ajánlanák a lelküket, és nagy beletörődéssel készülnének a halálra.

Timur hirtelen megsajnálta az öregeket, odadobta nekik az egyik arany karperecét, és a következő pillanatban már el is tűnt az éjszaka jótékony sötétjében. Csak egy árnyék volt, egy dzsinn vagy egy angyal.

Az öregek hálás köszönetet mondtak az ismeretlen jótevőnek, és másnap megpróbálták eladni az ékszert. Mint az várható volt, mindenki azt akarta tudni, hogyan jutottak hozzá. Egy szeid egyenesen azzal vádolta őket, hogy lopták. A szeidek a próféta állítólagos utódai, akik a muszlim társadalomban nagyon sok előjogot élveznek, határtalanul tisztelik őket, mindig igazuk van, és előfordul, nem is olyan ritkán, hogy a fejükbe száll a dicsőség. Meg aztán, sok millióan vannak, így eléggé kétséges, hogy valamennyien egyetlen próféta utódai. Legalább is ezt gondolta Timur, akinek rögtön jelentették a kémjei, hogy egy öreg házaspár arany ékszert lopott, egy szeid leleplezte őket, és már ki is tűzték az időpontot, hogy mikor lesz a kerékbetörés.

Erre azonban nem került sor, mert Timur maga elé rendelte az érintetteket, és megkérdezte a bírótól, tudja-e, ki a károsult. A bíró nem tudta. No akkor kinek adod vissza az ékszert? Vagy megtartod magadnak? A bíró itt már érezte, hogy baj van, és megpróbálta áthárítani a felelősséget a szeidre. Az ékszert természetesen a szeidnek akarta átadni, miért is, mert szeid, nagyon előkelő származású. Tévedsz, mennydörgött Timur, a karperec azé, aki fel tudja mutatni a párját. - Meg is mutatta, ott volt a saját karján. Annak adom az ékszereimet, akinek akarom, és szeretném látni, hogy ki meri felülbírálni a döntéseimet.

Sűrű bocsánatkérések közepette engedték szabadon az idős házaspárt, és ezen a ponton vége van a mesének. Timurnak már nagyon elege volt abból, hogy ha nem is de iure, a szeidekkel de facto meg kell osztania a hatalmát, belebeszélnek a kormányzási módszereibe, kifogásolják a külpolitikáját, és különösen az expanziós törekvéseit. Hirtelen elhatározással halálra ítélte a próféta egész állítólagos rokonságát. És ha a dolog csak Tamerlánon múlt, végre is hajtották az ítéletet. A krónikák éppen olyan embernek festik le, mint aki szívesen meggyorsította pár százezer lélek útját a megígért paradicsom vagy pokol felé.

De hogy a mesének se legyen egészen vége, a sok kétes származás között akadt egy valódi szeid is, Hamadán Sah, aki kereken megmondta Timurnak, nem él többé egy olyan bűnös országában, aki egy karpereccel akarja megvásárolni magának az örök üdvösséget. Szentsége erejéből felrepült a levegőbe, és csak akkor szállt le ismét a földre, amikor Kasmírba érkezett. Ma is mutogatják a mecset romjait, amely magától épült azon a helyen, ahol a szent földet ért.

Ez a vége annak, ha egy országban túl magasak az adók; az emberek elköltöznek egy másik, barátságosabb helyre.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
916
Időpont: 2009-10-02 18:55:01

Kedves Judit,
köszönöm, hogy elolvastad. Lehet, hogy egy bizonyos vallás tagjainak nagyon nem tetszene.
Remélem, nem olvassák el.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2009-07-27 22:32:53

Kedves Müszélia!
Ez a mese inkább felnőtteknek szól, mint gyerekeknek és inkább szatíra, mint mese. Én remekül szórakoztam rajta, ahogy a mese alól ki - ki kancsint és a végére egészen kibújik a mának szóló mondanivaló. Hát igen, költözni kéne...
Judit

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 33. fejezet című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Helene Branco: Képednél, Szűzanyám címmel a várólistára

horge alkotást töltött fel Aranyból feketébe címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nyári zápor című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XI. című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Dunán címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Magyar eutanázia című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) In memoriam H. B. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Sír ma Valcum című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lóápoló 9. fejezet című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nemlétezés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XI. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)